A PRISM feltüzelte Európát
rta: postaimre - Dtum: 2013. jlius 28. 08:43:18
Akkor ezért van ilyen meleg? Már úgy véltem, hogy az elbuzisoskosítás klímahatását érezzük. Brüsszel: Reding szigorítaná az adatvédelmet, de Washington mindent megtesz a jogszabály felvizezéséért
Új lendületet kapott az uniós adatvédelmi jogszabálytervezet az amerikai megfigyelési botrány, Viviane Reding illetékes EU-biztos ambíciói, valamint a német választási kampány alakulása következtében.
Teljes hr
Akkor ezért van ilyen meleg? Már úgy véltem, hogy az elbuzisoskosítás klímahatását érezzük.
Brüsszel: Reding szigorítaná az adatvédelmet, de Washington mindent megtesz a jogszabály felvizezéséért
Új lendületet kapott az uniós adatvédelmi jogszabálytervezet az amerikai megfigyelési botrány, Viviane Reding illetékes EU-biztos ambíciói, valamint a német választási kampány alakulása következtében.


Az Európai Bizottság 2012-ben mutatta be azt a tervezetet, amely többek közt arra kötelezné az informatikai cégeket, hogy több információt adjanak át a fogyasztóknak arról, mi történik adataikkal, és amely lehetõvé tenné, hogy a jogszabályt megszegõ cégeket az éves bevételük két százalékának mértékében büntessék az adatvédelmi hatóságok. A tervezet bevezetné „az elfeledéshez való jogot”, amely lehetõvé tenné a felhasználóknak, hogy töröljenek vagy töröltessenek az internetrõl róluk szóló személyes (adott esetben kínos) adatokat, információkat.

Az amerikai informatikai óriáscégeknek nem tetszett az elavult, 1995-ös jogszabályt kiváltó új tervezet, de a tagállamok között sem talált egyértelmû támogatásra a dokumentum: néhányan attól tartottak, hogy munkahelyek megszüntetéséhez vezethet, vagy megfojtja az innovációt. Az amerikai informatikai cégek erõteljes lobbizásba kezdtek. A Financial Times összeállítása szerint tavaly tízmillió dollárt is költhettek Brüsszelben a jogszabálytervezet felvizezésére. Ennek tudják be, hogy az Európai Parlamentbe már 3000 módosító indítvány érkezett a dokumentumhoz, ami brüsszeli bennfentesek szerint rekordnak számít. (A jogszabály születésének transzparenciáját biztosítani akaró LobbyPlag.eu szerint a magyar EP-képviselõk többnyire a jogszabály felvizezésére adtak be módosítókat.)

A szigorúbb adatvédelem hívei elsõsorban az európai néppárti és a liberális frakciót vádolják azzal, hogy átveszik a lobbisták szövegeit. Ám a lehallgatási botrány megváltoztatta a politikai légkört, és erre már a konzervatívoknak is reagálniuk kellett. Az Európai Néppárt a jövõ májusi európai választásokra gondolva új taktikát választott, és a múlt hónapban már egy olyan módosítót javasolt, amely arra kötelezné az amerikai cégeket, hogy tájékoztassák az EU hatóságait, mielõtt európai állampolgárok adatait adják át az amerikai hatóságoknak. A parlamentben elakadt jogszabályt Reding szeretné tetõ alá hozni jövõ májusig, hiszen akkor lejár a Barroso-bizottság és az õ mandátuma is.


Ez ambiciózus vállalkozás, hiszen évekig is tarthat egy ilyen jogszabály megszületése. Az igazságügyi tanács legutóbbi ülése után Reding már úgy nyilatkozott, hogy megvan az egyetértés az unió három nagy intézménye (bizottság, parlament, tanács) között az adatvédelemrõl, de ezt több tagállam is kétkedve fogadta.

Reding valószínûleg politikai nyomást akar gyakorolni mindenkire, hogy minél elõbb átverhesse a tervezetet. Az adatvédelmi botrány és az, hogy ez a német választások témája lett, kapóra jött a luxemburgi biztosnak. Múlt héten alig leplezte örömét afölött, hogy Angela Merkel német kancellár is úgy nyilatkozott, ideje az adatvédelem uniós szabályait modernizálni.

– A PRISM volt az ébresztõ – mondta Reding, aki a botrány miatt levelet küldött Washingtonba Eric Holder amerikai fõügyésznek. Ennek az eredménye azt lett, hogy néhány hete Washingtonban elsõ alkalommal összeült az amerikai tárgyalócsoport és az uniós fél. Utóbbi összetétele meglehetõsen vitatott volt: a csoportot a bizottság vezette, ami nem tetszett minden tagállamnak, és nem is volt elég magas szintû. Ezt állítólag az amerikaiak szóvá is tették, egyébként közben bilaterális úton próbálták rendezni a konfliktust az uniós tagállamokkal (Martonyi János külügyminiszternél például Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet járt az ügyben).

A második, immár érdemi körben Brüsszelben tárgyalt a héten az amerikai tárgyalódelegáció az EU által felsorakoztatott, most már áramvonalasabb, tízfõs csapattal. Érdemi döntések itt sem születtek, az amerikaiak jól ismerik az uniós politikát, õk továbbra is a tagállamoknál házalnak elsõsorban. Más a megközelítés is. A The Economist idézte nemrég Jean-Louis Bruguiere volt terrorizmus elleni francia vizsgálóbírót, aki rávilágított: míg Amerikában az adatvédelem a fogyasztóvédelem körébe tartozik, addig Európában – a rossz történelmi tapasztalatok miatt – alapjogi kérdés.

A nemzetbiztonsági kérdések tagállami körbe tartoznak, ezért nehéz megítélni, mit is érhet el a bizottság, Reding vagy bárki uniós szinten. A luxemburgi EU-biztos szerint maga az adatvédelmi jogszabály tetõ alá hozása is „PRISM-ellenes cselekedet”.Mindenesetre Reding a múlt héten közölte: felülvizsgálják az úgynevezett „biztonságos kikötõ” együttmûködést az Egyesült Államokkal, melynek keretében háromezer cég követi az amerikaiak és a bizottság között kialkudott adatátviteli szabályokat, ami most a biztos asszony szerint mégsem olyan biztonságos megoldás.

Cecilia Malström belügyi EU-biztos pedig nemrég azt vetette fel, hogy az EU-nak fel kellene függesztenie két, adatcserét biztosító programját Amerikával: a légi utasok adataira és a pénzügyi átutalásokra vonatkozót. Erre azonban kevés politikai kedv van az EU tagállamaiban. Reding eközben feltehetõen azt szeretné elérni, hogy Merkel még nagyobb elkötelezettséget mutasson az adatvédelmi jogszabály elfogadása mellett a szeptemberi választásokig, és ezután a digitális piaccal foglalkozó októberi EU-csúcson az uniós állam- és kormányfõk is tegyenek ígéretet erre.
Link