Itt a Kúria hét kérdése devizahitel-ügyben
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 25. 10:11:20
Hû, de sok "intelligens" kúró lett, de sok idõ is kellett hozzá! Független gazság-szolgáltatás? Egyelõre a kötéltõl még függetlenek, de tililják már azt a kendert is, nem csak szívják. Minden szem a Kúriára vetül, hiszen várhatóan ma teszik közzé a devizahiteles ügy kapcsán a jogegységi határozatuk tervezetét, ami már idén életbe léphet. Itt a hét kérdés, amiben a bíráknak állást kell foglalniuk.
Teljes hr
Hû, de sok "intelligens" kúró lett, de sok idõ is kellett hozzá! Független gazság-szolgáltatás? Egyelõre a kötéltõl még függetlenek, de tililják már azt a kendert is, nem csak szívják. Minden szem a Kúriára vetül, hiszen várhatóan ma teszik közzé a devizahiteles ügy kapcsán a jogegységi határozatuk tervezetét, ami már idén életbe léphet. Itt a hét kérdés, amiben a bíráknak állást kell foglalniuk.

„A deviza alapú kölcsönszerzõdések több százezres száma, a bennük megtestesülõ tartozás nagyságrendje, a nem teljesítõ adósok egyre növekvõ aránya, a szerzõdések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretû problémát jelent. Az ügyek gyors és lehetõség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fûzõdõ kiemelkedõ társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekrõl” – írta a jogegységi határozatot kérõ indítványában Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetõje.

Az idõ rövidsége miatt a piaci szereplõk csak formai útmutatásra számítanak, ezért meglepetést inkább az jelentene, ha minden kapcsolódó kérdésben iránytûként funkcionáló javaslatok látnának napvilágot a Kúria mai állásfoglalásában.

Dr. Wellmann György indítványa alapján ezekben a kérdésekben foglalhatnak ma állást a bírák.

1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerzõdések érvényes vagy érvénytelen szerzõdések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerzõdések-e, uzsorás szerzõdések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerzõdések- e)?

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegû tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerzõdés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?

4. Milyen jogi lehetõségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerzõdõ fél lényeges jogos érdekét sértõ hatását orvosolják?

5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerzõdések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?

6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerzõdés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerzõdési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

7. Az egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ szerzõdési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetõvé az idõközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerzõdésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?



A Kúria azt követõen juttatott el közleményt csütörtökön az MTI-hez, hogy Darák Péter elnök, valamint a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje, a Kúria Gazdasági Szakágának vezetõje és tanácselnöke részt vett a Szegedi Ítélõtábla Polgári Kollégiumának ülésén, amelynek tárgya – az ezen a bírósági szinten az országban elsõként – a deviza alapú kölcsönszerzõdések érvényességi kérdései voltak.

Közölték, hogy a Kúria az elmúlt hetekben az alsó fokú bíróságoktól kért adatokat a folyamatban lévõ perek számáról, és beszerezte az eddig jogerõsen lezárult ügyekben hozott ítéleteket, illetve elemezte az azokban felmerülõ többrétegû és összetett jogi problémákat.

“A szegedi kollégiumi ülésen lezajlott vita és a Kúria által elvégzett elemzés alapján egyértelmûvé vált, hogy szükséges a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében jogegységi határozat meghozatala” – írták.

Napi Gazdaság / Equilor / MTI
Link