Mit adott a Hegedûs-klán a Jobbiknak a mandátumért cserébe?
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 21. 12:42:57
Lóri lég kényes helyzetben van, ez nem vitás, de talán már legkevésbé a mandátumról van itt szó. A Jobbik jövõ évi parlamenti listáját is átírhatja a református egyház ifjabb Hegedûs Lóránttal kapcsolatos döntése, mellyel a lelkész anticionista népgyûlésére kívánnak reagálni. Az ördög persze ezúttal is a részletekben lakik.

Teljes hr
Lóri lég kényes helyzetben van, ez nem vitás, de talán már legkevésbé a mandátumról van itt szó.
A Jobbik jövõ évi parlamenti listáját is átírhatja a református egyház ifjabb Hegedûs Lóránttal kapcsolatos döntése, mellyel a lelkész anticionista népgyûlésére kívánnak reagálni. Az ördög persze ezúttal is a részletekben lakik. A Hetek cikke.

„Kemény ítélet várható”, mondta a Heteknek egy világi reformátusvezetõ annak a vizsgálatnak a kimenetelével kapcsolatban, melyet az ifjabb Hegedûs Lóránt által meghirdetett anticionista népgyûlés ötlete váltott ki az egyházban. Az antiszemita kirohanásairól hírhedt lelkész április 8-án hirdette meg az „antibolsevista, anticionista” rendezvényt, a Zsidó Világkongresszus budapesti üléséhez igazodva, május 4-re. Sokadik hasonszõrû megnyilvánulása nem maradt visszhang nélkül. Az egyház vezetõsége fegyelmi eljárást indított ellene, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyházi Zsinat lelkészi elnöke pedig „ostoba, kártékony és elfogadhatatlan magatartásnak” minõsítette ifjabb Hegedûs tervét. Ifjabb Hegedûs másnap átadta a népgyûlés szervezését parlamenti képviselõ feleségének, aki immár Vona Gábor és Gyöngyösi Márton felszólalásával reklámozza azt. Ennek ellenére az egyházi fegyelmi vizsgálat megkezdõdött, és várhatóan a jövõ héten lezárul. Írásos figyelmeztetés, vagy a lelkészi hivatalból történõ elbocsátás, azaz palástvesztés: a Hetek egyik forrása szerint e két ítélet valamelyike várhat Hegedûsre. Ha az utóbbi következne be, az nem csak az egyház életére, de a Jobbik választási stratégiájára nézve is jelentõs változással járna. Annak megértéséhez, hogy mifélére, érdemes megismerkedni az úttal, ami a szélsõjobbos alakulathoz vezette az egyházának hosszú évek óta kínos lelkészt.

Csurka mellett

Idõsebb Hegedûs Lóránt – ifjabb Hegedûs édesapja – idén januárban hunyt el. A nagytekintélyû lelkész nem csak az egyházban, de a közéletben is mindig aktív volt. 1956 után a forradalomban vállalt szerepe miatt Budapestrõl vidékre számûzték, ahol évtizedeken keresztül szolgált lelkészként, illetve segédlelkészként nehéz körülmények között. A rendszerváltást követõen a református egyház elsõ demokratikusan megválasztott püspöke lett a Dunamelléki Egyházkerületben, és az is maradt 2002-es, hívei szerint manipulációval kikényszerített nyugdíjazásáig. 1998-ban megválasztották a Csurka István nevével fémjelzett „Magyar Út Körök” tiszteletbeli elnökének, ami nem meglepõ, hiszen aktívan kivette a részét a MIÉP – sikeres – parlamenti választási kampányából. Fia, ifjabb Hegedûs Lóránt a párt parlamenti képviselõje lett. Az idõsebb Hegedûst idõközben a budapest Szabadság téri gyülekezet örökös püspök lelkipásztorává választották, ahol fia követte.

Megegyezés Vonával

A MIÉP 2002-es kiesésével ifjabb Hegedûs is kikerült a parlamentbõl. Úgy tudni, ezután évekig mellõzöttnek érezte magát, ám 2008 végén megváltozott a helyzet: a Jobbikkal a 2009-es Európai parlamenti választásra készülõ Vona Gábor megegyezett a lelkésszel. A párt ajánlata úgy szólt, hogy Hegedûsné helyet lap a Jobbik EP-listáján, illetve indítják a párt 2010-es országgyûlési listáján is. Bár az EP mandátum nem jött össze, a hazai választáson sikerült mandátumhoz juttatni a lelkész feleségét, aki azóta a parlament egyik jegyzõje is. A Hetek értesülései szerint tervben volt idõsebb Hegedûs indítása is, ám ezt végül elvetették. Ifjabb Hegedûs pedig azért nem indult, mert ez esetben az új református egyházi szabály értelmében le kellett volna mondania lelkészi posztjáról, ez azonban kifejezetten hátrányos lett volna, hiszen ifjabb Hegedûs lelkészi posztja része volt annak a csomagnak, amit a család tudott ajánlani a Jobbiknak a mandátumért cserébe, mondta a lapnak az akkori folyamatokat jól ismerõ forrásunk. De mit is tartalmazott a Hegedûs család csomagja?

A Hegedûs-család csomagja

Egyrészt azt, hogy mindkét Hegedûs, Lóránt és Zsuzsanna, az ifjabb lelkész testvére bekapcsolódtak a Jobbik választási kampányába. „Õk voltak azon kevesek egyike, akik megtehették, hogy saját költségükön bejárták az országot, részt vettek lakossági fórumokon, nagygyûléseken, elmentek bárhová, ahová meghívták õket” – mesélte a kampány egyik szervezõje. Mindez azért volt nagyjelentõségû, mert az akkor még kevés pénzbõl kampányoló párt stratégiájának egyik pillére a személyes jelenléten alapuló meggyõzés, a helyi alapszervezetek erõsítése volt. Idõsebb Hegedûs Lóránt pedig olyan tekintélynek örvendett, hogy ahol megjelent, ott nemcsak a teltház volt garantált, de megjelentek a környékbeli református lelkészek is, és nem kevés közülük is a párt támogatójává vált.

A Jobbikot erõsítõ családi csomag második eleme a fia által vezetett Szabadság téri gyülekezet volt. A belvárosi, Szabadság téri Hazatérés templomában akár ezer hívõ is elfér, és ez a létszám – kapcsolati hálóját és a tagok társadalmi státuszát figyelembe véve – szintén jelentõs támogatást jelenthetett a Jobbiknak, magyarázta az összefüggéseket a Hetek informátora.

Különbség apa és fia között

A gyülekezet egyik korábbi presbitere a lapnak azt mondta: körülbelül három évig bírta ifjabb Hegedûs vezetése alatt, azután lemondott presbiteri posztjáról: „Érkezésével elkezdett átalakulni a gyülekezet, mert apa és fia között több mint árnyalatnyi különbség volt. Az ifjabb Hegedûs eleinte talán hazafiúi hévtõl vezérelve kezdett a lelkészi szolgálatba, de hamar kiderült, hogy meggyõzõdéses antiszemita. Ráadásul önfejû, nem lehetett beszélni vele, ezért inkább eljöttem” – mesélte a lapnak az egykori egyházi elöljáró. Az apa és fia közti különbséget egyébként egy másik református egyházi forrás is megerõsítette: az idõsebb Hegedûs mûveltségét és egyházi tekintélyét még bírálói is elismerték, miközben fia szinte eltûnt az egyházban: közéleti botrányitól idõnként zengett a sajtó, teológiai tanulmányokat azonban éppúgy nem publikált, mint ahogyan az egyház középvezetõi rétegében sem sokat látták. Egy református forrásunk mindezt azzal egészítette ki, hogy számára az idõsebb Hegedûs világnézete is vállalhatatlan volt: „nem hinném, hogy az antikommunizmusból egyedül a MIÉP-hez vezet az út” – mondta a teológus.

Jól jött a Jobbiknak a belvárosi pozíció

A Vona-ifjabb Hegedûs megállapodás csomag harmadik elemét a gyülekezet nagyméretû, rendkívül elõnyös helyen található ingatlana képezte: a Jobbik meglehetõsen gyenge a belvárosi kerületekben, így igencsak kapóra jött az ötödik kerületben álló templom, illetve az alatta húzódó több száz férõhelyes Szabó Dezsõ Színház – mondta a fentebb már idézett pártbeli informátor. Úgy tudni, a megállapodás részeként a Jobbik által alapított Attila Király Népfõiskola a lelkész által felügyelt ingatlanban kapott helyet. A késõbbiekben gárdarendezvényeknek, gárdakapitány választásnak, jobbikos megbeszéléseknek és külföldi diplomaták, üzletemberek találkozóinak is teret adtak a templomban illetve a színházban, erõsítette meg a lapnak több, egymástól független informátor is. És ebben a templomban rendeztek hálaadó istentiszteletet a Jobbik 2010-es választási sikerét követõen: az eseményen ifjabb Hegedûs prédikált, jelen voltak a frakció tagjai is, akik onnan sétáltak át a parlament alakuló ülésére.

Zászlóra tûzték az anticionizmust

A negyedik elem, ami ifjabb Hegedûs illetve a család révén lett a Jobbik sajátja – az anticionizmus. A Jobbik több kudarc után 2006-tól a „cigánybûnözés” közbeszédbe emelésével kezdett egyre népszerûbbé válni, ám a pártvezetõk egy részének a zsidósággal kapcsolatos eléggé sajátos meggyõzõdését sokáig nem hangsúlyozták, mert – joggal – szalonképtelennek gondolták. A Hetek információi szerint ifjabb Hegedûs 2008-2009 fordulóján arról gyõzte meg Vona Gábort, hogy tûzzék zászlajukra az anticionizmust: úgy tudni, a lelkész azzal érvelt, hogy az anticionizmus, vagyis értelmezésükben Izrael „elnyomó” államának bírálata a palesztinok „üldözése” miatt, ugyanolyan hatásos az antiszemita választók megszólításában, mégsem lehet azzal vádolni a pártot, hogy származási alapon uszítana. Vona megfogadta a tanácsot, a Jobbikban onnantól kezdve elkezdte alkalmazni az anticionista retorikát.

A pártelnök és a lelkész hamar kölcsönhatásba léptek: a lap információi szerint Vona több arab diplomatával összehozta Hegedûst, és a lelkész is jelen volt azon az összejövetelen, ahol az Irán-barát, anticionista zsidók, a Neturei Karta vezetõi találkoztak a Jobbik elnökével. (Erre a találkozóra szoktak hivatkozni jobbikosok, amikor a párt zsidóellenességét akarják cáfolni.)

Biztos mandátum 2014-re is?

A Hegedûs-család és Jobbik közti kapcsolat tehát évek óta gyümölcsözõ, és a folytatást is hasonlóra tervezték: úgy tudni, Vona 2014-re is biztos befutó helyet ígért ifjabb Hegedûs feleségének. Mindezt a hamarosan megszületõ egyházi ítélet írhatja felül: ha a lelkészt megfosztanák hivatalától, azzal nem csak a reformátusok szabadulnának meg egy évek óta a felekezet nyakában lógó súlyos erkölcsi kolonctól, de jelentõsen veszítene értékébõl az ifjabb Hegedûs által a Jobbikba vihetõ „apport” is. Míg gyülekezet, állás és ingatlan nélkül nyilván az asszony sem lenne annyira nélkülözhetetlen, mint eddig, az pedig, hogy egy esetleges palástvesztés után Hegedûsnét és a férjét is befutó helyre tegyék a 2014-es pártlistán, hangos botrányt generálna a mostanihoz képest amúgy is töredékére zsugorodó frakcióban.

Hetek
Link