Ember-állat hibridek és egyéb genetikai egyvelegek
rta: lica - Dtum: 2013. jlius 31. 21:31:34
Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni. Ennyi elmebeteg, magát bármilyen szinten is tudósnak nevezett ember szerû de annak alkalmatlan, díszes csürhét még nem hordott a föld a hátán mint most, az biztos.
Teljes hr
Ember-állat hibridek és egyéb genetikai egyvelegek
(Joseph Candel) Az özönvíz elõtti idõkben a bukott angyalok már próbálkoztak az emberi és állati gének keresztezésével és ez részben sikerült is. Az Isten és Lucifer között a lélekvilágban elindult harc a földön folytatódott. Ez volt az özönvíz egyik fontos kiváltója is, hiszen Isten általa pusztította el az átprogramozott DNS kódot. A próbálkozások azonban folytatódtak. A náci Németország laboratóriumai után a mai kor kutatói egyre nyíltabban vetik bele magukat ilyen kiszámíthatatlan kimenetelû kísérletekbe.
„Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is.” (Máté 24:37) „Látták az istenfiak, hogy szépek az emberek leányai, ezért feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek maguknak.” (I. Mózes 6:2)
Forrás: The Truth Wins

A tudomány hihetetlen utat járt be az elmúlt évtizedben a génmódosítás terén. Ott tartunk, hogy egy egyetemista akár házilag is képes „új életformák” létrehozására. A törvények ezzel szemben nem igen tartottak lépést a fejlõdéssel és ma szinte bármi megengedett a tudomány képviselõi számára.
Az alább említett furcsaságok pedig nyilván csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Nem tudhatjuk, mi minden folyik a kísérleti laboratóriumokban, amit nem kötnek az orrunkra.
Mi a garancia arra, hogy a tudósok által létrehozott teremtmények nem kerülnek ki a szabadba, ahol korlátok nélkül szaporodhatnak (feltéve persze, hogy egyáltalán képesek erre) amikor az ember már nem lesz képes visszacsalogatni a szellemet a palackba? A legtöbb tudós nagyon szereti feszegetni a határokat, de a következményekkel ritkán számolnak.
Néhány napja hozták nyilvánosságra például, hogy a tudósok olyan egeret hoztak létre, ami egy mesterséges emberi kromoszómát hordoz minden sejtjében.
A kutatók ezt egy hatalmas áttörésnek tekintik, ami szerintük képessé teheti õket különféle betegségek gyógyítására. Az Independent a következõket írja:
A genetikai betegségek génterápiával történõ gyógyításával kapcsolatos kísérletek során a tudósok genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek testük minden sejtjében hordozzák a mesterséges emberi kromoszómát.
A máig nem publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók egy mesterséges emberi kromoszómát hoztak létre kémiai összetevõkbõl. Tehát ezúttal nem egy természetes kromoszómát szedtek szét, hanem újat építettek, ami mutatja, hogy milyen hihetetlen szintre jutott a szintetikus biológiát támogató technológia.
Elég bizarr.
Mesterséges emberi kromoszómákat hordozó egerek létrehozni egy dolog, azonban részben emberi aggyal rendelkezõ egyedeket „teremteni” egészen más történet.
A Lifenews.com információ szerint a Wisconsin Egyetem kutatói sikeresen ültették be egy emberi embrió sejtjeit egerek agyába. A sejtek szaporodni kezdtek, okosabb egereket eredményezve:
Az ilyen jellegû kísérletek korlátok nélkül haladnak elõre. A Wisconsin és a Rochester Egyetem tudósai az elmúlt néhány hónap során tették közzé ember-állat hibrid kísérleteik anyagát. A Wisconsin Egyetem kutatása során a tudósok olyan immuntoxint fecskendeztek az egerek agyába, ami elpusztította agyuk egy bizonyos részét, a tanulásért, memóriákért és térérzékelésért felelõs hippokampuszt. Ezt követõen a sérült sejteket emberi embriókból nyert sejtekkel pótolták. A sejtek elkezdtek szaporodni és a kísérleti állatok visszanyerték tájékozódási képességüket és végig tudtak haladni egy vízi labirintuson.
A Rochester Egyetem kutatása során a tudósok az idegrendszer szöveteit támogató, emberi neuroglia sejteket ültettek újszülött egerekbe. Hat hónappal késõbb az emberi sejtek kitúrták állati megfelelõiket és az állatok javított képességre tettek szert egyszerû útvesztõk megoldásában és képesé váltak feltételes nyomravezetõ jeleket megtanulni.
Ezek a protokollok már sérthetik a hibridek létrehozását tiltó törvényeket és bizonyos kérdéseket is felvetnek. Lehet, hogy ezek a hibrid egerek nem emberek és nem is emberszerûek, de ugyanakkor egy lépéssel közelebb kerültek Algernonhoz. Lehet, hogy nemsokára néhány visszás bioetikai kérdéssel találjuk szemben magunkat: Milyen jogai vannak egy emberi aggyal rendelkezõ egérnek?
Tényleg ezt akarjuk? Részben ember élõlényeket akarunk?
Mára az is lehetségessé vált, hogy teljes emberi szerveket növesszenek az állatok testében. Japánban már ott tartanak, hogy 12 hónapon belül elkezdõdhet az emberi szervek disznók testében történõ növesztése. Céljuk nagyobb mennyiségû szerv „termelése” a transzplantációra várók számára:
A japán kormány által tudósokból és jogi szakértõkbõl felállított bizottság hamarosan nekilát, hogy összeállítsák a történelmi jelentõségû kutatásokat szabályozni hivatott rendelkezéséket. Amennyiben a munka a tervek szerint halad, az emberi szervek állatokban törtnõ növesztése 12 hónapon belül elindulhat.
Úgy hangzik, mintha a tudományos fantasztikum világába tévedtünk volna. A módszer lényege, hogy a kutatók egy emberi õssejtet helyeznek el egy állati embrióban, egy hibrid embriót hozva létre, amit beültetnek az állat méhébe. A Telegraph szerint az állat valószínûleg egy sertés lesz.
A beültetést követõen az embrióból egy tökéletes emberi szerv alakul ki, például szív, vese, hasnyálmirigy, vagy egyéb. Miután a felnõtt sertést levágják, egyszerûen kiveszik belõle a szervet és beültetik egy emberbe. (forrás)
De vajon egy emberi szervet növesztõ sertés továbbra is sertés marad? A benne növõ szervet is nehéz lenne teljesen emberinek nevezni. És az ember, aki a szervet kapja?
Elképzelni is nehéz milyen következményekkel találja majd szemben magát az emberiség ezen az úton.
Sokan megdöbbennének, ha tudnák, mi minden folyik még a tudomány nevében.
Kansasban például emberi géneket tartalmazó rizst is termesztenek.
Amerikában lassan ott tartanak, hogy a nem kifejezetten „bio” termékként árusított rizs esetében a vásárló nem tudhatja, hogy genetikailag módosított élelmiszert vásárol-e vagy sem. A legújabb fejlemények szerint pedig a rizsben már emberi gének is lehetnek. Jelenleg egyetlen emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, legalábbis, amirõl tudunk, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban (és még ki tudja hol) 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.
A Ventria körülbelül 2006 óta fejlesztgeti szép csendesen az emberi májból származó génekkel módosított rizst, a termékbõl nyerhetõ, a gyógyszeripar által használt mesterséges protein miatt.
Az ember egyre drasztikusabb mértékben avatkozik a természet dolgaiba és csak nagyon kevesen látják ennek veszélyeit.
Amikor a Daily Mail még 2011-ben arról írt, hogy brit kutatók több mint 150 ember-állat hibrid embriót hoztak létre, nem sokan figyeltek fel:
A Daily Mail birtokába került adatok szerint 155 „kevert”, azaz emberi és álltai genetikai anyagot is tartalmazó embriót hoztak létre a 2008-as Emberi Szaporodás és Embriológia Törvény hatályba lépése óta.
A törvény tulajdonképpen legalizálta a különbözõ hibridek létrehozását. Ezek között vannak az emberi spermával megtermékenyített állati petesejtek vagy a cybridek is, amelyeknél emberi nukleuszt ültetnek egy állati sejtbe.
A Slate pedig a következõ „újításokról” számolt be néhány hete:
Nemrégiben kínai tudósok emberi tejproteinbõl származó géneket ültettek egy egér génállományába, de azóta már egész kecskecsordákat tenyésztettek ki, amelyek humanizált tejet adnak. Eközben a Michigan Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztetek ki, amivel emberi végbél záróizmot ültethetnek egerekbe, hogy hatékonyabb kezelést találjanak az inkontinenciára. Más orvosok pedig azon dolgoznak, hogy humanizált immunrendszerrel ellátott állatokat hozzanak létre, az HIV vakcinák kísérleteihez.
Íme néhány további példa a tudomány egyvelegeibõl:
• Emberi sejteket tartalmazó nyúl petesejt,
• Emberi vérrel rendelkezõ sertés,
• Emberi májjal rendelkezõ birka,
• Emberi sejteket tartalmazó tehén petesejt,
• Macska-ember hibrid protein
És ezek csupán azok a projektek, amikrõl tudunk. Vajon milyen beteg kísérletek folyhatnak, amik nem publikusak?
Olyan korban élünk, amelyben a génmódosítás elõtt álló lehetõségek határtalanok, de pusztán azért, mert az ember képes valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is kell valósítani.
A „Hibrid” címû film megkísérelte bemutatni az új, részben emberi életformák létrehozásának veszélyeit. Vajon milyen lélek lakozik egy se nem teljesen emberi se nem teljesen állati lényben?
Pandora szelencéjét felnyitották. A világ egy furcsa hely lett és csak sejteni lehet, hogy mi következik még.