Izraeli magyarok: pezsgés minden vonalon
rta: postaimre - Dtum: 2013. mjus 07. 14:59:01
A ’90-es években az izraeli magyar közélet kimerült a Hitachdut Olé Hungária (a magyar bevándorlók szervezete) összejöveteleiben. Ennek keretében például Jeruzsálemben állandó kártyadélutánt üzemeltettek az ottani olék, vagyis a magyarajkú nyugdíjasok, akik 1948 óta egyfolytában, még mindig, akkor is, ott is, örökre, mint magyar olék szerepeltek.
Teljes hr
A ’90-es években az izraeli magyar közélet kimerült a Hitachdut Olé Hungária (a magyar bevándorlók szervezete) összejöveteleiben. Ennek keretében például Jeruzsálemben állandó kártyadélutánt üzemeltettek az ottani olék, vagyis a magyarajkú nyugdíjasok, akik 1948 óta egyfolytában, még mindig, akkor is, ott is, örökre, mint magyar olék szerepeltek.

A rendszerváltás után, ha nem is tömegesen, de legalábbis tucatjával érkezõ fiatalok, látván ezeket a magyar szervezeteket, inkább az egyéni boldogulás útjára léptek, amennyiben többnyire egy bennszülöttel megkötött házasság nyomán végleg Izraelben maradtak. Volt egy elvetélt kísérlet rá, hogy a Szohnut segítségével némi részt kikanyarítsanak maguknak az oléknak járó, akkoriban még viszonylag bõkezû állami tortából, de ez az ostrom hamar elbukott a Hitachdut sáncain. Maradt a gyors beilleszkedés, a magyar viszonylatok teljesen a magánélet színterére szorultak, miközben irigykedve figyelték az összetartó jugoszlávokat, a British Olim Society rengeteg bevándorlónak nyújtott segítségét, az oroszok – érdekeiket nagypolitikává emelõ – saját pártját, vagy az amerikaiakat, akik megismervén a Szohnutot, saját bevándorlási hivatalt gründoltak maguknak: a Nefesh Benefesh-t.

Aztán jött az internet és lassacskán elindult az önszervezõdés, ami mára valódi pezsgéshez vezetett. Mint esõ után a gomba, sorra bújtak elõ az újabb és újabb szépreményû magyar szervezetek. Ennek egyik oka persze a viszonylag komoly, információink szerint évi 100-150 fõs magyar alija. Az utóbbi években egyre nagyobb számban érkeznek fiatalok Magyarországról.

Az elsõ fecske

Az elsõ és mára a legnagyobb virtuális fecske az Izraeli magyarok, magyarajkú izraeliek nevû facebook csoport lett. Mindhárom adminisztrátora viszonylag új bevándorló, akik maguk is jól emlékeznek még az elsõ lépések nehézségeire. A csoport e cikk íráskor 847 taggal bír, egy részük külföldrõl, elsõsorban Magyarországról kibicel. Az érdeklõdõk még az õshazából meglehetõsen pontos információkat szerezhetnek a bevándorlás ügyeiben, amihez nagyban hozzájárul, hogy Adler Judith, az egyik admin, a Hitachdut Olé Hungária dolgozójaként hivatalból is foglalkozik az új olék tanácsokkal, információkkal történõ pátyolgatásával. A csoport igen nyitott minden téma felé, az almáspitétõl a magyar politikai helyzet megítéléséig minden belefér, szinte semmi sem off. Igen változatos a korosztályi összetétel és az Izraelben eltöltött idõ. Ez a közösség csakis virtuálisan létezik, bár idõvel leszakadtak kisebb, homogénebb alcsoportok, akik a való világba is kimerészkedtek és több-kevesebb rendszerességgel hús-vér mivoltukban is megmutatkoznak egymásnak.
420212_10151360937874132_631762275_n

A facebook csoport logója

Bohémia

Izraeli magyarajkúakból nõtt ki bõ egy éve a több mint 4oo tagú Izraeli magyarok Bohém élet asztaltársasága, amely manapság majd százfõs bulikat is képes összehozni a vérvalóságban, vagyis különbözõ bérelt Petach Tikva-i termekben. Saját együttesük, az MPV húzza a talpalávalót a bulikon, ahol némi belépti díj (70 sékel) fejében bárki az úri közönség része lehet. Erõs Csaba és Balázs Ibi a csoport két irányítója, de kiveszi a részét a dolgokból Csaba felesége, Erõs-Hajdu Szilvia, az Új Kelet fõszerkesztõje is. Igen nyitottak mind a való világ, mind annak összes Izraelben fellelhetõ tagja felé. A bulikon kb. 60%-40% arányban a zsidó államban kenyerüket keresõ gondozónõk ropják a táncot. Mottójuk: „Igazi közösség csak ott jön létre, ahol az emberek rejtélyes módon szeretik egymást. Vagyis barátok. Minden érdeken, valláson, politikán, társadalmi helyzeten és világnézeten túl.”

28147_4756568187554_776660042_n

Modiin-i menyecskék

Ez a csoport a legrégebbi. Csak másodlagosan került a világhálóra, eredetileg a történelem facebook elõtti korszakában született. A tagok a kilencvenes években alijáztak, manapság harmincas-negyvenes éveikben járó szülõk. Olyan tíz éve egy magyar iskola szervezésével kezdõdött az egész, amikor az áldott emlékû Gábor Zita és Freireich Ági bennszülött férjeik oldalán gondoskodni próbáltak gyermekeik magyar tudásáról és vasárnapi (vagyis szombati) iskolát álmodtak, hogy az itthon született apróságok gond nélkül beszélhessenek az otthon maradt családdal, a nagyikkal.

Évekig mûködött a magyar ovi rengeteg lelkesedéssel, magánszorgalomból, hol az anyukák, hol (egy évig) Lebovits Klári tanítgatta óvodájában, Lodban, minden második sabbatkor, az egész országból jövõ piciket, ingyért. Mellesleg a szülõk jól összehaverkodtak, és elõbb családos összejövetelekbe kezdtek, majd szép lassan kinõtték a gyerekek az ovit, és beindult a buligépezet. Vannak már évek óta futó állandó rendezvények, pl. a Szabó-Schwartz család karkuri hanuka-karácsonya gyerekestül, és a nagyok purimi összejövetele. És közben rengeteg hajnalig táncolás Tel Avivban a Gabi-Dani család stúdiójában, a festmények tövében, valamint babaruhacserék, vacsorák, szülinapok szerte az országban.

Drory Izraeli Magyar Könyvtár

www.facebook.com/droryizrael.hu?fref=ts

Tel Aviv és környéke magyar kulturális életének újabban egy Givatajimban lévõ három szobás lakás az egyik fõ színtere. Az egyik mennyezetig bepolcozott hálószoba a könyvtár, a nappaliban pedig akár több tucat jóember is elfér, ha kellõképpen összehúzza magát egy-egy jó hangulatú családias találkozón írókkal, mint például e lap fõszerkesztõjével, aki októberben mutatta be ehelyütt új regényét. A négy éve Izraelben élõ fiatal pár, Nagy Gabi és Kárpáti Joszi a másik hálószobában lakik, napközben civil munkákban robotolnak, s esténként mûködtetik az intézmény honlapját, szervezik az eseményeket, várják a könyvkölcsönzõket.

58058_375332082580950_735910848_nMagyar könyveik egyre csak gyûltek, szorgalmasan cipelték õket magukkal mindenhová, mígnem tavaly szeptemberben egy nagyobb, bár negyedik emeleti lakásba költöztek. Itt már elég nagy volt a hely a kulturális fellegvár kialakításához. Drory Dávid, Joszi rokona hajdanában az Új Keletben volt újságíró, így róla nevezték el a frissen gründolt könyvtárat, ahol elsõsorban a zsidó és magyar irodalom terjesztésével foglalkoznak, különös tekintettel a vészkorszakra és a kortárs magyar irodalomra. Gabi évekig alapítványok létrehozásában és mûködtetésében dolgozott, itteni munkájukat is a Magyarországon bejegyzett Diaszpóra Alapítvány segíti. Könyvet is lehet náluk rendelni: néhány havonta személyesen hozatnak kézipoggyászként friss portékát a családtagokkal, repülõjegyük kifizetése még mindig olcsóbb, mintha postán küldetnék a csomagot. Legújabb kezdeményezésük a pár hete indult újságíró-tanfolyam.

Izraeli Magyar Szabadidõközpont

www.facebook.com/groups/234885273291187/?fref=ts

A fenti névre hallgató mûintézményt két lelkes Tel Aviv-i fiatal hozta össze pár hónap alatt. Anno a Scheiber iskola koleszében szobatársként barátkoztak össze, majd itt újra egymásra találtak. Dessewffy Melinda kisebb-nagyobb megszakításokkal 13 éve, Lovas Flóra pedig másfél éve él Izraelben. Amolyan helyi Bálint házra gondoltak az itt élõ magyaroknak, és a városházától szereztek hozzá használható helyiséget is.603975_161611650654464_1114554017_n

Héber nyelvtanfolyamot indítottak az újaknak, garázs-vásárt szerveztek kacatok vacakokra cseréléséhez, továbbá jóga és salsa tanfolyamot, kreatív írás kurzust (Steiner Kristóffal), könyv csereberét, közösség-építõ gulyás partit is szerveznek (parkokban), nem beszélve a kulturális estérõl (múzeummal és vendéglõi vacsorával), valamint a kisgyerekeseknek indított játszóházról. Komoly érdemük, hogy csoportjuk révén máris sokan megismerkedtek egymással, hálót szõnek az eddig magányosan boldogulni próbáló bevándorlókból, s ezzel rengeteg segítséget nyújtanak, akár csak egy jó szóval, vagy tapasztalatcserével.
Link