Felére zuhan a kapcsolt energiatermelés Magyarországon
rta: lica - Dtum: 2013. jlius 17. 20:27:19
Esetleg ha zsidó döntéshozókat -kik a külföldet juttatják elõnyhöz- kirúgnátok akkor az újonnan épített erõmûveket is be lehetne kapcsolni.
Teljes hr

Az elmúlt évek szabályozói döntéseinek hatására az európai dobogós helyezésrõl az üldözõbolyba esett vissza Magyarország a kapcsoltan termelt villamos energia részarányának tekintetében. Amíg 2010-ben a hõt és villamos energiát párhuzamosan, egyazon tüzelõanyag bázison termelõ kapcsolt erõmûvek részesedése a hazai áramtermelésbõl elérte a 20,9 százalékot az idei év elsõ félévében az erõmû-leállításoknak köszönhetõen a részarány már csak alig 10 százalék - hívja fel a figyelmet az Magyar Kapcsolt Energia Társaság közleményében.

hirdetés

"Magyarország a korábbi években jelentõs elõrelépést tett és elõkelõ pozíciókat ért el Európában a kapcsolt technológia hasznosítása terén. Miközben vannak európai uniós tagállamok, amelyek azért küzdenek, hogy 6-8 éven belül a kogenerációs technológia részesedése az áramtermelésükben elérje a 20 százalékot, hazánk ezt az arányt már 2004-ben teljesítette. 2010-ig a villamosenergia-termelésben a kapcsolt erõmûvek részesedése folyamatosan 20 százalék fölött volt. A legmagasabb, 21,8 százalékos részarányt 2006-ban érte el az iparág. Az elõzetes számítások és elõrejelzések alapján idén a kapcsolt erõmûvek alig 10 százalékban fognak részesedni az ország áramtermelésébõl.

Felére zuhan a kapcsolt energiatermelés Magyarországon

"A kiesett termelõi kapacitások, fõleg amelyeket nem csak ideiglenesen állítottak le a termelõk, akár már pár éven belül hiányozhatnak a magyarországi erõmûvi portfólióból" - emeli ki Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. A magyar erõmûpark átlagos hatásfokánál jelentõsen magasabb értékkel üzemelõ berendezésekkel pótolni lehetne a hamarosan kiöregedõ nagyerõmûvi kapacitások egy részét, de megfelelõ biztonsági tartalékot is jelentenének az egyre növekvõ áramimport esetleges visszaesésének kompenzálására.

"Júniusban átlagosan 34 százalék volt az importált áram aránya a hazai felhasználásban. Ez irreálisan magas érték, ennek az esetleges kiesését viszont részben pótolni lehetne a már kiépült kapcsolt kapacitásokkal, már amennyiben ezek elérhetõek lesznek a jövõben" - mutat rá az elnök.

A kogenerációs elven mûködõ, magas hatásfokú erõmûvi berendezések veszni hagyása más tekintetben is végzetes hiba lenne a szakmai szövetség elnöke szerint. 2015 év végéig kell átültetni a nemzeti jogrendbe az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvét, amely az energiaszektor energiahatékonyságának javításában kiemelt szerepet szán a kogenerációnak. "2004 óta több mint egymilliárd forintot fordítottak a beruházók a kapcsolt energiatermelõ berendezések telepítésébe, amennyiben ezt most veszni hagyjuk, ennek az összegnek a többszörösét is ki kellhet majd fizetni az új egységek mûködésbe állításához" - mutat rá az elnök.

Márpedig a kapcsolt technológiára kiemelten számít az Unió az új szabályozásban. Eszerint a tagországoknak hosszútávra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejlõdési irányairól és támogatási elképzeléseirõl. A régebbi erõmûegységek felújításakor a direktíva kötelezõvé tenné a kapcsoltan termelõ berendezések felszerelését, míg a 20 MW kapacitásúnál nagyobb új erõmûveket lehetõség szerint a helyi hõpiacok közelében kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének. Kiemelkedõ rendelkezésként az irányelv tervezete tartalmazza azt a kitételt, miszerint a nagy hatásfokú kogenerációs erõmûvek számára biztosítani kell a hálózathoz történõ hozzáférést és a tranzit során elsõbbséget kell biztosítani a kapcsoltan termelt energia számára.

"Ezeknek az intézkedéseknek a segítségével rendszerszinten is ténylegesen kihasználható lesz a kapcsolt energiatermelés legfontosabb elõnye: a magas hatásfok, a nemzeti tervek pedig jövõképet jelenthetnek a termelõk számára. A kogenerációs egységek beszerelési kötelezettsége multiplikatív hatást fejt ki a gazdaságra, míg a hálózati hozzáférés elsõbbsége stabilitást jelent az üzemeltetõknek" - foglalja össze Rudolf Viktor. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás átültetése a jelenlegi információk alapján meglehetõsen lassan halad" - olvasható az MKET közleményében.
Link