Horthy-szobor: nagyon komoly egyházi vizsgálat lesz
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 14. 21:28:08
Ez pont arra volt jó. A civilek összedobták a nem kis pénzt a bronzra, de ennek más célja volt. Ítt a vallás-maffia, zsidóbûnözés és politikai gané megpiszkálása volt a cél, Horthy "zsidómentõ" megzenésítése által.
Az ifj. Hegedûs Loránttal kapcsolatos ügy súlyossága indokolja az "akkurátus és fokozatos" egyházjogi eljárás szükségességét - írta a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának szóló levelében Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke.
Teljes hr
Ez pont arra volt jó. A civilek összedobták a nem kis pénzt a bronzra, de ennek más célja volt. Ítt a vallás-maffia, zsidóbûnözés és politikai gané megpiszkálása volt a cél, Horthy "zsidómentõ" megzenésítése által.
Az ifj. Hegedûs Loránttal kapcsolatos ügy súlyossága indokolja az "akkurátus és fokozatos" egyházjogi eljárás szükségességét - írta a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának szóló levelében Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke.

A levelet a kétnapos ülés megnyitásakor Bölcskei Gusztáv betegsége és távolléte miatt Csomós József, a zsinat lelkészi alelnöke, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke olvasta fel csütörtökön Budapesten.

A november 3-án a budapesti Szabadság téri református egyházközség Hazatérés Templománál több száz megemlékezõ, köztük jobbikos országgyûlési képviselõk jelenlétében felavatták Horthy Miklós volt kormányzó mellszobrát. A szoboravatás elõtti istentiszteleten ifj. Hegedûs Loránt lelkész hirdetett igét. Az eseményt ellentüntetés kísérte, a szoboravatás ellen kormánypárti és ellenzéki képviselõk is tiltakoztak. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Bogárdi Szabó István fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett a történtek miatt, ez vizsgálja a gyülekezetet vezetõ ifj. Hegedûs Loránt magatartását is.
Bölcskei Gusztáv levelében arra hívta fel a figyelmet, fontos lenne, hogy a rendezvényen részt vevõ összes lelkipásztorral szemben az illetékes egyházmegyék és egyházkerületek a szükséges jogi lépéseket megtegyék az ügyek kivizsgálása érdekében.

Levelében Bölcskei Gusztáv közölte: most mást nem tehetnek, mint hogy várnak az illetékes egyházi testületek eljárásának lezárására. Az ügy súlyára és egész egyházat érintõ jellegére tekintettel azt kérte, hogy az érintett egyházkerületek a zsinat következõ, jövõ tavaszi ülésén számoljanak be az ügyben tett lépésekrõl, az ügy elrendezésérõl.

A református zsinat lelkészi elnöke megköszönte Bogárdi Szabó István püspöknek, a dunamelléki egyházkerület vezetõjének "határozott fellépését és sokunk nevében tett elhatároló nyilatkozatát".

Hozzátette, hogy az ügy kivizsgálására tett lépésekrõl már a dél-koreai Puszanban, az Egyházak Világtanácsának 10. nagygyûlésén is be tudott számolni azoknak az európai egyházi vezetõknek, akik "másfél-két nappal a történtek után felháborodásuknak hangot adva jöttek hozzám és küldöttségünk más tagjaihoz".

Bölcskei Gusztáv köszönetet mondott a Dunamelléki Református Egyházkerület esperes-gondnoki közösségének is, amely múlt heti ülése után szintén nyilatkozatban lépett fel "az istentiszteletbe oltott politikai rendezvény ellen", és állította világos választás elé a gyülekezet lelkipásztorát, amikor ezt írta: " egy lelkészt hite és elhívása, valamint egyházának kötelmei is korlátozzák abban, hogy szerepet játsszon napi és pártpolitikai összecsapásokban, és ne az üdvösség evangéliumának szempontjai szerint járjon. Aki tehát (...) politikai célt vagy mozgalmat akar közvetlenül támogatni, annak el kell hagynia a lelkészi hivatást, és politikussá kell lennie. Egyszerûen azért, mert Jézus Krisztus igéje fölött egy lelkipásztor számára nincs több és más."

Levelében felhívta a figyelmet arra: "nem mehetünk el a mellett a hisztériakeltés mellett sem, ami ennek a botránkozást keltõ akciónak a nyomán a magyar közéletben és médiában ismét lábra kapott". Horthy Miklós történelmi szerepének reális megítélésének ügyében az elmúlt 25 évben sem alakult ki nemzeti konszenzus. Reformátusként igyekezett tenni egyházáért, "de nézetei, cselekedetei nem mindenben egyeztek a Szentírás tanításaival" - jegyezte meg.

Annak a meggyõzõdésének is hangot adott, hogy foglalkozni kell azzal, milyen jelképeket használnak, használhatnak, engedhetnek templomaikba, egyáltalán lehet-e református meggyõzõdés alapján bárkinek is szobrot állítani a templom területén.

"Választ kell találjunk arra is, hogy református közösségünk elfogadhatónak tartja-e azt, hogy egyes helyi személyes vagy politikai szándékok nyomán az egész magyar református egyház értékvilága sérüljön, szolgálatának tisztasága és elkötelezettsége megkérdõjelezõdjön" - hangsúlyozta.

Bölcskei Gusztáv megemlítette: "senki nem kérdõjelezheti meg, hogy magyar nemzeti összetartozásunk és annak ápolása nekünk, magyar reformátusoknak kiemelten fontos". Károli Gáspár magyar nyelvû bibliafordítása, a Mohács után három részre szakadt magyarságot Erdélyben újraszervezõ és megtartó protestáns fejedelmek államszervezõ ereje, majd a 20. században a határon túlra szorult magyarság identitásának megtartásával kapcsolatban az egyházra háruló szerep ékes példa minderre - mutatott rá.

Utalt a Kárpát-medencei és a diaszpórában élõ híveket összefogó egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-én történt alapítására is.
Link