Lehallgatás: Kádár óta leginkább a technika változott
rta: postaimre - Dtum: 2013. jlius 22. 09:13:52
Persze, hogy lehallgatnak, megfigyelnek, kameráznak, gyûjtik az önigazolást, "bizonyítékokat" maguk ellen. Csak azt mondhatom, hogy rohadt egy zsidó banda. Na még egyszer, csak a jegyzõkönyv miatt: "Rohadt zsidó banda!" Amíg az Egyesült Államok totális hírszerzésén belül négy szintû lehallgatás mûködik, addig Magyarországon csak egyszintû, és ez is szigorú jogi keretek között mûködik. Ezért városi legenda, hogy az egyik politikus lehallgattatja a másikat, szól az egyik vélekedés. A másik szerint viszont a számítógép nem kér bírósági végzést – csak felhasználó nevet és jelszót.
Teljes hr
Persze, hogy lehallgatnak, megfigyelnek, kameráznak, gyûjtik az önigazolást, "bizonyítékokat" maguk ellen. Csak azt mondhatom, hogy rohadt egy zsidó banda. Na még egyszer, csak a jegyzõkönyv miatt: "Rohadt zsidó banda!" Amíg az Egyesült Államok totális hírszerzésén belül négy szintû lehallgatás mûködik, addig Magyarországon csak egyszintû, és ez is szigorú jogi keretek között mûködik. Ezért városi legenda, hogy az egyik politikus lehallgattatja a másikat, szól az egyik vélekedés. A másik szerint viszont a számítógép nem kér bírósági végzést – csak felhasználó nevet és jelszót.

A tartalmat nem, csupán az adatforgalom jellemzõit rögzítik a telefonbeszélgetések, szöveges üzenetek és internetes letöltések esetében is – hangsúlyozta múlt héten a Telenor jogi igazgatója, amikor a mobiltelefonok lehallgatásának magyarországi gyakorlatáról adott tájékoztatást. Erdélyi Márk többek között arról is beszélt, hogy a hatóságok évi 40 ezer távközlési adatot igényelnek a cégtõl – ám alehallgatásokat a nemzetbiztonsági szolgálatok közvetlenül végzik, azokról a távközlési cégnek nincs is információja.

Így hallgatnak le

Hogy ez utóbbi – vagyis a telefonok lehallgatása – miként történik, arról Tarjányi Pétert kérdeztük. A biztonsági szakértõ elmondta: ez a titkosszolgálati tevékenység az 1960-as években kidolgozott jogi keretrendszer alapján történik – vagyis a Kádár-rendszerben is ezen alapult a lehallgatás. Igaz, azóta a technika rengeteget változott, és az akkori jogszabályokat is „leporolták” a rendszerváltás idején, de a legfõbb alapelv ma is a célhoz kötöttség. „Soha nem lehet valakit csak úgy lehallgatni, mindig kell lennie egy ügynek. Az ügygazda – rendõrség, ügyészség, bíróság, adóhatóság – a híváslistákat engedély nélkül bekérheti, de már ebben az esetben is minimum három személy dönt arról, hogy ez szükséges-e. Ha pedig az adatforgalomról vagy lehallgatásról van szó, ahhoz már bírói engedély kell, és a döntés is több szinten történik, 5-6 ember kezén megy keresztül az ügy” – magyarázta Tarjányi Péter.

A lehallgatásokat a nemzetbiztonsági szakszolgálat végzi, amely gyakorlatilag a szolgáltatók tudta nélkül tud belehallgatni bármelyik telefonbeszélgetésbe. A szakértõ megjegyezte: ez történhet teljesen automatikusan, vagy akár úgy is, hogy egy munkatárs valós idõben hallgatja a célszemély összes telefonbeszélgetését.

Tarjányi szerint ugyanakkor tévhit, hogy folyamatosan az összes telefonbeszélgetést lehallgatják – szerinte a szakszolgálat párhuzamosan mindössze néhány száz telefont tud ilyen módon figyelni.

Totális hírszerzáés vs. egyszintû lehallgatás

„Az Egyesült Államokban valóban mûködik a totális hírszerzés, 1,2 milliárd telefon és adatforgalmat hallgatnak folyamatosan. A lehallgatás ott négy szinten történik: az elsõ a célhoz kötött, a második a megelõzõ, a harmadik a teljes információs adatfolyam megfigyelése, a negyedik pedig az informatikai, telekommunikációs rendszerekbe való beavatkozás. Ehhez képest mi csak az elsõ szinten vagyunk” – mondta.

A szakértõ hangsúlyozta: a szigorú jogszabályi keretek és a többszintû döntések miatt „idegesítõ városi legendának” minõsíthetõek az olyan történetek, miszerint „Bajnai odaszól a szolgálatokhoz, hallgassák le Kövért” vagy „Orbán ad utasítást Mesterházy lehallgatására”.

Egy telekommunikációs mérnök azonban az atv.hu-nak nyilatkozva árnyalta ezt a képet, emlékeztetve az UD Zrt. ügyre, amelynek a lényege éppen az a gyanú volt, hogy „külsõsök” fértek hozzá a nemzetbiztonság által használt informatikai rendszerekhez. „A számítógép nem kér bírósági végzést, csak felhasználónevet és jelszót” – tette hozzá a szakértõ.

Mégis elképzelhetõ?

Forrásunk szerint technikailag a telefonszolgáltatóknál is elképzelhetõ lenne, hogy valaki belehallgasson egy adott beszélgetésbe, az a tevékenység azonban minden esetben visszakereshetõ, és súlyos szankciókat von maga után.

„Engem is kerestek már meg olyan kérdéssel, hogy miként lehetne megtudni a telefoninformációk alapján, hogy az illetõt megcsalja-e a felesége. Ehhez azonban koránt sincs szükség lehallgatásra: azt válaszoltam, hogy ha õ vette a feleségének a SIM kártyát, akkor a szolgáltatótól részletes híváslistát tud kérni, amibõl kiderül, hogy az asszony mikor milyen számot hívott, és mennyi ideig beszélt” – jegyezte meg a mérnök.

atv.hu, S.I.
Link