Német cég képezte ki a Krímet elfoglaló orosz alakulatokat?
rta: postaimre - Dtum: 2014. prilis 23. 12:21:22
Évek óta és nem csak a "németek", hanem az FBI...és a többi "civil nemzetbiztonsági" társaság képzi õket, és vica versa. Közös a "buli"..., de jobb ezt nem firtatni, mert kiderülhet, hogy az izraeli spep is benne van. Washingtonban európai NATO-országokat hibáztatnak azért, mert az elmúlt évek során segítettek forradalmasítani az orosz haderõt, és különösen a német Rheinmetall cégre neheztelnek - írta kedden a The Daily Beast amerikai hírportál.
Teljes hr
Évek óta és nem csak a "németek", hanem az FBI...és a többi "civil nemzetbiztonsági" társaság képzi õket, és vica versa. Közös a "buli"..., de jobb ezt nem firtatni, mert kiderülhet, hogy az izraeli spep is benne van. Washingtonban európai NATO-országokat hibáztatnak azért, mert az elmúlt évek során segítettek forradalmasítani az orosz haderõt, és különösen a német Rheinmetall cégre neheztelnek - írta kedden a The Daily Beast amerikai hírportál.

Az online lap szerint "a világot sokkolta", hogy az orosz különleges egységek fejlett technikával - modern fegyverekkel, kommunikációs eszközökkel és védõfelszereléssel -, a tõlük megszokottnál drasztikusan magasabb szintû mûveletekkel és magabiztosan léptek fel a Krímben. Az intervenciót az amerikai hírszerzõ szervek sem voltak képesek elõre jelezni. A washingtoni kormányban és a kongresszusban egyaránt megpróbálnak választ találni arra, hogy Moszkva mindehhez mennyi nyugati segítséget kapott.
A The Daily Beast arra hívta fel a figyelmet, hogy a Rheinmetall technológiai konszern hadiipari részlege 2011-ben elnyert egy 140 millió dolláros, hogy a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvõ Mulinóban egy évi 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központot építsen ki, amelyet a Bundeswehr hasonló létesítménye után modelleztek és amely a maga nemében "a legmodernebb ilyen rendszer" lett volna a világon.

A központot az eredeti tervek szerint idén adták volna át hivatalosan, ám a cég Berlin nyomására - az ukrajnai orosz intervenció nyomán - felfüggesztette a beruházást. A kivitelezésben a német cég partnere az orosz állami tulajdonban lévõ Oboronszervisz volt.

Amerikai hivatalos személyek szerint ugyanakkor a Rheinmetall már évek óta részt vesz az orosz különleges alakulatok kiképzésében. A cég még akkor is védelmezte a projektet, amikor az orosz egységek már behatoltak a Krímbe. A Kongresszusi Kutatási Központ szerint a Rheinmetall a kiképzõközpont felépítésében annak az elõfutárát látta, hogy részt vehet majd az orosz fegyveres erõk felszerelésének modernizálásban.

Az amerikai hírportál szerint amerikai illetékesek mérgesek és csalódottak az orosz hadseregnek nyújtott, konkrétan nehezen bizonyítható német segítség miatt, mert úgy látják, hogy az orosz erõk - különösen a GRU, az orosz katonai hírszerzés csapatai - jelentõs fejlõdésen mentek át a Grúzia elleni 2008-as invázió óta. A GRU felségjelzés nélküli egységei voltak azok, amelyek a félsziget elcsatolásának elõjátékaként megszállták a Krím stratégiai pontjait.

A The Daily Beast rámutatott,hogy Németország egyedül 2013-ban 50 milliárd dollár értékben exportált Oroszországba és hogy német munkahelyek tíz-, ha nem százezrei függnek az orosz kereskedelemtõl. De más NATO-országok is igyekeztek zsíros katonai szerzõdéseket kötni Oroszországgal, miután Barack Obama elnök bejelentette az amerikai-orosz kapcsolatok "újraindítását". Amerikai törvényhozók megpróbálták megakadályozni a Mistral osztályú francia helikopterhordozóknak az orosz haditengerészetnek való eladását. Elégedetlenséget szült Washingtonban az olasz Lynx páncélozott szállító jármûvek eladása is.

A keddi The New York Timesban megjelent katonai elemzés technikai értelemben cáfolta John Kerry amerikai külügyminiszternek azt a kijelentését, miszerint Oroszország a Krím elcsatolásakor 19. századi módon viselkedett. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz haderõ ügyesen alkalmazta a kibernetikai hadviselést az energetikus tájékoztatási kampánnyal és a jól képzett különleges alakulatok bevetésével kombináló 21. századi katonai taktikát, hogy elragadja a Nyugat elõl a kezdeményezést.

"Jelentõs változás ment végbe az orosz szárazföldi erõk problémamegközelítésében. Ravaszul játsszák ki a lapjaikat' - nyilatkozott James G. Stavridis nyugalmazott tengernagy, az európai NATO-erõk volt parancsnoka.

Stavridis szerint ugyanakkor az oroszok harcmodora, amely a különleges egységek mûveleteit nagyarányú, elrettentõ csapatösszevonásokkal biztosítja, alapvetõen olyan helyeken lehet sikeres, ahol nagy számban élnek a szimpatizánsok.

"Az orosz hadsereg által bemutatott képességek nem csak a nagy tétre menõ ukrajnai játszma szempontjából fontosak, hanem azok hatással vannak Moldova, Grúzia és a közép-ázsiai országok, de még a NATO-tag közép-európai országok biztonságára is" - írta a The New York Times.

"(Az orosz taktika) az egész posztszovjet térségben alkalmazható" - jelentette Chris Donnelly, aki közép- és kelet-európai ügyekben volt a NATO-fõtitkár tanácsadója.

Donelly szerint Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és a közép-ázsiai köztársaságok "nagyon sebezhetõk".

"A balti államok kevésbé sebezhetõk, de nagy nyomás nehezedik majd rájuk, csakúgy, mint Lengyelországra és Közép-Európára" - tette hozzá.

A lap szerint a Krímben és Kelet-Ukrajnában alkalmazott orosz taktika merõben eltér a 2000-ben alkalmazottól, amikor tüzérséggel, légicsapásokkal és föld-föld rakétákkal támadták Groznijt, nem törõdve azzal, hogy elkerüljék a járulékos veszteségeket. Azóta komoly figyelmet fordította gyors reagálású különleges egységek, a légideszant és a tengerészgyalogság felfejlesztésére.

A Krímben elért siker ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fõként még mindig sorozásos orosz hadsereg általános minõsége javult volna, vagy hogy az egyenrangú ellenfele lehetne a legfejlettebb haditechnikai eszközökkel felszerelt amerikai haderõnek - írta a The New York Times.
Link