Burzsoá zsidó vagy hazafias forradalmár lesz Chávez utódja?
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 13. 21:31:18
A néhai Hugo Chávez jobbkezeként emlegetett Nicolás Maduro, és a zsidó származású Henrique Capriles csap össze vasárnap a venezuelai elnökválasztáson. A tét óriási: a világ legnagyobb olajtartaléka feletti kontroll megszerzése.
Teljes hr
A néhai Hugo Chávez jobbkezeként emlegetett Nicolás Maduro, és a zsidó származású Henrique Capriles csap össze vasárnap a venezuelai elnökválasztáson. A tét óriási: a világ legnagyobb olajtartaléka feletti kontroll megszerzése.

"Azt szeretnétek, hogy egy mocskos burzsoá nyerjen? Vagy inkább egy munkást, egy hazafias forradalmárt, Chávez saját fiát látnátok szívesebben?" – foglalta össze a néhai államfõt is meghazudtoló stílusban a választás alternatíváit Nicolás Maduro, Venezuela ügyvezetõ elnöke. A szokatlanul rövidre sikerült, mindössze tíz napos kampányt követõen vasárnap tartanak elnökválasztást a 29 milliós latin-amerikai országban. Az elõrehozott voksolásra azért van szükség, mert a Venezuelát közel másfél évtizedig kormányzó Hugo Chávez március elején rákbetegségben elhunyt.

A dél-amerikai szocializmus szimbolikus figurája tavaly a szavazatok 55 százalékával gyõzte le az ellenzék vezetõjét, a zsidó származású Henrique Capriles Radonskit. A megfigyelõk az utódként kijelölt Nicolás Maduronak is hasonló sikereket jósolnak: az egykori buszsofõr a közvélemény-kutatások szerint bõ tíz százalékkal vezet Capriles elõtt.

Kismadárként jelent meg Chávez

A személyeskedõ támadásokkal tarkított kampány során Maduro nem gyõzte hangsúlyozni, mennyire közel állt a néhai Hugo Chávez elnökhöz. Egyik utolsó, szürreális szónoklatában például arról beszélt támogatóinak, hogy imádkozás közben Chávez lelke kismadárként jelent meg elõtte, majd csiripeléssel biztatta õt.

A már elhunyt Chávez is fontos szereplõje a kampánynak
Fotó: MTI

Maduro – aki fiatalként egy rock zenekar tagja volt - szakszervezeti aktivistaként indult, majd Venezuela külügyminisztere, késõbb pedig az ország alelnöke és Chávez jobbkeze lett. Nagy elõszeretettel beszél szegény származásáról, a párt rendezvényein pedig rendszerint munkás vezetõket hív meg maga mellé a színpadra.

A hvg.hu-nak nyilatkozó venezuelai szavazók többsége úgy fogalmazott, hûek maradnak Hugo Chávez utolsó kívánságához, ezért Madurora szavaznak majd. "Ez szimplán hûség kérdése. Nem számít, hogy ki a jelölt" – fogalmazott a 23 éves caracasi Melissa Vegas, hozzátéve, hogy "vasárnap ismét megvédik a forradalmat". Chávez megosztó személyiségét ugyanakkor jól példázza, hogy a Twitteren sok olyan bejegyzést lehetett olvasni, mint Edgar Rivasét, aki szerint a legtöbben "úgy fognak majd emlékezni Chávezre, mint Szaddám Huszeinre. Egy rémes diktátor, aki a saját népe ellen harcolt, pedig azok csak boldogulni szerettek volna".

Forradalmárok itt is, ott is

Noha Maduro mellett még Diego Maradona legendás argentin labdarúgó is kampányolt, gyõzelme esetén szembe kell néznie azzal, hogy nem rendelkezik a márciusban elhunyt államfõ karizmatikus személyiségével, amelyre szüksége lehet az országot irányító koalíció összetartásához. Nagy szerencséje, hogy kihívójának még ennél is nehezebb a helyzete. Caprilesnek ugyanis megválasztása esetén meg kellene gyõznie a chávezi politikát kitartóan támogató milliókat saját igazáról, nem beszélve azokról az állami alkalmazottakról, akik továbbra is ezer szállal kötõdnek Chávez bolivári forradalmához. Jóllehet, Miranda állam 40 éves kormányzója korábban visszautasította azokat a vádakat, miszerint leállítaná a többnyire olaj-pénzekbõl finanszírozott szociális projekteket, és a Chávez népszerûségét is megalapozó "missziókat", sokan mégis bizalmatlanok vele szemben – figyelmeztetnek a szakértõk.

Az ellenzék elsõ embere az intenzív kampány során keményen bírálta Madurot, aki szerinte egy "sekélyes forradalmár". Az orosz és lengyel zsidó nagyszülõkkel rendelkezõ politikus a napokban azzal vádolta meg az ideiglenes elnököt, hogy "elárulta Hugo Chávezt, és kizárólag a zsebeit szeretné megtömni". Maduro erre úgy vágott vissza, hogy "elkényeztetett gazdag piperkõcként" festette le a fiatal kormányzót, aki szerinte a jómódú és korrupt venezuelai elitet képviseli, és aki még "a washingtoni imperialista bankárokkal" is képes volt lepaktálni a gyõzelem megszerzéséhez.

Bár Capriles valóban tehetõs családból származik, az utóbbi idõben rengeteg tett azért, hogy a "nép embereként" gondoljanak rá a vasárnapi voksoláson. Az új arculat részeként például motorkerékpárján szorgosan látogatta a helyi szegénynegyedeket, ahol szinte csak baseball sapkában mutatkozott.

Nincs több ajándék olaj

Az ellenzék elsõ embere "brazil-típusú" gazdaságot ígér, amely támogatná a vállalkozásokat, de nem hanyagolná el a szociális jóléti programokat sem. A politikus úgy látja, hogy amióta Nicolás Maduro ügyvezetõ elnök lett, az emberek problémái csak sokasodtak, többek között az új valuta-ellenõrzési szabályok miatt. Miranda kormányzója ráadásul a kubai Castro testvérek támogatását véli felfedezni Maduro választási kampányában. Mint fogalmazott, bár "Havannában is lehet választást nyerni, én itthon szeretnék". A politikus beszédében kiemelte, hogy "én nem az ellenzék, hanem a megoldás vagyok".

Capriles egyébként korábban azt ígérte, hogy megválasztása esetén leállítja a venezuelai olajtartalék "elajándékozását" a baráti kormányoknak, és hûvösebb viszonyt ápolna a dél-amerikai ország olyan "vállalhatatlan" szövetségeseivel, mint Szíria, Fehéroroszország vagy Irán.

Piszkos trükkök és erõszak

A másfél évtizedes chávezi retorika talán még a hazainál is jobban megosztja a venezuelai szavazókat. Ezért aztán nem is volt meglepõ, hogy a választási kampány során a szemben álló felek különbözõ "piszkos trükkökkel", illetve erõszak alkalmazásával vádolták egymást. Az elkötelezett chávez-pártiak egyik népszerû teoriája, hogy veresége esetén az ellenzék puccsot tervez Nicolás Maduro ellen, míg Capriles támogatói szerint a kormány gátlástalanul felhasznál minden állami erõforrást annak érdekében, hogy biztosítsák az ügyvezetõ elnök választási gyõzelmét.

Nicolás Maduro
Fotó: AFP / Juan Barreto

Maduro múlt héten azzal vádolt meg két volt amerikai nagykövetet, hogy összeesküvést terveztek meggyilkolására a vasárnapi elnökválasztás elõtt. "Azért akarnak megölni, mert tudják, hogy nem nyerhetnek meg egy szabad és tisztességes választást" – fogalmazott drámai hangvételû beszédében Chávez bizalmi embere. Capriles szerint a legsötétebb chávezi éveket idézi a kijelentés, aminek célja, hogy félelmet keltsen. Hugo Chávez kritikusai emlékeztetnek, a néhai államfõ "havi rendszerességgel" leplezett le ellene irányuló merényleteket, amik csak arra voltak jók, hogy a szavazók kevesebbet beszéljenek a valódi problémákról.

A kubai vezetés is belebukna?

Bár az elnökválasztáson a chávezista rendszer jövõjérõl döntenek, az eredmény kihatással lehet az egész latin-amerikai régióra. A tét ugyanis nem más, mint a világ legnagyobb kõolajtartaléka felletti kontroll, illetve a gazdasági támogatások jövõje az olyan baloldali kormányok számára, mint a Castro testvérek Kubája. Akár Maduro, akár Capriles gyõz, a gazdasági problémák miatt Venezuela a következõ hat évben várhatóan befelé fordul majd, ami nehéz helyzetbe fogja hozni az ALBA tagjait: Kubát, Bolíviát és Nicaraguát – mondta a hvg.hu megkeresésére Soltész Béla, Dél-Amerikai kutató. Hozzátette: "a Castro-rezsimet alapjaiban rendítené meg a szinte ingyen kapott venezuelai olaj hiánya".

A szakértõ úgy vélte, hogy a változások leginkább Brazíliának kedveznek majd: a balközép brazil vezetés lesz a leginkább vállalható az összes lehetséges partner közül az ALBA tagállamai számára, és a venezuelai pozícióvesztést a regionális nagyhatalmi szerepre törõ Brazília ki tudja, és minden bizonnyal ki is akarja majd használni.

Katasztrófa a gazdaságban

A megfigyelõk figyelmeztetnek, bárki is lesz az utód, menedzselnie kell azt a gazdasági katasztrófát, amelyet a baloldali populista Chávez politikája okozott. Fõként azt, hogy a költségvetési deficit jelenleg a bruttó hazai termék közel 20 százalékát teszi ki (ez a mutató az Egyesült Államokban jelenleg 7 százalék) – állítják a közgazdászok. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi adósságteher jelenleg tízszer akkora, mint amennyi tíz évvel ezelõtt volt – mutattak rá korábban a szakértõk, hozzátéve, hogy a bankrendszert szintén összeomlás fenyegeti. A termelési kapacitás pedig – beleértve a nagy bevételeket biztosító olajkitermelést is – drasztikusan csökkent.

Az elemzõk hozzáteszik, hogy az infláció az egekbe szökik, és a valutatartalékok is szûkösek az olajban gazdag országban. Ráadásul a feketepiacon négyszer annyi bolivart kell fizetni egy-egy dollárért, mint a hivatalos váltóhelyeken. Emellett mesterségesen alacsonyan tartják a munkanélküliséget, a közszférában pedig rengeteg álláshelyet teremtenek.

Bush volt maga az ördög

Miután közel két hónapot töltött különbözõ kubai kórházakban, Chávez február közepén tért vissza Caracasba. Noha az államfõ állapota ekkor még államtitok volt, a 18 hónapja rákbetegséggel küzdõ politikus halálát végül március elején jelentették be. A dél-amerikai ország alkotmánya értelmében harminc napon belül új választásokat kell kiírni. Hugo Chávez szegény családba született, elõször tankparancsnokként vált ismertté, aki aztán Simón Bolívár dél-amerikai forradalmár nagy csodálója lett. Igazán széles ismertségre azonban az 1992-es sikertelen puccskísérlete után tett szert. A nemzetközi szintéren olykor humoros Amerika-kritikája miatt vált hírhedtté. George W. Bush volt elnököt például többször "szamárnak" és "ördögnek" nevezte.

Chávez a latin-amerikai politikai paletta egyik legszínesebb, ugyanakkor leginkább megosztó személyisége volt. Elõször 1998-ban választották meg Venezuela vezetõjének, és azóta is folyamatosan hatalomban tudott maradni. Az utolsó, tavaly októberben tartott választásokat pedig szintén megnyerte. Közel másfél évtizedes kormányzása alatt számos úgynevezett „missziót”, vagyis szociális programot vezetett be, melyek ingyenes oktatást, illetve egészségügyi ellátást biztosítottak a lakosságnak. Ennek ellenére a szegénység és a munkanélküliség is általános maradt az országban, noha erre lehetõséget biztosítana Venezuela hatalmas olajtartaléka.

Az 58 éves politikust a legtöbben mégis tüzes beszédei miatt ismerték, melyeket fõként a venezuelai állami televízió Alo Presidente (Helló elnök úr) néven sugárzott heti rendszerességgel. A mûsorban Chávez fõleg saját politikai álláspontját ismertette, de az is elõfordult, hogy interjúalanyokat hívott meg, sõt táncolt és énekelt is.
Link