A rendõrség indoklás nélkül vizsgálhatja át a csomagunkat, ruházatunkat
rta: vesterhagen - Dtum: 2013. augusztus 20. 22:21:39
A rendõrség indoklás nélkül vizsgálhatja át a csomagunkat, ruházatunkat gyanús dolgokat keresve és ezzel korlátozhatja a szabadásgunkat
Teljes hr
A rendõrség indoklás nélkül igazoltathat bárkit, indoklás nélkül vizsgálhatja át az ember csomagját, ruházatát.

Gyakorlatilag a magyar rendõrség bárkinek a személyi szabadságát korlátozhatja. Tehát simán lekéshetünk egy repülõt, ha a rendõr úgy gondolja, hogy most akkor átnézi az autónkat milliméterrõl milliméterre.

Fontos tudni, hogy bármikor, bármennyi idõre, akár az ország egész területére elrendelhetik az ellenõrzést.
A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz és az ombudsmanhoz fordult, azt kérik, hogy a biztos támadja meg az Alkotmánybíróságnál a túl laza szabályozást.

Amerikában ezt az eljárást: stop-and-frisk (megállítani és átkutatni) -nak hívják és teljesen törvényszerû.

Amerikában egy bíró két napja mondta ki, hogy a gyakorlat alkotmányellenes. A rendõrök sokszor úgy kezdik átkutatni a polgárok zsebeit, hogy semmi sem utalt arra, hogy fegyvert vagy illegális tárgyakat tartanának maguknál.

Magyarországon is van hasonló eljárás: fokozott ellenõrzés elrendelésekor a rendõrök indoklás nélkül állíthatnak meg, igazoltathatnak és kutathatnak át bárkit. Sem elõzetesen, sem utólag nem kötelesek megindokolni a vizsgálatot. Fokozott ellenõrzést pedig gyakorlatilag bármikor elrendelhetnek a rendõrség vezetõi. Akár az egész országra kiterjedõen, akármilyen hosszú idõre.

kep_1367148244277_0 (1)Az elõzõ vasárnapra el is rendeltek egy ilyen ellenõrzést kilenc fõvárosi kerületre. Itt a rendõrök tulajdonképpen bárkit ellenõrizhettek. Fejér Megyében az Ozora fesztivál miatt rendeltek el fokozott ellenõrzést, de volt olyan is, amikor az egész országra kiterjedõ, négy hónapos ellenõrzést rendelt el az ORFK, az indoklás szerint a migráció elleni küzdelem és a közlekedés biztonsága érdekében.

A rendõrségi törvény alapján fokozott ellenõrzést olyan általánosan megfogalmazott esetekben lehet elrendelni, mint például a „bûncselekmény elkövetõjének elfogása és elõállítása”, vagy „a közbiztonságot veszélyeztetõ cselekmény vagy esemény megelõzése”. A Magyar Helsinki Bizottság beadványa szerint ezek az indokok nagyon-nagyon általánosak, mert „mindig lesz olyan elkövetõ, akit a rendõrségnek kézre kell kerítenie”, és minden pillanatban elmondható, hogy „egy jövõbeli esemény esetleg veszélyezteti a közrendet.” Fokozott ellenõrzést lehet elrendelni még rendezvények miatt, „a közterület rendjének” megóvása vagy a közlekedés biztonsága érdekében, de a helsinkisek szerint ezek is túl általános célok, amelyek folyamatosan fennállnak.

Akár egész országban és örökre
Elvileg lehetséges, hogy az egész országra kiterjedõen, határozatlan idõre rendeljenek el fokozott ellenõrzést, hiszen a törvény sem idõbeli, sem területi korlátot nem tartalmaz. Ehhez hasonló volt a már említett, egész országra kiterjedõ négy hónapos fokozott ellenõrzés. A helsinkisek szerint ez a felületes szabályozás csaknem korlátlan hatalmat ad a rendõrségnek, ami kiüresíti az igazoltatás általános szabályait.

Alapesetben a rendõrség például azt az embert igazoltathatja, akinek a személyazonosságát a közbiztonság érdekében szükséges megállapítani. Fokozott ellenõrzés esetén viszont a konkrét személynek semmilyen kapcsolata nem szükséges, hogy legyen a közbiztonsággal, a rendõr tulajdonképpen érzés alapján választhatja ki azokat, akiket igazoltat. A fokozott ellenõrzés esetén elég az, ha a fokozott ellenõrzés helyén tartózkodik valaki – ilyen hely volt például vasárnap a kilenc kijelölt budapesti kerület egyike, vagy az Ozora fesztivál idején a fesztivál környéke.

Problémás az is, hogy a rendõrség a fokozott ellenõrzést elrendelõ döntéseket nem teszi közzé a honlapján, csak rövid közleményekben tájékoztatnak arról, hogy hol és miért rendeltek el fokozott ellenõrzést. Ezekbõl viszont nem mindig derül ki például, hogy hány napig tart egy-egy ilyen intézkedés.

Strasbourg szerint
„Nem a rendõrség gyakorlata, hanem a törvény hibás” – mondta Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetõje, aki elmondta, hogy a szabályozás hibája miatt fordultak az ombudsmanhoz és a strasbourgi bírósághoz is.

Egy angol ügyben a bíróság ugyanis egy terrorizmus elleni törvényrõl kimondta, hogy sérti a személyi szabadságot és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot is. A törvény nagyon hasonló lehetõséget teremtett, mint a magyar fokozott ellenõrzés: a rendõrség által kijelölt területen és idõben a rendõrök bárkit megállíthattak és átvizsgálhattak minden különösebb indok nélkül.

Azok, akiket a rendõrség igazoltatott, az intézkedés ideje alatt nem sétálhattak el, hanem ott kellett maradniuk. A bíróság szerint az, hogy a rendõrök indok nélkül igazoltathattak, lehetõvé tette, hogy ilyen módon bárkit indokolás nélkül fenntartsanak, ilyen módon pedig megfosszák személyes szabadságától. A bíróság ezenkívül kifogásolta azt is, hogy a rendõrök minden objektív indok nélkül, megérzés alapján vizsgálhattak át bárkit.

Az érdekesség, hogy a bíróság hivatkozott arra is, hogy sok ezer ilyen vizsgálat során egyszer sem találtak terroristagyanús személyt, a New York-i adatok szerint pedig az esetek közel kilencven százalékában nem találtak semmilyen indokot a további eljárásra. A Helsinki Bizottság kutatása szerint a magyarországi fokozott ellenõrzés sem hatékony: az esetek 6 százalékában volt szükség további intézkedésre, tehát 94 százalékban a rendõrök nem találtak semmit sem, és továbbengedték az igazoltatottakat.

Az Index a rendõrséget kereste ebben az ügyben, de a válaszukat eddig nem kapták még meg.

Index nyomán…