Vidék valutája: csodafegyver vagy ámítás?
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 23. 09:04:39
Balatoni korona, soproni kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen pénzhelyettesítõ eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fõ célja a helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak? Vagy inkább csak a helyi identitás erõsítésére szolgálnak ezek a csereeszközök
Teljes hr
Balatoni korona, soproni kékfrank esetleg bocskai korona? Magyarország egyes régióiban ilyen pénzhelyettesítõ eszközökkel is fizethetünk a helyi boltokban vagy vehetünk igénybe szolgáltatásokat. Az utalványok bevezetésének fõ célja a helyi gazdaság élénkítése és a kiáramló pénzek helyben tartása volt. De van elég helyi pénz forgalomban ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak? Vagy inkább csak a helyi identitás erõsítésére szolgálnak ezek a csereeszközök?

Szervizbe vinné autóját és olajat cseréltetne? Elintézné a nagybevásárlást a helyi ABC-ben? Múzeumba menne a hétvégén a gyerekkel? Mindezekhez egyes településeken nem szükséges forinttal rendelkeznie: a hivatalos magyar fizetõeszköz helyett fizethet például soproni kékfrankkal vagy balatoni koronával.

A pénzhelyettesítõ utalványokkal regionális szinten már több száz elfogadóhelyen fizethetünk, a helyi pénzekhez fõként forint beváltásával juthatunk hozzá a kibocsátóhelyeken. Mintha burjánzásnak indultak volna a regionális fizetõeszközök – ennek próbáltunk utánamenni.

Négy éve indult minden

A pénzhelyettesítõ papírutalványok magyarországi elterjedése 2009-ben kezdõdött, amikor Sopron környéki cégek soproni kékfrank néven új fizetõeszközt indítottak útjára gazdaságélénkítési céllal. A jogi hátteret az adta, hogy az utalványnak számító készpénz-helyettesítõ fizetõeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre. Mivel zárt körben használják õket, és csak a kezdeményezéshez csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásaiért lehet fizetni velük, a jelenlegi szabályozási környezetben nem váltak engedélykötelessé. A helyi pénz bevezetésének legfõbb motivációja az volt, hogy a tõkét helyben tartsák, a helyben megtermelt pénz a helyi fejlesztésekbe folyjon vissza, a helyi gazdasági szereplõknek hajtson hasznot. Emellett pedig bõvítse a gazdasági szereplõk számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A helyi pénztõl egyesek azt is várták, hogy az adott térség turisztikai attrakciójává váljon.

Ezer soproni kékfrank ezer forinttal egyenlõ
Fotó: hvg.hu

A bevezetés nemzetközi példákon nyugszik: Svájcban már 75 éve mûködik helyi pénz, és több német tartományban is használnak ilyen pénzhelyettesítõ eszközöket. Soproni kékfrankhoz forint befizetésével juthatunk hozzá. A kívánt pénzmennyiséget a kékfrankot kezelõ szövetkezet bocsátja rendelkezésre megegyezõ mennyiségû forint befizetése után, amit a szövetkezet betétként helyez el a közremûködõ pénzintézetnél fedezetként. Az utalványokat a Magyar Állami Pénzjegynyomda bocsátja ki, a kékfrank weboldala szerint az utalvány biztonsági szintje megegyezik a 20 ezer forintos címletével.

A soproni kékfrankot ma már több mint 700 helyen elfogadják, Ausztriában is vannak olyan üzletek, ahol lehet kékfrankkal fizetni. Ha nem kerek az összeg, amit az adott termékért, szolgáltatásért szeretnénk kifizetni, akkor kipótolhatjuk forinttal, illetve euróval. Ha pedig vissza kell adni az utalványból, akkor szintén a két hivatalos fizetõeszköz a megoldás. Visszaváltani ugyanakkor csak felár ellenében tudjuk a soproni kékfrankot, 0,25 százalék plusz áfa, minimum 500 forint ellenében.

A soproni kékfrank ugyanakkor csak egyike a már bevezetett helyi pénzeknek. A veszprémi központú balatoni korona, a hajdúnánási bocskai korona már az emberek zsebében pihen, nemrég pedig a rábaközi tallérról is döntés született − a soproni kékfrank kibocsátójának közremûködésével. A helyi pénzek kibocsátói márciusban már egy szakmai szervezetet, a Helyi Pénzek Szövetségét is létrehozták azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljenek, valamint újabb hálózatok beindítását támogassák. De vajon mekkora forgalmat bonyolítanak a helyi pénzek és tényleg gazdaságélénkítõ hatással bírnak, mint ahogy az a célok között szerepel?

Több száz helyen elfogadják

Közel 200 helyen fogadják el a balatoni koronát, jelenleg mintegy 10-15 millió forint értékû utalvány van forgalomban − mondta Leitold László, a Balatoni Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója a hvg.hu-nak. Leitold szerint a bevezetés utáni elsõ év arról szólt, hogy az elfogadóhelyeket fejlesszék, vagyis tudjanak hol vásárolni az emberek a balatoni koronával. A második év az elfogadóhelyek és kibocsátóhelyek párhuzamos fejlesztésérõl szól majd, vagyis a balatoni koronát elfogadó üzletek számának növelése mellett már az is cél, hogy egyre több cég, önkormányzat adjon dolgozóinak juttatásokat balatoni koronában. A Balatoni Korona Zrt. vezetõje szerint a fõ csapásirány, hogy be tudják emelni a helyi pénzeket is a cafeteria elemek közé, ezzel pedig adókedvezményt tudnának elérni, így a cégeknek is megérné koronában adni a béren kívüli juttatásokat.
Már bankkártyán is?
A papíralapú helyi fizetõeszközök kibocsátása csak az elsõ lépés, a következõ az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létezõ soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek világszerte vannak példái, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik − jelezte a témában rendezett márciusi soproni fórumon a Helyi Pénzek Szövetségének elnöke, Varga István.

A cafeteria bevonása sokat segítene abban, hogy bõvüljön a forgalomban lévõ koronamennyiség. "A cél, hogy minél több ember pénztárcájában legyen balatoni korona. Ha 50 millió forint fölé tudnánk menni, akkor az már komoly siker lenne" − emelte ki Leitold. Szerinte nem valós az a kritika, mely szerint a fizetésként megkapott forint jelentõs része is helyben marad. A Balatoni Korona Zrt. vezérigazgatója szerint ezer forintból mindössze 250-300 forint marad csak helyben, míg a korona esetében az arány 100 százalékos.

"Volt olyan ausztriai szállótulajdonos egy ottani síparadicsomban, aki le akart velünk szerzõdni, hogy a szállásért a magyarok koronával is fizethessenek. Nemet kellett mondanunk, mivel ez ellentétes a balatoni korona helyben történõ elköltésének elvével" − hangsúlyozta Leitold. A vezérigazgató a koronával kapcsolatban különösen fontosnak nevezte a helyi fogyasztás támogatását: ha nem nagyáruházban, hanem a helyi kisboltban vásárolunk, akkor a vásárolt termék haszonkulcsa a helyi kiskereskedõnél marad. "Ma értelemszerûen nem lehet biztosítani, hogy a megvásárolt termék is helyi legyen, bár az kétségkívül jobb lenne" − emelte ki Leitold.

A vezérigazgató szerint az önkormányzatoknak stabil keresletet kellene támasztaniuk, ami segítene felpörgetni a helyi pénz használatát. Nemesvámos önkormányzata például tavaly év végén 5 millió forint értékû helyi pénzt adott jutalomként dolgozóinak, Leitold szerint ennek jótékony hatása a helyi kereskedõknél csapódott le. Az önkormányzatok különösen érdekeltek lennének abban, hogy a helyi pénzt minél nagyobb összegben használják a helyi vállalkozók, mivel a nagyobb forgalom nagyobb helyi adóbevételt is generál.

A boltokban még nem igazán találkoznak helyi pénzzel

A hvg.hu által megkérdezett elfogadóhelyeken ugyanakkor alig találkoznak ezekkel az utalványokkal. Egy soproni pincészet tulajdonosa érdeklõdésünkre elmondta, hogy nála kékfrankkal eddig csak párszor fizettek, szerinte minden bizonnyal azért is van így, mivel õ zömmel vendéglátó-ipari egységeknek szállít, akik neki nem kékfrankkal fizetnek. "Van jelentõsége a kékfranknak, de nálam nem realizálódik, inkább fesztiválpénz" − fejtette ki a pincészet tulajdonosa. Egy soproni optikában havi 1-2 alkalommal fizetnek az igénybe vett szolgáltatásokért kékfrankkal, pedig a vásárlók megkapják az ebben az esetben járó 5 százalékos kedvezményt. Az optika egyik munkatársa szerint jó ötlet a kékfrank, bár az emberek nem igazán használják, nem tudnak róla.

A balatoni korona forgalma egyelõre csak 15 millió forint körül van
Fotó: Horváth Szabolcs

"Több helyi vállalkozásnak is könyvelünk, nekik akartuk megmutatni, hogy nálunk koronával is lehet fizetni, ezért kerültünk fel az elfogadóhelyek listájára" − emelte ki egy Veszprém megyei könyvelõiroda munkatársa. Szerinte egyelõre mérsékelt az érdeklõdés, nem tud róla, hogy náluk fizettek már valamilyen szolgáltatásért balatoni koronával. Egy Balaton környéki autószerviz pénztárosa érdeklõdésünkre elmondta, hogy egyelõre nem találkozott a koronával, ugyanakkor elfogadják az utalványt. Ennek szerinte az is lehet az oka, hogy igazából csak most indul a balatoni szezon, kevés volt az ügyfél − magyarázta a szerviz munkatársa. A regisztrált méhészet pár hónapja lett tag, miután olvasta az újságban, hogy ez egy jó dolog. Balatoni koronás vásárlóval azonban még õ sem találkozott, pedig amikor piacozik, mindig kint van, hogy koronát is elfogad − fejtette ki a méhész.

A helyi pénzek kockázatai

Egy 2011-es jegybanki tanulmány több tényezõt is felsorol, ami nem feltétlenül igazolja a helyi pénzekkel kapcsolatos elképzeléseket. Elõször is fizetésünk jelentõs részét eleve helyben költjük el zöldségesnél, ruhaboltban stb. A bankjegyek fele-háromnegyede pedig két hét alatt sem kerül távolabb 10 kilométernél egy nemzetközi felmérés szerint. A pénzforgalom jelentõs részét ráadásul nem is a lakosság bonyolítja le a vállalkozásokkal, hanem a cégek egymással, ami döntõen elektronikus úton zajlik. Ez utóbbinak a jelentõs része is helyben marad: Magyarországon az utalások 40 százalékát adott településen belüli, további 10 százalékát pedig legfeljebb 50 kilométeren belüli címzett részére indítják.
Helyi pénzzel kedvezmény
A helyi pénzzel fizetéskor az elfogadóhelyek jelentõs része zömmel 5-10 százalékos kedvezményt kínál a megvásárolt termékek, szolgáltatások árából. A vállalkozásoknak ugyanakkor csakis úgy érheti meg a helyi pénz elfogadása, ha azt nem forintosítják vissza, ekkor ugyanis a fent ismertetett módon 0,25, illetve 2 százalék plusz áfát veszít az adott tranzakción. A helyi utalványt olyan helyen kell elkölteni, amely elfogadja a koronát, vagy a frankot. Bár ezek száma növekszik, egyelõre úgy tûnik, a nagyobb tételû kiadásokat, például a gázszámlát, kékfrankkal még nem lehet kifizetni.

A helyi gazdaság támogatása ugyanakkor némileg azért utópisztikus, mert helyi pénzbõl döntõ részben nem helyi termékeket vásárolnak az emberek, így a lokális helyett a globális gazdaságot erõsítik a helyi pénzek. A tanulmány szerint az az érv sem állja meg a helyét, hogy nincs elég pénz a gazdaságban. A hitel-pénzrendszer korszakában a pénz mennyiségét nem valamilyen mögötte álló − akár nemesfémben megtestesülõ − vagyonkészlet határozza meg, hanem a pénzt a jegybank mellett a bankok teremtik azzal, hogy a hitelt felvenni akaró személyek és vállalkozások igényét kielégítik.

Abban sem különbözik a helyi pénz használóinak a helyzete, hogy õk is viselik annak kockázatát, ha a kibocsátó esetleg csõdbe megy vagy fedezetlenül bocsát ki helyi pénzt, így a befizetett forintösszegnél jóval kevesebbet kapnak visszaváltáskor. Ugyanez a veszély akkor, ha csõdbe megy az a pénzintézet, ahol a kibocsátó a helyi pénzért kapott forintösszeget elhelyezi. A jegybank szakértõi két évvel ezelõtt arra is felhívták a figyelmet, hogy a helyi pénzek használatának terjedésével egyre nagyobbá válik a csábítás, hogy hamisítsák.

A vélt vagy valós gazdasági elõnyök mellett a helyi pénzekkel szimpatizálók még egy fontos érvet szoktak hangsúlyozni. Ez pedig a helyi identitás erõsítése, kisebb térségek integrációjának támogatása. Hámori György kapuvári polgármester a rábaközi tallér tervezett bevezetésének apropóján beszélt arról, hogy a közös helyi pénzzel az emberek büszkeségére is szeretnének hatni. Bár az utalványok gazdasági elõnyei vitatottak, a helyi pénzek felhívják a figyelmet a létezõ helyi vállalkozásokra, azok termékeire és szolgáltatásaira.

Virtuális pénzhelyettesítõ eszközök

A fizikailag létezõ készpénz-helyettesítõ eszközök (utalványok, csekkek stb.) mellett a 2000-es évek elejétõl, de inkább az évtized közepétõl egyre több digitális, csak a virtuális térben létezõ pénzhelyettesítõ eszköz jött létre. Ezek legnagyobbika a bitcoin, amelyet 2009-ben teremtett meg egy japán fejlesztõ. A többi elektronikus fizetõeszköztõl eltérõen a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoint néhány erre specializálódott devizatõzsde weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára váltani, fizetésnél leginkább néhány online szolgáltató fogadja el. Ezen kívül használható közérdekû felajánlásokra egyes szervezeteknél. Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén, vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést. A bitcoinnak nincs központi kibocsátója, az összes bitcoinok száma viszont mindenki által ismert − 21 millió darab −, így a maximális darabszámhoz közelítve az ára emelkedhet majd. A fizetõeszközt a virtuális térben rengetegen elfogadják, New Yorkban pedig például már lakbért és épületfenntartást is lehet vele fizetni. A bitcoint ugyanakkor sok kritika éri amiatt, hogy tiltott drogkereskedelemhez és szerencsejátékhoz használják fel. Emellett pedig a bitcoin nem tud elég rugalmasan reagálni a keresletre, az árfolyamban túl nagy ingások vannak − ahogy ezt az utóbbi hetek is mutatják.
Link