Saját "nindzsák" Európa számára?
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 06. 15:12:19
Legyek fõninja? Van nunchakum és shurikenem, de ha nagyon hideg van, akkor ton-fázni is tudok. Mi kellhet még? Ja, Jahve-hívõnek kell lenni? Akkor ezt is bukom. Az európai sajtó a görög Naftemporiki újságra hivatkozva a napokban Viviane Reding, az EU jogérvényesülési biztosának kijelentéseit idézték, aki az említett kiadványnak adott interjút.
Teljes hr
Legyek fõninja? Van nunchakum és shurikenem, de ha nagyon hideg van, akkor ton-fázni is tudok. Mi kellhet még? Ja, Jahve-hívõnek kell lenni? Akkor ezt is bukom. Az európai sajtó a görög Naftemporiki újságra hivatkozva a napokban Viviane Reding, az EU jogérvényesülési biztosának kijelentéseit idézték, aki az említett kiadványnak adott interjút. A kommentátorok és szakértõk érdeklõdését leginkább az a kijelentése keltette fel, amely szerint az lehetne a hatékony válasz az amerikai titkosszolgálatok leleplezett elektronikus kémkedésére a politikai vezetõkkel és az európai országok polgáraival szemben, ha az Európai Unió keretein belül létrehoznának a CIA és NSA szervezetekhez hasonló saját titkosszolgálatot.
Viviane Reding a továbbiakban elmondta, hogy ”ellensúlyra” van szüksége az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Ezért az uniós biztos ez hosszú távú kezdeményezés mellett lép fel, mégpedig, hogy 2020-ra hozzanak létre egy saját európai titkosszolgálatot. Ezzel összefüggésben az EUobserver megjegyezte, hogy az EU-tagállamok titkosszolgálatai most is elég szorosan mûködnek együtt. Õk többek között információkat cserélnek egymással a nemzetközi terrorizmus és a fegyveres konfliktusok fenyegetéseit illetõen az EU úgynevezett Hírszerzõ Elemzõ Központján keresztül.

Viviane Reding interjújával kapcsolatban az internetes portál hangsúlyozza, hogy az uniós biztos csupán a magánvéleményét fejtette ki. Sõt, az EUobserver emlékeztet rá, hogy elsõ alkalommal Ausztria és Belgium volt az, akik még 2004-ben megemlítették a saját titkosszolgálat létrehozásának az ötletét. Az akkori felvetésnek az a madridi vonatrobbantás volt, amely során közel 200 fõ vesztette életét. Akkor azonban, a portál szerint, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország nem volt hajlandó meghallani ezt a kérelmet. Idén júliusban a sajtó arról számolt be, hogy a Külügyi Szolgálat az európai hírszerzési és biztonsági szolgálat létrehozásáról szóló projekt sokkal részletesebb tervezetével állt elõ. E szerint az intézmény szolgálatában lennének drón jármûvek, repülõgépek és még nyomkövetõ mûholdak is. És bár az ötletet támogatja Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország, a szakértõk többsége gazdasági okokból és a partnerek közötti nézeteltérések miatt nem tartja reálisnak a projektet. Szkeptikus Igor Korotcsenko orosz szakértõ is:

Minden hírszerzõ szolgálatnak rendelkeznie kell ügynökökkel, az elektronikus lehallgatást lehetõvé tévõ eszközökkel. Ebbõl a szempontból pedig nyilvánvaló, hogy az EU tagállamainak nemzeti hírszerzõ szolgálatai fogják ellátni ezeket a funkciókat. Valószínûleg, amennyiben valóban létrejön az új felderítõi szolgálat, úgy az tisztán analitikus és prediktív feladatokkal fog foglalkozni, nem pedig tényleges nyomozói munkával.
Link