Gyilkos takarékosság
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 17. 09:38:55
Egyre több életet követelnek a megszorító intézkedések Európában
Az öngyilkosságok, járványok és mentális problémák növekedése az euróválság hozadéka – derül ki egy frissen megjelent tanulmányból.


Teljes hr
Egyre több életet követelnek a megszorító intézkedések Európában
Az öngyilkosságok, járványok és mentális problémák növekedése az euróválság hozadéka – derül ki egy frissen megjelent tanulmányból. A The Lancet címû orvosi szaklap szerint a szigorú megszorító intézkedések, amellett, hogy nem oldották meg a gazdasági prob­lémákat, katasztrofális hatással vannak az egész­ségügyi helyzetre az érintett európai országokban. Az uniós vezetõket azonban, úgy tûnik, ezek a negatív tendenciák hidegen hagyják.

„Legalább nem hagyok adósságot a gyermekeimre” – kiabálta az a 77 éves férfi, aki az athéni parlament közelében lett öngyilkos tavaly. Az észak-spanyolországi Bilbao egyik külvárosában egy 53 éves nõ a bírósági végrehajtók közeledtét látva vetette le magát harmadik emeleti lakása erkélyérõl. Az elmúlt idõszakban egyre több ilyen drámai esetet lehetett hallani a súlyos gazdasági válsággal küzdõ európai országokból. Pedig Görögország korábban a legalacsonyabb öngyilkossági rátával rendelkezõ állam volt Európában. A pénzügyi krízis óta viszont jelentõsen megnõtt azoknak a száma, akik kilátástalan helyzetük miatt önkezükkel vetettek véget életüknek. A görög egészségügyi minisztérium jelentése szerint 2011 januárja és májusa között 40 százalékkal nõtt az öngyilkosságok száma az országban az elõzõ év azonos idõszakához képest. De az egész unió területén megállapítható, hogy 2007 óta egyre több 65 év alatti ember vet véget az életének, korábban pedig határozottan csökkent ebben a korcsoportban az öngyilkosságok száma.

Az euróválság nemcsak az öngyilkosságok ijesztõ mértékû növekedését eredményezte. A legismertebb orvosi hetilap, a The Lancet nemrég közölt tanulmányából kiderül, hogy a gazdasági nehézségeknek sokkal szélesebb körû egészségügyi hatásai vannak. A legsúlyosabban érintett országok azok, ahol szigorú megszorításokat léptettek életbe a nemzetközi segítségért cserébe. Ezekben az államokban a kormányzat kiadáscsökkentõ intézkedései – például az új adók bevezetése, elbocsátások, fizetések, nyugdíjak és segélyek csökkentése – olyan terhet rónak a lakosságra, amely az egészségükre is katasztrofálisan hat. Egyre többen szenvednek súlyos depresszióban vagy valamilyen más mentális vagy pszichoszomatikus megbetegedésben. Ráadásul a megszorítások az egészségügyet is érintik, emiatt romlott a szolgáltatások színvonala, és kevesebben jogosultak az ingyenes ellátásra. Ezért sok beteg nem tud a megfelelõ idõben orvosi segítséget keresni. A szakemberek azt is kiemelik, hogy míg a gazdaság alakulásáról gyorsan lehet adatokat készíteni, addig az emberek egészségérõl csak évekkel késõbb lehet pontos információkat szerezni. Jelenleg ezért csak a korai hatásokról lehet beszámolni, a válság több következménye azonban csak a jövõben fog kiderülni.
Járványok a megszorítások nyomában

A The Lancet elemzése a Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban kialakult drámai helyzettel foglalkozik. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap alkotta trojka Görögország számára komoly kiadáscsökkentést írt elõ a pénzügyi mentõcsomag feltételeként. Bár az egészségügy elvileg a belügyek közé tartozna, a trojka többek között meghatározta, hogy az egészségügyre fordított kiadások nem haladhatják meg az ország GDP-jének 6 százalékát. A tanulmány készítõi kiemelik: a lépéssel precedenst teremtettek az Európai Unió számára, hogy egyes országokban átvehetik az ellenõrzést az egészségügy felett is. A megtakarításokat leginkább a gyógyszerekre kiadott közpénzek lefaragásával, bércsökkentésekkel, leépítésekkel és az egészségügyi szolgáltatások fizetõssé tételével lehet elérni. A nadrágszíjhúzás azonban már járványokat is okozott: felütötte fejét a malária, de nõtt a HIV-fertõzöttek száma is, miután megnyirbálták a szúnyogirtásra és az intravénás gyógyszerekhez szükséges tûkre szánt összegeket. Megjelent a nyugat-nílusi vírus és a trópusi náthaláz is. A tanulmány szerint Görögországban tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy már hiány lépett fel gyógyszerekben, szakemberekben, valamint orvosi felszerelésekben is.

Spanyolországban 2006 és 2010 között jelentõsen nõtt a mentális problémákkal küzdõk száma. Ezeknek az eseteknek legalább a fele összefüggésbe hozható az egyéni vagy családi szinten átélt munkanélküliséggel, illetve a jelzáloghitelek visszafizetésének terheivel. Az anyagi gondok súlyosan érintik a gyermekeket: Katalóniában például 2005 és 2010 között 20,6 százalékról 23,7 százalékra nõtt azoknak a kiskorúaknak az aránya, akiket szegénység fenyeget, azoké pedig, akik munkanélküli családokban élnek, 3,7-rõl 11,2 százalékra. A családok ezért egyre inkább magánszervezetekhez fordulnak ételért, lakásért, állásért, jogi tanácsokért és pszichológiai segítségért.

A portugál egészségügyben 670 millió eurós megtakarításban állapodott meg a trojka az ország kormányával. Az intézkedések a gyógyszerekre szánt kiadásokat, a recepteket, a munkaerõt és az egészségügyi szolgáltatások díjazását érintették. Portugáliában vészjelzõként szolgált az egészségügyben az az adat, mely szerint a télen elhalálozott 75 év felettiek száma tavaly 10 százalékkal nõtt 2011-hez képest – ugyanakkor ezt az intenzív influenzaszezonnak és a szokatlanul hideg idõjárásnak tudták be.
Van alternatíva

A kutatás készítõi arra is felhívják a figyelmet, hogy az európai tisztségviselõk nem foglalkoznak túlzottan a jelenséggel, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság szervezetének, az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Fõigazgatóságának kötelessége az uniós politikák egészségre gyakorolt hatásait vizsgálni. A szervezet viszont a trojka által meghatározott megszorítások következményei helyett inkább azzal foglalkozik, hogy tanácsokat adjon az egészségügyi minisztereknek, hogyan tudják lefaragni kiadásaikat.

A tanulmány azonban pozitív példát is hoz: sikertörténetként említi Izlandot, amelyet az elsõk között érintett a pénzügyi válság. A szigetország viszont nem a megszorításokat választotta, hanem a Nemzetközi Valutaalap javaslatát figyelmen kívül hagyva szociális juttatásokba fektetett be, miközben olyan intézkedéseket is hozott, amelyekkel az emberek munkába való visszatérését segítette. A nehézségeket nem sínylette meg a lakosság egészsége, Izlandon nem nõtt az öngyilkosságot elkövetõk aránya. Igaz, amikor a válság kitört, egy hétig megnövekedett a szívbetegséggel kapcsolatos panaszok száma, de rövid idõ alatt ez is elmúlt. A kutatásban részt vevõ professzorok szerint az izlandi példa egyértelmûvé teszi, hogy van alternatívája a szigorú megszorításoknak.

Link