A Duna hadmûvelet: 45 év elteltével
rta: postaimre - Dtum: 2013. augusztus 17. 13:53:44
Ez egy nem is annyira finom célzás. 1968. augusztus 18-án a Varsói Szerzõdés országainak vezetõi a moszkvai találkozón jóváhagyták csapataik behatolását Csehszlovákiába. Augusztus 21-én hajnalban a Szovjetunió, Lengyelország, Kelet-Németország, Magyarország és Bulgária csapatai négy irányban rádiócsend módban átlépték a csehszlovák határt. Így kezdõdött a Duna hadmûvelet, amely a cseheket és a szlovákokat a demokratikus reformok megszüntetésére kényszerítette.
Teljes hr
Ez egy nem is annyira finom célzás. 1968. augusztus 18-án a Varsói Szerzõdés országainak vezetõi a moszkvai találkozón jóváhagyták csapataik behatolását Csehszlovákiába. Augusztus 21-én hajnalban a Szovjetunió, Lengyelország, Kelet-Németország, Magyarország és Bulgária csapatai négy irányban rádiócsend módban átlépték a csehszlovák határt. Így kezdõdött a Duna hadmûvelet, amely a cseheket és a szlovákokat a demokratikus reformok megszüntetésére kényszerítette.
Milyennek tûnnek ma ezek az események? Milyen hatással voltak Oroszország, Csehország és Szlovákia kapcsolatára, konkrét emberek sorsára? Errõl mesélt az Oroszország Hangjának telefonon Prágából Lubos Dobrovsky, korábbi cseh nagykövet Oroszországban, az 1989-es ”bársonyos forradalom” aktív tagja.

A megszállás idején a csehszlovák rádió moszkvai tudósítójaként dolgoztam. És persze érzelmileg is belesodrottam az eseményekbe. Elõre láttam a fegyveres fellépésüket, hiszen a csehszlovák határon hosszas hadgyakorlatokat tartottak egyesített csoportban. Nyilvánvaló volt, hogy a csapatok bármelyik pillanatban bombázhatnak, hogy megakadályozzák a csehek és a szlovákok próbálkozását egy ”emberi arcú szocializmus” felépítésére.

Ön ezt érezte és aggódott. És Csehszlovákiában milyen hangulat volt jelen az invázió elõestéjén?

Mindenkin illúziókban és reményben élt. A legtöbben naivan úgy vélték, hogy kommunista párt reformgondolkodású vezetõi képesek lesznek lazítani a totalitárius rendszeren, megújítani azt, amit meg is engednek nekik. Az emberek egyszerûen nem vették figyelembe a Szovjetunió és más kommunista rezsimek vezetésének a reakcióját a reformista hangulatú Csehszlovákiát illetõn. Hiszen ez a hangulat könnyen átterjedhetett volna az egész úgynevezett szocialista táborra, amitõl ezen országok vezetõi halálosan féltek.

Mihez kezdett azokban a napokban Moszkvában?

Blokkolták a közvetlen kapcsolatomat Prágával. A Reutersben és az AFP-nél (Agence France-Presse) található kollégáimon keresztül tájékoztattam Prágát, hogy mennyire torzítva ábrázolja a szovjet sajtó a Csehszlovákia demokratikusabbá tételére tett kísérletet. Érthetõ, hogy hamarosan számûztek engem. A csehszlovák rádiótól magamtól távoztam, egy ideig a ”Literární noviny” és a ”Láng” magazinoknál dolgoztam, ezeket azonban hamar bezárták. Hogy mihez kezdtem? Elmentem raktárkezelõnek a nemzeti irodalmi múzeumba, szenet lapátoltam, ablakokat mostam…

És Ön mégis újra Moszkvába került…

De ez több év elteltével történt! Végbement a ”bársonyos forradalom”, összeomlott a kommunista rezsim. Együtt dolgoztam a külügyminiszter-helyettessel, a védelmi miniszterrel, Havel elnök vezérkari fõnökével. És csak ezt követõen küldtek Moszkvába nagykövetnek.

Hogy érzi magát ez alkalommal Moszkvába?

Teljes szívvel örültünk a kommunista rendszer bukásának a Szovjetunióban és a demokratikus Oroszország kialakulásának. Nagy figyelemmel követtük, hogy hogyan épül fel a civil társadalma és születnek meg a demokratikus intézményei. Azonban ma az egyes tendenciák Oroszországban aggodalomra adnak okot. Ahogyan szintén aggodalmakat váltanak ki a Csehországban megjelenõ autoriter elnöki köztársaság jelei is. Az új elnök néha igazi diktátorként viselkedik: a kormány lemondott, a parlament is hamarosan feloszlik, a politikai pártok felbomlanak…

A csehek most a saját dolgaikkal vannak elfoglalva. A ”Prágai tavasz” elnyomása, ami 45 évvel ezelõtt történt, már nem foglalkoztatja õket…

Link