A teljes közszféra perelheti az államot a Kúria döntése alapján
rta: postaimre - Dtum: 2013. jlius 19. 19:53:32
Több százezer közalkalmazott és köztisztviselõ indíthat pert az állam – pontosabban munkáltatója – ellen a Kúria jogerõs ítélete nyomán, amely kimondta, hogy a közalkalmazott illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülõ banki többletköltségeket a munkáltató viseli. A Rendõr Szakszervezetek Védegylete peren kívül egyezkedne, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete perindításra buzdítja tagjait. Cikkünk megjelenéséig az érintett állami szervezetek hivatalos álláspontját nem ismertük meg.
Teljes hr
Több százezer közalkalmazott és köztisztviselõ indíthat pert az állam – pontosabban munkáltatója – ellen a Kúria jogerõs ítélete nyomán, amely kimondta, hogy a közalkalmazott illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülõ banki többletköltségeket a munkáltató viseli. A Rendõr Szakszervezetek Védegylete peren kívül egyezkedne, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete perindításra buzdítja tagjait. Cikkünk megjelenéséig az érintett állami szervezetek hivatalos álláspontját nem ismertük meg.

Súlyos milliárdokat bukhat az állam, ha a hétszázezres közszféra – a közalkalmazottak, a köztisztviselõk, kormánytisztviselõk, a rendõrség hivatásos állományú tagjai – minden dolgozója pert indít bérük banki kifizetésére vonatkozóan felmerülõ többletköltségekért. Márpedig az érintettek számára példaként szolgálhat annak a pécsi pedagógusnak az esete, aki ötezer-négyszázhatvankét forintért indított pert még három évvel ezelõtt, mert úgy számolt, 2010-ben a februári, a márciusi és az április béreinek felvételével ekkora többletköltsége adódott, amit a munkáltatójának, a pécsi Apáczai Nevelési és Általános Mûvelõdési Központnak kellene állnia.

A Munka törvénykönyvének (Mt.) 158. szakasza szerint a magánszféra dolgozói a munkabért készpénzben vagy banki utalással kaphatják meg, a közszférában viszont a készpénzes bérfizetés nem lehetséges: 1999 óta bankszámlára utalja a fizetést a munkaadó, vagy annak hiányában a postai úton juttatja el dolgozójának. (Más kérdés hogy ma már a magánszférában sem ajánlják fel a készpénzes kifizetést.)

Senki többet harmadszor

A Pécsi Munkaügyi Bíróság elsõ fokon igazat adott a pedagógusnak, és kötelezte a munkáltatót a folyószámla-költségtérítés megfizetésére. A mûvelõdési központ fellebbezett, mert a dolgozó postán is kérhette volna a fizetését vagy a banknál választhatott volna egy másik, elõnyösebb konstrukciót, ami kevesebb költséggel jár. Az Apáczai azt is vitatta, hogy a háromhavi többletköltség miatt jár-e a pedagógusnak a bankkártya éves díja. Ez alapján új ítélet született, a másodfokú döntés szerint a kiadásokba a bankkártya költségét és a számlavezetési díjat nem kell beleszámítani. Ugyanakkor a közalkalmazottnak adott igazat abban, hogy „nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy neki kell viselnie a költséget akkor, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelõ szerzõdést köt” a bankkal.

A pedagógus viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amiben fenntartotta igényét a bankkártyaköltség és a számlavezetési díj megtérítésére, arra hivatkozva, hogy a bankkártyának éves díja van akkor is, ha csupán három hónapig használná. A Kúria májusban kihirdetett, de csak most írásba foglalt ítéletében kimondta, hogy helytálló a pedagógus érvelése, és kötelezte a munkaadót az ötezer-hatszáznegyvenkét forint megfizetésére.

A PDSZ mindenkit perre buzdít

A pernyertes a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének (PDSZ) tagja. A szakszervezet elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják azt, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is. „Mintegy 150 ezer pedagógus és óvónõ kérheti azt, hogy a Kúria döntése alapján neki is térítsék meg illetményének kifizetésével kapcsolatban felmerülõ többletköltségeket. A munkáltató ráterhelte ezt a kiadást a közalkalmazottra, holott azt nem lehetett volna, aztán mindenrõl el is feledkeztek” – mondta a hvg.hu-nak a PDSZ elnöke.

Fájni fog a Kúria döntése
Fotó: Stiller Ákos

Mendrey szerint, ha mind a hétszázezer érintett bírósághoz fordul, és nyer, az milliárdos tétel lesz. (Csak az itt szereplõ közel 5500 forintos kompenzációval számolva 3,85 milliárd forint jönne ki végösszegnek, de ebben a kamatok még nincsenek benne.) Mendrey László hangsúlyozta, nem csak azt tartják fontosnak, hogy egységesen lépjenek fel a pedagógusok és az óvónõk bérének kifizetésére vonatkozó eddig felmerült pluszköltségek megtérítésére, hanem, hogy az állam a jövõben is tartsa be a törvényben elõírtakat, azt, hogy az illetmény egy az egyben jár a dolgozónak.

RSZV: a rendõrség teljes állománya is perelhet

A Rendõr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) peren kívüli megállapodást szeretne. Mint a szervezet elnöke, Pach Dániel a hvg.hu-nak elmondta, kezdeményezik a Rendõrségi Érdekegyeztetõ Tanács soron kívüli összehívását: azt szeretnék, hogy a munkáltató átlagösszeggel számolva fizesse meg a bérrel kapcsolatos többletköltségeket. Munkavállalói oldal részérõl összehívták a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanácsot is, melynek napirendjén egyébként minden évben felmerül az ügy, de az érdekképviseletek mindeddig nem értek el eredményt. „Mindenképpen a megoldást keressük, hiszen amennyiben a munkavállalók egyesével indítják meg a pereket, akkor a negyvenötezer eljárás perköltsége jóval nagyobb összegre fog rúgni, mint az ugyanennyi dolgozó esetében kifizetendõ néhány ezer forint együttesen” – mondta Pach Dániel.

Egy ügyvéd szerint is indulhatnak a perek

Egyetértett a szakszervezeti vezetõ véleményével Hadnagy József ügyvéd is. Szerinte "nyilván nem a néhány ezer forintért perelt a pedagógus, hanem azért, mert a törvény kimondja a munkabér sérthetetlenségét, vagyis, azt kell megkapnia a közalkalmazottnak a költségek levonása nélkül, ami jár. Nem csak az állampolgárral, de az állammal szembeni legfõbb elvárás is az, hogy tartson be minden jogszabályt. Vagyis, ezeket a pluszkiadásokat ne terhelje a munkavállalókra” – mondta. Az ügyvéd úgy vélte, a közalkalmazotti és a hivatásos jogviszony eltér ugyan, de az illetmény megfizetésével kapcsolatban ugyanaz a helyzet a rendészeti szerveknél. „Amennyiben valakinek az illetménye például 189 ezer forint, akkor ennyit kell megkapnia, és nem 188 182 forintot.”

A hvg.hu az ítélettel és a lehetséges következményekkel kapcsolatban megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erõforrás Minisztériumot, és az iskolákat fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is. Válaszaikat természetesen közölni fogjuk.
Link