Tényleg meg fog változni a Miatyánk szövege
rta: postaimre - Dtum: 2013. november 28. 14:52:49
Na, szóval a "mi atyánk" nem a "ti atyátok" és anyánk se a tiétek, ahogy a Föld sem az. Lassan átírják az Atyaistent is, nem csak a Fiat, hanem az Alfa Romeót is. Még jó, hogy teljesen mindegy, hogy mi az ima szövege, ha valaki gonosz, vagy hülye. A Miatyánk szövegének közelgõ javítását, magyarul mondva teológiai kigyomlálását széles körben üdvözlik a világ egyházi vezetõi, a hívek viszont egy darabig még biztos kapaszkodni fognak az eddigi változathoz. Egyetlen sorról van szó.

Teljes hr
Na, szóval a "mi atyánk" nem a "ti atyátok" és anyánk se a tiétek, ahogy a Föld sem az. Lassan átírják az Atyaistent is, nem csak a Fiat, hanem az Alfa Romeót is. Még jó, hogy teljesen mindegy, hogy mi az ima szövege, ha valaki gonosz, vagy hülye. A Miatyánk szövegének közelgõ javítását, magyarul mondva teológiai kigyomlálását széles körben üdvözlik a világ egyházi vezetõi, a hívek viszont egy darabig még biztos kapaszkodni fognak az eddigi változathoz. Egyetlen sorról van szó.


Futótûzként terjedt október végén a hír, hogy „átírják a Miatyánk szövegét” – a talányos, elsõre sokak számára riasztó vagy éppen ellenkezõleg, izgalmas, de a lényegrõl annál kevesebbet mondó cím mögött egy francia törekvés áll, a végén valóban változik a francia szöveg. Lássuk csak!

A Miatyánk az egyetlen olyan imádság, amelyet Jézus saját szavaival hagyott tanítványaira, a szavak pedig a Biblia két helyén is szerepelnek, Lukács és Máté evangéliumában is – tisztázta Bernard Podvin francia püspökkari szóvivõ a La Croix címû lapban. Innen érthetõ tehát az a rész, miért kapja fel az ember a fejét a világ minden táján, ha a Miatyánk szövegérõl van szó.

Nos: a kilencvenes évek közepén egy igen nagy létszámú francia bibliatudós és írócsapat nekilátott a szöveg új liturgikus fordításának, részeként az új gyalulatú Bibliának. A Miatyánk szövegével kapcsolatban mindössze egyetlenegy probléma merült fel: az ima hatodik kérése, vagyis a „ne vígy minket kísértésbe” (Ne nous soumets pas a la tentation). Az új változat így szólna: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk” (ne nous laisse pas entrer en tentation).

A La Croix-nak nyilatkozó szóvivõ szerint az új fordítás nagyobb hangsúlyt fektet a Krisztussal való közösségre, aki maga is megismerte a kísértést, ez több szentírási helyen szerepel, például a pusztában böjtölõ és a Getszemáni kertben virrasztó Krisztusnál is.
A Miatyánk-hiba története

Történelmi okai is vannak, hogy miért van szükség a módosításra. A „ne vígy...” formula egy 1966-os fordításban jött létre, amivel, mint Podvin mondja, teológiai jellegû probléma merült föl; a „ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek” sorból „ne vígy minket kísértésbe” lett. Az eisphero görög ige – folytatja Podvin – szó szerint bevisz, bevezet jelentéstartalommal bír, egy valamiféle befelé irányuló mozgást fejez ki. A ’66-os fordítás „vígy” igéje viszont már arra utal, hogy a kísértésbe Isten visz minket, miatta esünk bûnbe. Amikor a végleges változatot elkészítették, számos fordításváltozatot áttekintettek teológiai és nyelvi szûrõn keresztül.

Hogy mikor lesz ebbõl „új Miatyánk”? A Biblia részeként megjelenõ szöveget 2014-ben fogja jóváhagyni Róma, az olvasmányos és misekönyvekbe 2015-ben kerülhet be, mivel majd akkor nyomtatnak új misekönyveket.

A fejlemények visszhangjával kapcsolatban két dologról kell még említést tennünk: egyrészt a protestáns felekezetek és az ortodoxia (keleti kereszténység) oldaláról is jelentõs pozitív érdeklõdés mutatkozik a javítás iránt, a párbeszéd pedig folyamatos a kezdeményezõ francia katolikusokkal. A „kemény dió” igazából a francia hívek közössége volt, ugyanis sokan ragaszkodtak megszokott szövegükhöz. Õket az egyházi elöljárók azzal igyekeznek most nyugtatni, hogy a hívek által mondott „ne vígy...” formula nem azonos a Krisztus által ránk hagyott szövegváltozattal, ahhoz éppen ezzel a javítással fogunk közelebb jutni.
Link