Egy disznó kettõt ér? Úgy fest, a NAV számára igen
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 26. 21:34:45
6 millió disznó? Na az már van, csak be kell terelni a darálóba. Kétszer fizet iparûzési adót az a gazdálkodó, aki termelõi csoporthoz csatlakozott. Egyszer a saját forgalma után, majd ugyanazért az eladott termékért még egyszer, amikor végeredményben a termelõi csoporton keresztül értékesített. Ráadásul hasonlóan az elõbbihez, duplán fizetik az agrárkamarai díjat is. A gazdák nem értik, miért kell duplán adózni a sertés után, amit nyilvánvalóan egyszer adtak el. Hogy lesz ebbõl így 6 millió disznó?

Teljes hr
6 millió disznó? Na az már van, csak be kell terelni a darálóba. Kétszer fizet iparûzési adót az a gazdálkodó, aki termelõi csoporthoz csatlakozott. Egyszer a saját forgalma után, majd ugyanazért az eladott termékért még egyszer, amikor végeredményben a termelõi csoporton keresztül értékesített. Ráadásul hasonlóan az elõbbihez, duplán fizetik az agrárkamarai díjat is. A gazdák nem értik, miért kell duplán adózni a sertés után, amit nyilvánvalóan egyszer adtak el. Hogy lesz ebbõl így 6 millió disznó?


Ezer disznó rohangál Bertáék óljaiban, most hathetesek. A csongrádi Sándorfalvától pár kilométerre lévõ malacfarmot 2008-ban uniós pénzbõl korszerûsítették és bõvítették. „Azzal is buktunk 9 millió forintot” – legyint Berta Sándor. „Túl széles utat betonoztak le, s az ólakban a kivitelezõ kocka alakú lámpákat szerelt fel a kör formájúak helyett, de a kerítésen sem akkora lyukak voltak, amekkora a tervekben szerepelt.” A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól jöttek ellenõrizni még akkoriban, ki kellett javítani a tervtõl eltérõ „hibákat”, 9 millió forintunk bánta, aminek csak egy részét kaptuk vissza a kivitelezõtõl" – folytatja Bertáné. "Minden nap azon rettegünk, mikor toppannak be ismét.”

Bertáék – hasonlóan a TAR-TÓ 2000 Beszerzési és Értékesítõ Szövetkezet többi 45 tagjához – azért csatlakoztak a termelõi csoporthoz (tcs), hogy könnyebb legyen az életük. Szövetkezeti tagként nem kell veszõdni az eladással, a piacon így nagy mennyiséget tudnak felajánlani, jobb árat is tudnak elérni. A csoport adott esetben az egyéni gazdák likviditási gondjait is áthidalhatja, közös fejlesztéseken is gondolkozhatnak. Kapásból egy csomó elõnyt sorolnak fel, amikre az elnök, Vass Csaba csak bólogat. Az idei év azonban fordulatot hozott.

Vágóhíd Debrecenben
Fotó: Horváth Szabolcs

Negyvenszeres iparûzési adó

A tavalyi 100 ezer forint helyett 4 milliót kell ugyanis befizetnie idén a csoportnak iparûzési adóként. "Ez nagy érvágás, nyilván a multikat akarták ezzel megszorongatni, de rajtunk is lecsapódik – mutatja a könyvelést Vass Csaba. Az idei évtõl az eladott áruk beszerzési értékét csak 85 százalékáig lehet figyelembe venni. Náluk hosszú évek gyakorlata szerint a tcs megveszi a sertéseket a 46 tagtól, de akkora értékrõl állítják ki a számlát, mint amennyiért eladják valójában a piacon. A csoportok mûködését szabályozó törvényben az áll, hogy nagy nyereségre nem törekedhet a termelõi csoport.

Az idei évtõl a könyvelés a valós helyzetet mutató nulla szaldó helyett a jogszabályok miatt már 15 százalék nyereséget mutat. Ezért a 46 tag sertéseinek eladásából adódó másfél milliárdos árbevétel után az új rendelkezések miatt a tavalyi 100 ezerrel szemben most majd 4 milliót kell befizetniük az önkormányzatnak. Holott a tagok a saját telephelyükön a saját árbevételük után is fizetik az iparûzési adót. Berta Sándorék egyszer befizetnek a saját tevékenységük után 1,6 millió forintot. Igaz, a sertéstartás mellett vannak más apróbb tevékenységeik is, de a sertések eladásából származó árbevétele után nagyjából 1,4 millió esik. Majd a csoport az összbevétele után még összesen 4 milliót, aminek rájuk esõ részét ugyancsak meg kell fizetniük. Mindezt ugyannak a disznónak az eladása után.

Nulla érdekvédelem, dupla tagdíj

Ugyanígy kétszer fizetnek a Nemzeti Agrárkamarának is. Egyszer befizeti a magángazda az éves árbevétel egy ezrelékét tagdíjként, majd a csoport is fizet külön tagdíjat, szintén egy ezreléket, az idei évben a csoportra ez egymillió forintos terhet rótt. „A NAK márciusi megalakulása óta nem érezzük, hogy bármit is tenne értünk a kamara, pedig azt ígérték, hogy minden másképp lesz, mint korábban, amikor szinte észre sem vettük, hogy a testület létezik. Csak a figyelmeztetés jön, hogy fizessük meg határidõre a tagdíjat, mert az végrehajtható."

A kétszer fizetett iparûzési adó miatt írtak is Gyõrffi Balázsnak, a kamara elnökének, de csak az a válasz jött, hogy õk nem törvényalkotók, csak végrehajtók, de majd megnézi, mit tehet – a levél óta fél év telt el. Írtak a Vidékfejlesztési Minisztériumba is, onnan pedig azt írták válaszlevelükben, hogy ha megkülönböztetnék a nonprofit módon mûködõ csoportokat, akkor az Európai Bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. "Álláspontjuk szerint – olvassa fel a minisztérium levelét az elnök – nincs szó kettõs adóztatásról, mert nem ugyanarra az adóalanyra vonatkozik a kötelezettség – csúsztatja vissza a termelõi csoport dokumentumait a polcra Vass Csaba.

Elúszik a támogatás fele

A TAR- TÓ 2000 Termelõi Csoport az idei, sokszorosára nõtt befizetést a kapott uniós támogatás terhére tudja csak megoldani. A csoport – amennyiben megfelel meghatározott feltételeknek, mint például legalább 300 millió forint árbevétel, legkevesebb 15 fõs tagság –, akkor a minisztériumtól megkapja az elismert termelõi csoport státuszt, s ezen a címen az MVH-tól igényelhet öt éven keresztül az elõzõ évi árbevétel alapján támogatást: az elsõ két évben annak 5, majd 4, 3, és az utolsó évben két és fél százalékát. Vassék az utolsó évben járnak, így az idei támogatás nagyjából 20 millió forint, aminek durván a felét be kell fizetniük az állam kasszájába iparûzési adó, a kamarai tagdíj és nem utolsó sorban a tranzakciós díj gyanánt – ez utóbbi 3 millió forintot jelent a tcs számára.

Ez a támogatás hasonló elven mûködik, mint a földalapú támogatás. A befizetések miatt viszont nem tudják fejleszteni a gazdaságot. A csoport megalakulásakor vettek egy takarmánykeverõ üzemet hitelbõl, hogy biztonsággal tudják kiszolgálni a tagok állományát. Ezt a hitelt most az ötödik év végére kifizetik, másra azonban nem futja. Adódik a kérdés, hogy lesz ebbõl 10 év alatt kétszer ennyi disznó Magyarországon? Vass Csabáék szerint sehogy. Az 550 termelõi csoport közül Vassék gondja nem mindegyikre nehezedik. Több csoport tagja õstermelõ, vagy árbevétele nem éri el a vízválasztó 500 millió forintot – ez alatt ugyanis nem kell iparûzési adót fizetni, mint ahogy az õstermelõknek sem. ”Azokra a sertéstartókra, akiket a kormány az állomány megduplázására ösztökélne, viszont mindenképpen kártékony, visszafogó hatással van ez a fajta többszörös adóztatás” – vélekedik Sákán Antal, a Sertéstartó Szövetség elnöke.
Fotó: Túry Gergely

Ahhoz, hogy a sertéslétszám növekedjen, nyilvánvalóan a gazdáknál etetett létszámot is növelni kell, ezt nem lehet õstermelõként végezni, hiszen ha nõ az állomány, az árbevétel sem maradhat filléres szinten. Tehát a jól dolgozó sertéstartók mindenképpen duplán fizetnek iparûzési adót és kamarai díjat is. Sákán elmondta, hogy õk is jelezték a kettõs adóztatást a kormány felé, Horváth István sertésügyi biztoshoz fordultak. Eddig eredmény nélkül.
Link