Luther Márton az egyeduralom ellen
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 10. 20:34:26
Luther, az Ágoston-rendi szerzetes, 1517. október 31-én Wittenbergben közzétett 95 tézisével indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt. Tanai miatt kiátkozták és kiközösítették, mégis létrehozta, a német nyelvterület egyik legfontosabb Biblia-fordítását.
Teljes hr
Luther, az Ágoston-rendi szerzetes, 1517. október 31-én Wittenbergben közzétett 95 tézisével indította el a reformációt, amely súlyos tudati válságot okozott a nyugati kereszténységben és az egységes egyház evangélikus és katolikus egyházra szakadt. Tanai miatt kiátkozták és kiközösítették, mégis létrehozta, a német nyelvterület egyik legfontosabb Biblia-fordítását.

Martin Luther - németül eredetileg Martin Luder - Eislebenben született 1483. november 10-én, és ott is halt meg 1546. február 18-án. A lelkészt és reformátort a protestáns reformáció szellemi atyjaként ismerjük. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. A szükséges reformokat sokáig az egységes egyház keretében szerette volna elérni, de nyelvi és írói adottságai, valamint karizmatikus személyisége széles visszhangot váltottak ki, ami véget vetett a katolicizmus középkori európai egyeduralmának. Az általa lefordított Luther-Biblia (németül Lutherbibel) a német nyelvterületen ma is az egyik legfontosabb Biblia-fordítás.

Luther a film (2003) - Joseph Fiennes, Bruno Ganz és Peter Ustinov fõszereplésével


Fiatal éveiben jó tanuló és kiváló énekes hírében állt, miután pedig befejezte az Erfurti Egyetemet 1505-ben és bölcsész diplomát szerzett, apja kérésére jogásznak tanult tovább. De még az év nyarán, hazaúton, Stotternheim mellett nagy vihar lepte meg, és halálfélelmében a bányászok védõszentjéhez könyörgött: "Szent Anna, segíts! Ha élni hagysz, szerzetes leszek." Ezen fogadalmának eleget téve, apja legnagyobb bánatára, július 17-én belépett az erfurti Ágoston-rendi remeték soraiba. Ott a rend elõírásait olyan példaszerû szigorral követte, hogy már 1507-ben pappá szentelték.

A bûnbocsánat megvásárolható

Három évvel késõbb a rend megbízásából Rómába utazott. Meggyónt és hason csúszott fel a Laterán "szent lépcsõin", hogy bûnbocsánatot szerezzen magának és szeretteinek. Ekkor még nem vonta kétségbe a katolikus hitgyakorlatot, de már felháborította a komolytalanság és az erkölcsi hanyatlás, amivel Rómában találkozott. Mivel 1514 óta nem csak a wittenbergi teológia professzora, hanem prédikátor is volt a várostemplomban, ezért az emberek lelkével és lelkiismeretével is neki kellett törõdnie. Bizonyos idõ után észrevette, hogy sokan a hívek közül nem hozzá járnak gyónni, hanem a brandenburgi és anhaltsi városokba utaznak búcsúcédulát vásárolni. A búcsúcédula árusítása, amely tulajdonképpen a gyónást helyettesítette, a lelki üdvösség megvásárlását jelentette. Luther ezt kezdettõl fogva, teljes mértékben helytelenítette.

A búcsúcédulák kereskedelme idõvel drámaian megnõtt, mert a római kúriának és a búcsúlevelek németországi árusításával megbízott Albrecht von Brandenburg püspöknek egyre gyakrabban akadtak pénzügyi problémáik. Éppen ezért nem volt meglepõ, hogy Luther már 1517. október 31-e elõtt is többször prédikált a búcsúcédulák kereskedelme ellen. De ezen a napon - miután a búcsúcédula instrukcióját elolvasta - felháborodásában írt egy levelet egyházi feletteseinek. Abban reménykedett, hogy a nézeteltéréseket és visszaéléseket megszüntetik, ennek érdekében levélhez csatolta 95 Tételét, melyet disputájának alapjául szánt.
Az, hogy Luther ezen a bizonyos napon a tételeit hangos kalapácsütésekkel valóban kiszegezte-e a wittenbergi vártemplom ajtajára, kérdéses, de mivel az emberek nagy része abban az idõben még olvasni sem tudott, ezért kicsi az esélye, hogy tényleg megtörtént a legendás kiszegezés.


Luther a film (2003)


A reakció nem volt azonnali, de 1517 végére tételei nyomtatásban is megjelentek, melyekkel egyes humanista tudósok és fejedelmek egyetértettek, de a római kúria teljes mértékben elutasította õket. Az 1521. április 16-i wormsi birodalmi gyûlésen, felkészülten és határozottan megvédte tanait, nem volt hajlandó visszavonni õket, sem a fenyegetések sem pedig a kiátkozás ellenére. Wormsból hazafelé, egy megrendezett rablást követõen - melyet Bölcs Frigyes fejedelem szervezett - Wartburgba vitték az szerzetest, ahol anélkül élhetett, hogy az életére törnének.

A Szeptemberi Biblia


Míg Wartburg várában "raboskodik" lefordítja az Újszövetséget görög nyelvrõl németre, mindössze 10 hét alatt, ami emberfeletti teljesítménynek számít. Ezt az úgynevezett Szeptemberi Bibliát 1522 õszén nyomtatják ki és már nem sokkal megjelenése után nagy népszerûségnek örvend. Úgy mondják, ezen szent irat nyelve vezetett a német irodalmi nyelv kialakulásához. Ezt követõen megjelent az Ószövetség, majd 1534-ben a Biblia teljes német nyelvû kiadása, mely szintén nagy mennyiségben kelt el. Ez idõ alatt Wittenberg a reformáció centruma lett, ahol számos elképzelés megvalósult.

Luther utolsó éveit különbözõ betegségek nehezítették,valamint vallási türelme is egyre fogyott. Utolsó munkájában, melyet 1545-ben, egy évvel a halála elõtt ír, a pápát már antikrisztusnak bélyegzi. Tanári állását azonban nem adja fel és szinte élete végéig a wittenbergi Egyetemen katedráján marad. Utolsó elõadását ezekkel a szavakkal fejezi be: "Ich bin schwach, ich kann nicht mehr.", vagyis "Gyenge vagyok, nem bírom tovább!"

Végül Eislebenben fejezi be földi útját, és 1546. február 18-án eljutott oda, ahová égész életében vágyódott, Krisztus kebelére. Négy nappal késõbb nagy gyászmenet kíséri végsõ nyughelyére Wittenbergbe, ahol február 22-én oda temetik, ahol pályafutását elkezdte, a wittenbergi vártemplomba.
Forrás: VJM.hu/luther.hu