Tatárjárás kicsit másképp...
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 17. 09:40:07
"Magyarjárás a mongoloknak? Nagyjából egy évvel ezelõtt a barátnõm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott: "A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják, hogy az Aranyhorda a magyaroktól kapott ki."
Teljes hr
"Magyarjárás a mongoloknak? Nagyjából egy évvel ezelõtt a barátnõm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában, többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott: "A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják, hogy az Aranyhorda a magyaroktól kapott ki."
Amit mondott, szöget ütött a fejembe! Éreztem, hogy valami nincs
rendjén. Nem értettem az egészet!
Egy éven keresztül nem hagyott nyugodni ez az egyetlenegy mondat.
Utánajártam: A mongolok igenis jól tanítják!
Egyet azért biztosra vettem: 1241 április 11-én nem vertük meg a
mongol hadakat Muhinál, ám nem is mértek ránk megsemmisítõ csapást,
mint ahogy azt tanultuk.
Az iskolában valamikor a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a
tatárjárást, ha nem is pontosan így tanultuk, de ez volt a sugallata:
Dzsingisz Kán 1241-ben Muhinál megsemmisítette a magyar haderõt, majd
pusztított és kiirtotta a magyar lakosságot, majd a betelepülõ
szlávok, germánok, románok megtanultak latinul, hogy pár száz évvel
késõbb magyarul beszélhessenek.
Kivonulásuk a tanultak szerint: Majd egy félév múlva meghalt Dzsingisz
kán apja, Batu kán, így az országból viharos gyorsasággal kivonultak!
Kivonulásuknak valós okai a következõk:
1. Igen sok harcosuk odaveszett a magyarországi hadjárataikban.
2. Nem tudták megsemmisíteni a magyar haderõt, erre bizonyíték az is,
hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, már több külföldi hadjárat
élén visszafoglalta a tõle korábban kizsarolt nyugati megyéket.
3. Közel 160 magyar várat nem sikerült bevenniük (Fehérvár, Esztergom,
Veszprém, Tihany, Gyõr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Újhely,
Zala, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, stb.)
4. A magyarországi háborús állapotokban a mongol hadsereg élelmezése
is nehézséget okozott.
Most jön a lényeg, ha idõben elõrecsúszunk 44 évet, akkor valóban
Mongóliában tanítanak helyesen, mert Magyarországon elfelejtették
tanítani azt a röpke tényt, hogy:
1. Nogaj kán 1285-ben, az addigi legerõsebb seregével, az
Aranyhordával indult a magyarok ellen (a 2. tatárjárás). Pestnél IV.
László a csatlakozott kunokkal hülyére verte, majd a keleti Kárpátok
szorosain át kiûzte õket. Torockónál a székelyek segítségével gyõzött,
és az utolsó túlélõ mongolt is kiûzték az országból, de még Vizsolynál
Baksa György, majd Borsa Lóránd is fölpofozta õket.
Ezt a mongolok valószínûleg "magyarjárásnak" hívják.
Köszönöm a figyelmüket!
Ja! Volt egy másik mondata, "Ha egy mongolt megkérdezel, hogy miért
van akkora országuk a népességükhöz képest, akkor a válasz a
következõ: visszavárjuk a magyarokat!
"Köszönjük a meghívást, udvarias, de maradunk." E szerény invitálást
azonban nem fogadhatjuk el.