Joseph Báli József: A gúzsbakötött világ
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 18. 13:24:38
Légy különb mint apád
Múld felül Mestered.
Hogy munkádban minden tett
Így éltesse nemzeted.
Teljes hr
Légy különb mint apád
Múld felül Mestered.
Hogy munkádban minden tett
Így éltesse nemzeted.

Tisztázandó számok:

A Népszabadság 1990.március 6-án megjelent cikkében Raj Tamás rabbi azt állította, hogy „Magyarországon 600 ezer zsidó módszeres meggyilkolása vetett véget a zsidóság asszimilációjának”. Ez félrevezetés, amivel Raj úr a Romániában meggyilkolt 474 200 zsidó halálát is a magyarság nyakába akarja varrni.( Száraz György: Történelem jelenidõben, 712. old.) Raj Tamás történész is, és egy történész ilyen valótlanságot nem állíthat.

Juhász Gyula szerint – mely a História 1984.év 4. számában jelent meg :
„A háború végén százezrek menekültek el, százezrek kerültek hadifogságba, s a legszomorúbb, a trianoni területre számítva 400 000 ezer emberünk pusztult el, köztük 200 000 zsidó és 135 ezer katona”.

Ugyancsak a História ezen számában Ránki György történész elismeréssel nyilatkozik Horthy Miklós kormányzóról: „mert bár nem tudta megakadályozni 437 000 zsidó deportálását, de a reménytelen ellenállás kezdeményezésével meg tudta akadályozni 200 000 budapesti zsidó deportálását”.

Méltánytalan és rosszindulatú támadás érte és éri a magyar népet egyes zsidó vezetõk részérõl a deportálásokat illetõen. Higgye el a zsidóság, hogy annyit,amennyit a magyar nép tett a zsidóság érdekében Horthy Miklóssal az élen,, Európa összes népe és vezetõi sem tettek, a Cionista Világszövetséget is beleszámítva.

Hivatkozni szeretnék egy világhírû amerikai történészre, aki Magyarországgal foglalkozva megállapítja, hogy: „ 1942 õszétõl kezdve a Kállai Miklós vezette kormányra is nyomást gyakoroltak, akkor a magyar kormányzat ilyen-olyan érveléssel, de lényegében visszautasította az Endlösungot, a végleges megoldást. Magyarország mindaddig védelme alatt tartott körülbelül 800 000 zsidót, amíg függetlenségét de facto el nem veszítette.”

Az idézet Randolph L.Braham holocaust könyvébõl származik. Ugyancsak õ írja, hogy: Az Eichmann-per idején Hanna Arendt publikált egy könyvet, amelyben elítéli a magyar zsidó tanács tagjait, akik nem okultak a jóval korábban deportált cseh,lengyel, ukrán, litván zsidók sorsából”.


A zsidó tanács felelõssége

„Köztudott volt 1944-ben, hogy a zsidótanács, élén Berend Bélával, nagy pénzért a módosabb zsidó családokat külföldre menekítette, az itt maradt kis pénzû zsidókat azzal ámította, hogy családegyesítésre viszik õket Németországba, vagy a létrejövõ európai Izraelbe. Ezért mentek ezen családok reménykedve a vagonokba. Amikor Miskolcon megkérdeztem az egyik zsidótanács-tagot hogy hol lesz az európai Izrael, azt mondotta: „ Úgy tudom, hogy a Ruhr-vidéken”. Ezen tényekrõl egy szót sem mondanak a mostani zsidó vezetõk, pedig kellene hogy ismerjék.

Hiszen Berend Bélát a népbíróság 10 évi börtönre ítélte cselekedetei miatt, de a barátai igen rövid idõn belül kiszöktették az országból. Ma Amerikában az összeharácsolt pénzekbõl nagyvállalkozó ( Braham idézett könyve szerint).

Felelõsség terheli a magyarországi zsidók pusztulásáért a Cionista Világszövetséget is, amely tudta, hogy létezik Auschwitz. Miért nem bombáztatták szét az „állandóan füstölgõ krematóriumokat”, mint ahogy lebombáztatták a Norvégiában mûködõ nehézvíz-üzemeket?

A zsidó vezetõk egyetlen szóval sem ismerik el Horthy Miklósnak a zsidóság érdekében tett pozitív cselekedeteit.
Pedig tudniuk kéne, hogy 1920-ban , amikor Erdélybõl , a felvidékrõl és a Délvidékrõl több mint 200 000 menekült érkezett hozzánk, õ járult hozzá ahhoz, hogy 100 000 zsidó Galíciából áttelepüljön Magyarországra.
Vállalta, hogy 1942-44 között több százezer legyel, szlovák, román, cseh zsidó Magyarországon keresztül kerüljön ki nyugatra.

De még az ellen is tiltakoztak, hogy hamvai hazakerülhessenek a családi sírboltba. !!!!!!!

Sokan hangoztatják, hogy nálunk volt az elsõ megkülönböztetõ törvény a zsidóság ellen. Ám azt elhallgatják, hogy nálunk éltek Európában a legnagyobb szabadságban. Magyarország zsidó eldorádó volt a két világháború között ( Schmidt Mária történész szavai) ahol megtehették, hogy a kereskedelmet, a pénzvilágot szinte teljesen kisajátították. ( Mozgó Világ 1983.évi augusztusi számának 113. oldala ). !!!!!!

A magyar ifjúság gyakran követelte ennek megszüntetését. Ifjúsági gyûléseken mint nyomdásztanuló magam is részt vettem több ízben, 1935-ben Sárospatakon, majd 36-37-ben Miskolcon. Elõször született meg az elsõ zsidótörvény, amely kimondta, hogy a pénzintézetek és kereskedelmi központok kötelesek 50 százalékban keresztény fiatalokat, 50 százalékban zsidó fiatalokat alkamazni. De ennek végrehajtására 5 év haladékot kaptak az intézmények.
A törvényt mint szocdem párttagok sem tartottuk igazságtalannak, még a második zsidótörvényt sem, sõt a numerus clausust sem, amely arról rendelkezett, hogy az egyetemeken a zsidó és keresztény létszám 20:80 százalékos arányban alakuljon,mert abban az idõben már megengedhetetlennek tartottuk, hogy pl. Sárospatakon a 10 ügyvédbõl 8 zsidó volt, a 4 orvosból pedig 3 zsidó. Ez a tény okozta azt, hogy a nyilaskeresztes párt jó eredményeket tudott elérni.

Visszatérek Raj Tamás rabbi úr megállapításaira, hogy 600 000 zsidó módszeres meggyilkolása vetett végett a zsidóság asszimilációjának Magyarországon. Én szeretném megkérdezni a rabbi urat, hogy hogy hol vannak Magyarországon azok a sírok, ahol a meggyilkolt zsidók maradékai vannak, mint ahogy Száraz György feltárta a Romániában talált tömegsírok és vérengzések helyeit, dokumentumok alapján.

Hol van hát a 600 000 zsidó?

Szabó A történész adataira építve, melyet a Valóság 1988.11.száma közölt, megállapítható, hogy az 1941.évi népszámláláskor a zsidók száma Budapesten 246 803 fõ
Vidéken 243 818 fõ
Az elveszett területeken pedig 334 386 fõ volt, mely
összesen 825 007. fõ

Ez a szám 1944. március 19.-én országos viszonylatban 762 000 fõ, s ez közel azonos R.L. Braham számaival.

Vizsgáljuk meg, hogyan alakultak ezek a számok a háború végeztével:

Budapestnen megmenekült: 200 000 fõ
Ausztriában, az Eichmann-terv keretében megmenekült 40 000 fõ
Izraelben él az államii statisztikai hivatal szerint 350 000 fõ
Pannpnhalmán és egyéb karitatív intézményeknél megmenekült 10 000 fõ
Wallenberg és egyéb diplomáciai szervek által kimenekítettek száma: 20 000 fõ
Meghalt a koncentrációs táborokban , természetes halállal , terrorbombázások következtében és munkaszolgálatosként: 200 000 fõ.

Össszesen: 820 000 fõ.

Ezen számokban nem szerepel az Izraelen kívül más országokban letelepedettek kb. 100 000 fõje. ( Volt menyasszonyom Peruban, a húga Izraelben, az öccse Svédországban talált új hazára). 1966-ban itthon voltak mind a hárman, tõlük ismerem ezen adatokat.

Nem szerepelnek a számok között azok sem, akiket Erdélybõl vagy a Felvidékrõl vittek el és oda is tértek vissza. Ugyancsak zavaró, hogy ne m ismert: ma Magyarországon mennyi zsidó származású polgár is él?

Az egyik fõrabbi létszámukat 60 000 fõben határozta meg, majd késõbb 80 000 fõben. Gosztonyi Péter 100 000 fõt említ, míg a Zsidó Világszövetség 200 fõben jelöli meg a létszámukat. Ez az oka annak, hogy a számok csak megközelítõk. De az mindenképpen megállapítható, hogy Raj Tamás rabbi úr megállapítása- a 600 000 fõt illetõen- hamis. Alaptalan vádaskodás a magyar néppel szemben.

Nem kívánok foglalkozni néhány megszállott cionista megnyilvánulásaival, melyek szintén sértõek a magyarsággal szemben. Egyesek 50 év elteltével is holt lelkek után akarnak „elégtételt” szerezni . Tudom, hogy a Talmud ezt megengedi, és õk ezzel a lehetõséggel élnek is.

A zsidó holocausttal kapcsolatos zsarolás az emberiség, az ártatlan milliók ellenében megindított féktelen lavina. Cinikus cionizmusával minden idõk legnagyobb zsidó és nem-zsidó pusztítását provokálhatja ki a felelõtlen, gátlástalan hazugságsorozatával. A variációk egy témára címmel „menedzselt” holocaust , a megbotránkoztatóan hazug, a valóságtól messze elrugaszkodó változataival ma már a világtörténelem és erkölcs próbaköveként szerepel. Változataira a fentiek is szemléletes példákat nyújtanak.

A múlt figyelmeztet

Dr. Kalocsai József írása a Magyar Fórumban 1995. március 2-án , a 2. oldalon jelent meg:

„Nem tudom, hogy ez a magatartásuk hová vezet, hisz hasonló volt a helyzet a 30-as években is, amikor szinte minden gazdasági és pénzügyi hatalom a zsidóság kezében volt. Végül is ez hozta ránk a szélsõjobb elõretörését.

Ezúton kérem a józanul gondolkodó magyar zsidóságot, akik ezt az országot a sajátjuknak tekintik és itt akarják életüket békében leélni, hassanak oda, hogy azok a személyek, akik csak állandóan provokálnak, támadnak, mocskolódnak itthon és külföldön, végre elszigetelõdjenek.

Mert ha ez nem történik meg, én is azt mondom, amit Herzl Tivadar, a cionizmus atyja mondott 1903-ban , amikor szintén hasonló volt a zsidóság magatartása, hogy „ a sors keze eléri a magyar zsidóságot is, s minél késõbb fog ez megtörténni, s minél erõsebb lesz a zsidó törzs, annál keményebb lesz a csapás, mellyel kegyetlenül fogják illetni. Nincs menekvés.”

Ismételten kérem, hogy állítsák le az új és újabb Landeszmannok, a Gadókat, mert ha ez nem sikerül idejében, egy újabb tragédia következhet be.”