Nyilvános Feljelentés !!
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 25. 12:21:38
Orbán Viktor Miniszterelnöknek, Legfõbb Ügyésznek !!,A Kúria Elnökének , NAV Elnökének, Dr Varga Mihály Miniszternek,
Az államapparátus illetékeseinek

Az alábbiakban feljelentéssel élünk a bankok illetve a vezetõik , ismeretlen tettesek ,bankfelügyeleti szervek ellen az alábbi tényadatok alapján :

Teljes hr
Orbán Viktor Miniszterelnöknek
Legfõbb Ügyésznek !!
A Kúria Elnökének
NAV Elnökének,
Dr Varga Mihály Miniszternek,
Az államapparátus illetékeseinek

Az alábbiakban feljelentéssel élünk a bankok illetve a vezetõik , ismeretlen tettesek ,bankfelügyeleti szervek ellen az alábbi tényadatok alapján :


A bankok a devizaalapú hitelezés során a befektetési jogszabály fõszabályai megkerülésével kötöttek olyan kölcsönszerzõdéseket, amelyek alapján minden ilyen szerzõdés semmis, ezért a tevékenység kimeríti a Btk ba ütközõ cselekedeteket .

Jogalapok [Ptk. 4.§ (1), 5.§ (2), 200.§ (2), 2000. évi C. tv. (Szmt.) 3.§, 59.§, 2001. évi CXX. tv. (Tpt.), 244/2000. (XII.24.) Korm. r. (R.), 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 77-78.§§, Ptk. 234.§ (1), 237.§ (2), Kúria 2413/2011. GEH, BH2004.179.]. A megjelölt jogalapokhoz tartozó tényalapokat az alábbi tényelõadásunk és bizonyítékaink tartalmazzák:

Elõadjuk, hogy a Bankok a Htp. 212-214.§§ alapján lakossági fogyasztási kölcsönre vonatkozó szerzõdések jogcímén kötött kölcsönszerzõdések az Szmt. 3.§, Tpt. 5.§, 81-83.§§, 85.§, 87.§ fogalmi rendelkezéseivel leírt befektetési (deviza határidõs) ügyleti tartalma folytán a Tpt. 115-119.§§, 120.§, 173.§, Hpt. 77.§ (1), R. 6.§ fõszabályok megkerülésével az ügyfél jogokat kívánta jelentõs mértékben korlátozni és a hitelezõt ellenszolgáltatás (devizakockázat vállalás) nélkül eltúlzott mértékû árfolyamnyereséghez juttatni.

A pénz- és tõkepiacon kereskedõ ,hitelezõi szakember magatartása a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése által elõírt jóhiszemû joggyakorlás követelményeivel ellentétes és a Ptk. 5. § (2) bekezdésében meghatározott visszaélésszerû – az adós ügyfél jogait, illetve törvényes érdekeit csorbító, továbbá hitelezõt illetéktelen árfolyam különbözeti elõnyhöz juttató – joggyakorlásnak minõsül.

A Tpt. ügyféljogokat és transzparenciát biztosító fõszabályai megkerülésével kötött kölcsönszerzõdést – mivel ahhoz külön törvény más jogkövetkezményt nem fûz, ezért – a polgári jog alapján semmisnek kell tekinteni [Ptk. 200.§ (2)].
A lex specialis jogszabályok (Szmt., Tpt.) rendelkezései lerontják és megelõzik a Ptk. lex generalis alkalmazását.

Kúria 2413/2011. GEH határozata értelmezésében valamely szerzõdést, akkor lehet jogszabály megkerülésével kötött szerzõdésnek tekinteni, ha a feleknek a szerzõdésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba (Ptk., Htp.), de az alperesi hitelezõ valójában a szerzõdéskötéssel egy jog (Szmt., Tpt.) által szabályozott (deviza határidõs ügyleti) állapotot kívánt elõidézni.

A Ptk. 200.§ (2) bekezdése ezért nemcsak a jogszabályba ütközõ (nem ütközik jogszabályba), hanem a jogszabály (Szmt., Tpt.) megkerülésével kötött szerzõdést is semmis, tilos szerzõdésnek tekinti, és pedig a célzott joghatás (kölcsönnyújtás helyett deviza határidõs ügylet)
hibájában rejlõ ok miatt, amely a lentiekben részletesen megjelölt és megkerült jogszabályban biztosított fõszabályok, így különösen az

ügyfél jogok és alperesi hitelezõ transzparenciáját biztosító rendelkezések megkerülésére irányultak, ezért semmisek.

A semmisség körében hivatkozunk a BH2004.179. eseti döntésre is.

A szerzõdés és egy bank befektetési termék ajánlatának összehasonlító elemzése egyértelmûvé teszi, hogy az hitelezõ szerzõdés jogcímén egy nagy kockázatú befektetési terméket értékesített.

Hivatkozom egy magyarországi bank befektetési termék leírására – „A két devizás kamat swap megállapodásban … a felek kétoldalú kötelezettséget vállalnak arra, hogy a két devizanemben megállapított, az ügylet futamidejének kezdetekor egyenértékû tõkeösszegeket a futamidõ kezdõ napján egymással kicserélik, valamint az általuk megkapott tõkeösszeg tekintetében a másik fél számára a megállapodásban rögzített módon számított, a megállapodásban rögzített gyakorisággal kamatot fizetnek. A futamidõ végén a felek a tõkeösszegeket visszacserélik. A felek megállapodhatnak, hogy a tõkeösszegek csak a kamat-kalkuláció alapjául szolgálnak, a megállapodás keretében azok tényleges cseréjére nem kerül sor, ebben az esetben a tõkeösszegek névleges tõkeösszegnek tekintendõk és a kamat és az elszámolás alapjául szolgálnak.”

2000. évi C. törvény 3. §
(8) E törvény alkalmazásában
3. pénzügyi instrumentum: olyan szerzõdéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tõke (tõkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerzõdéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és tulajdoni részesedést jelentõ befektetés), a származékos ügylet;
5. tõzsdén kívüli határidõs ügylet: valamely áru, pénzügyi instrumentum szerzõdésben elõre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyiségben egy a szerzõdésben rögzített késõbbi idõpontban (lejáratkor, amely a 9. pontban foglalt idõszakot meghaladja) tõzsdén kívül történõ adásvétele;
7. swap (deviza-, tõke- és kamatcsere) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidõs adásvételi ügyletbõl, illetve több határidõs ügyletbõl tevõdik össze és általában jövõbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után;
(9) E törvény alkalmazásában

1. pénzügyi eszköz:
a) a pénzeszköz,
11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidõs, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek
a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,
b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentõ befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezõk (mögöttesek) függvényében változik,
c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezõk függvényében változó ügyletekhez (szerzõdésekhez) viszonyítva,
d) pénzügyi rendezésükre elõre meghatározott késõbbi idõpontban, illetve idõpontig (a jövõben) kerül sor.
59/D. § (1) A határidõs és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidõs ügyletrésze az ügylet zárásáig mérlegen kívüli tételként kerülnek nyilvántartásra a szerzõdés szerinti kötelezettség összegében, a kötési (határidõs) árfolyamon.

2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 1. § Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
c) a Magyar Köztársaság területén végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési szolgáltatási és árutõzsdei szolgáltatási tevékenységre;
5. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
17. befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat;
18. befektetõ: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelõvel, árutõzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetõvel kötött szerzõdés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tõkepiac, illetve a tõzsde hatásaitól teszi függõvé, kockáztatja;
34. értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minõsülõ befektetési eszköz;
46. független pénzügyi szakértõ: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének idõpontját megelõzõ három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevõvel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevõben befolyással rendelkezõ személlyel;
51. hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;
59. kereskedelmi tevékenység: befektetési szolgáltató, illetve árutõzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történõ adásvétele, cseréje;
64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történõ kockázatvállalás, így különösen
b) halasztott pénzügyi teljesítés engedése az ügyfélnek, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek,
79. nyilvános ajánlattétel: értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg elõre meg nem határozott befektetõk részére közzétett eladási ajánlat;
80. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörû (egyedileg elõre meg nem határozott befektetõk részére történõ) forgalomba hozatala;
81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg árutõzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerzõdõ fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidõig helytállási kötelezettséget jelentõ ügyletek együttes értéke;
82. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos idõpontban történik;
84. pénzügyi eszköz: a befektetési eszköz és a deviza;
89. rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;
92. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétõl függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);
100. ügyfél: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;
102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutõzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;

81. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerû folytatása forintban, illetõleg valutában, devizában a 82. §-ban meghatározott egy vagy több befektetési eszközre:
b) kereskedelmi tevékenység;
(2) Kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység a következõ tevékenységek üzletszerû folytatása:
82. § Befektetési eszközök:
b) pénzpiaci eszközök;
d) határidõs kamatlábügyletek;
85. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat.
(2) Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedõ és az értékpapír-befektetési társaság (a továbbiakban: befektetési társaság).
87. § (1) Befektetési vállalkozáson kívül más szervezet, illetõleg személy a (2)-(8) bekezdésben meghatározott körben folytathat befektetési szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet.
(2) A bank a befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja.
91. § (1) A 81. §-ban és a 83. §-ban meghatározott tevékenységek folytatásához - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Felügyelet e törvényben meghatározott engedélye szükséges.

115. § (1) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó szerzõdés megkötését megelõzõen köteles tájékoztatni az ügyfelet a befektetési eszköz, illetõleg a tõzsdei termék árfolyamáról, az ügyletkötést megelõzõ idõszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetérõl, a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról, az ügyfél rendelkezésére álló esetleges befektetõvédelmi rendszerrõl és minden olyan egyéb információról, amely a szerzõdés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet. A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a tájékoztatás megtörténtét köteles belefoglalni a szerzõdésbe.
(3) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a származtatott ügyletre vonatkozó szerzõdés megkötése elõtt köteles vizsgálni azt, hogy az ajánlott befektetési eszköz, tõzsdei termék, ügylettípus, befektetési konstrukció megfelelõ-e az ügyfél piaci ismeretei és kockázatviselõ képessége szempontjából.
(4) Határidõs vagy opciós ügylet megkötésére irányuló megbízás elfogadása esetén a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató külön kockázatfeltáró nyilatkozatot köteles tenni, és annak tudomásulvételét az ügyféllel aláíratni, vagy más hitelt érdemlõ módon igazoltatni.
(5) A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell az azonnali ügyletet meghaladó mértékû, a határidõs vagy opciós ügylet sajátosságaiból eredõ, az ügyfélre háruló különleges kockázatot.

116. § (1) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató köteles vizsgálni az ügyfél kockázatviselõ képességét.
(2) Az ügyfél kockázatviselõ képességének vizsgálata keretében a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató az ügyféltõl vagyoni helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot kérhet, továbbá követelheti:
a) írásbeli nyilatkozatának alátámasztására okiratok bemutatását,
b) az üzletszabályzatában elõírtakon túl további biztosíték adását, és
c) más befektetési szolgáltatóval vagy árutõzsdei szolgáltatóval való üzleti kapcsolatának feltárását.
117. § (1) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató megbízást kizárólag az üzletszabályzatában rögzített módon vehet fel.
118. § A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató nem javasolhat olyan ügyletet, amely megtévesztõ jellege folytán árfolyam-manipulációs célzatú, fiktív árfolyamot eredményez, illetve az ügyfele számára hátrányos.
119. § (1) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a szerzõdés megkötését megtagadja, ha
d) az ügyfél kockázatviselõ képességét nem ítéli megfelelõ mértékûnek.
120. § (1) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató összes saját számlás ügyletérõl, megbízási szerzõdésérõl, illetõleg megbízásáról egységes folyamatos idõrendi nyilvántartást vezet.
173. § (1) A befektetési szolgáltató a tõkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között, illetve a hitelintézetek, illetõleg befektetési vállalkozások és az ÁKK Rt. között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is -, alapvetõen piaci kockázatoknak kitett, a kereskedési portfólióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.

1996. évi CXII. (Hpt.) tv. 77. § (1) A hitelintézet köteles - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetõségét, a kockázatok felmérésének ellenõrzését és csökkentését lehetõvé tevõ - belsõ szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénzpiaci mûveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.

244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (R.) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól
6. § (1) Az intézmény a tõzsdei határidõs ügyletekbõl származó pozícióit az azoknak megfelelõ tõzsdei elszámoló áron köteles értékelni.
(2) Az intézmény a tõzsdén kívüli határidõs ügyletekbõl származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belsõ szabályzata alapján köteles értékelni.
(3) Az intézmény a tõzsdei határidõs ügyleteket és a tõzsdén kívüli határidõs ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.
(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövõbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlõ.
(5) Az intézmény a kereskedési szándékkal tartott repó típusú, határidõs kereskedéshez kapcsolódó pozícióit akkor tarthatja nyilván a kereskedési könyvben, ha azok megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak és minden repó típusú, határidõs kereskedéshez kapcsolódó pozíciót a kereskedési könyvben tartanak nyilván.
17. § (1) A határidõs deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidõre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidõre vásárolt.

A Ptk. szabályait is megkerüli a hitelezõ kockázatokat elhallgató magatartása a hitelezéshez fûzõdõ kockázatról [Ptk 205. § (3)]. A szerzõdésekben a devizakockázatot kiváltó hatások tekintetében felvilágosítást nem adnak a bankok, a kockázat áthárítása pedig a polgári jog citált rendelkezését megkerüli.
A nyilvános feljelentésünk célja az illetékes hatóságok figyelmének felhívása a Btk ba ütközõ tevékenységek kivizsgálására, a megfelelõ intézkedések megtételére .

Eger 2013 november 24

HUNNIÓ Konföderációs Szövetség
Fiser Tivadar
feljelentõ
3394 Egerszalók
Ady E u 21

a jogi háttér Dr Kriston István ügyvéd pénzügyi szakjogász perirataiból származnak