Bajna hívõknek.
rta: lica - Dtum: 2013. mjus 01. 10:23:49
Bajnai kilenc hazugsága.
Beszéljenek a tények! - Hamis állításokkal magyarázzák a bizonyítványt!
Teljes hr


Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a CET és a CÖF kampányfüzetének állításaira. Korábbi álláspontunkban már utaltunk rá, hogy az írásában számos valótlanság és csúsztatás szerepel. Most a CÖF összegyûjtötte az összeset és szembeállította a hazugságokkal a tényeket.

1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetõjeként nem vett részt a csõdbevitt Hajdú-Bét irányításában. Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa 1999-tõl a Wallis Rt. lett, amelynek vezérigazgatója 2000-tõl kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a volt miniszterelnök úgy nyilatkozott: „a Wallis azért volt különösen vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg”.

2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta menteni a Hajdú-Bétet. Ezzel szemben a tény: Egy 2003. decemberi jegyzõkönyv tanúsága szerint a végnapjait élõ a Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak. Rendkívül furcsa, hogy egy csõd közelében lévõ társaság adjon kölcsön gazdag tulajdonosának. Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévõ ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta volna fizetni a késõbb öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz fontosabb volt, mint az emberélet.

3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott. Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelõse, a városi diákegyesület elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának tagja lett. Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltûnõen aktív lett. Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán – Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen – a KISZ-vagyon „társadalmasítása” (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.

4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna. Ezzel szemben tény: Debreczeni József „Az új miniszterelnök” címû könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt. Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott. A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelõintézet-privatizációjáról szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelõintézetét. Az adásvételi szerzõdést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerzõdést a fõváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtõl, a kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását. Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetésérõl szóló bírósági végzés megállapítja: 1995-ben, az elsõ fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek. 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltûnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.

5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csõdbe vitt egy bútorgyárat. Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekbõl nyolc felszámolással vagy végelszámolással szûnt meg. Ilyen a Bajai Lakberendezõ, Építõ és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földmûvelõ Mezõgazdasági, Termelõ és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár '96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is. Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.

6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az õ idejében. Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezettMagyarországra. Az Állami Számvevõszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült idõben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bõvítését, ami a terv eredeti fõ célja volt. Tizenkettõbõl mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó gyakorlat, vagyis a tervezett idõ- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerzõdésükre. Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát. Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekrõl „mindenkinek vannak horror történetei”. A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktõl.

7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettõs állampolgárság ellen. Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen. Mindezt félrevezetõ a kettõs állampolgárság csöndes pártolásaként feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.

8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése. Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.

9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzbõl amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak az amerikai Center for American Progress nevû szervezettõl. A Blikk nemrégiben azt írta, hogy Bajnainak saját zsebbõl kell kampányolnia. Ezek szerint az amerikaiaktól kapott milliókat mára elköltötték.