Orosz ügynök a Jobbikban?
rta: postaimre - Dtum: 2014. mjus 15. 07:32:34
Na ez viccnek is jó! Szegedi channád után, morvaistól....mi kell még? A jóbik egy álca-szervezet, ez nem kérdés, ahogy a többi is, beleértve az alkotmányvédelmi hivatalt, legfõbb ügyészsegget is. Szerintem gaudi is az lehet, bár a fodrász szerint az angolok szervezték be. Morvai egyértelmûen valami, szegedi meg mélyseggi felderítõ. Az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést

Teljes hr
Na ez viccnek is jó! Szegedi channád után, morvaistól....mi kell még? A jóbik egy álca-szervezet, ez nem kérdés, ahogy a többi is, beleértve az alkotmányvédelmi hivatalt, legfõbb ügyészsegget is. Szerintem gaudi is az lehet, bár a fodrász szerint az angolok szervezték be. Morvai egyértelmûen valami, szegedi meg mélyseggi felderítõ. Az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést

A Legfõbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselõ mentelmi jogának a felfüggesztését – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk úgy tudja, a Moszkva iránt erõsen elkötelezett politikus ellen április elején az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést.

Információink szerint Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselõ rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel az orosz fõvárosba látogat.

Kovács Béla 2013 decemberétõl elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének, amely 2009-ben jött létre, és amely szervezetrõl Brüsszelben – lengyel és francia gyanú alapján – úgy gondolják, hogy orosz irányítás alatt áll. A szervezet deklarált célja, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekkel az Európai Parlamentben saját frakciót alakíthat, és párttá válhat. Ehhez minimum hét országból legkevesebb 25 képviselõre lenne szüksége, ám a szövetség jelenleg csak tíz fõt tudhat a soraiban.
Lapunk a következõ kérdéseket tette fel a Legfõbb Ügyészségnek:
1. Született-e feljelentés Kovács Béla ellen kémkedés gyanúja miatt?
2. Tett-e lépéseket az ügyészség az európai parlamenti képviselõ mentelmi jogának felfüggesztése érdekében?

Fazekas Géza, a Legfõbb Ügyészség szóvivõje az alábbi válaszokat juttatta el a Magyar Nemzethez, ragaszkodva a nyilatkozat szó szerinti közléséhez:

„A Központi Nyomozó Fõügyészség súlyos – kettõtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegetett – bûncselekmény miatt folytat nyomozást. Ezen nyomozás minõsített, így annak részleteirõl – beleértve a bûncselekmény pontos megjelölése, a feljelentõ személye, és a nyomozás során eddig végrehajtott eljárási cselekmények, illetve a megállapítható tényállás – semmilyen tájékoztatást nem áll módunkban adni.
A nyomozás eredményéhez képest dr. Polt Péter legfõbb ügyész úr május 12-én diplomáciai úton Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla, az Európai Parlament képviselõje mentelmi jogát. Az elõerjesztés részletes indokolását egy minõsített irat tartalmazza. Az ügy minõsített voltára tekintettel az eljárásról semmilyen további tájékoztatást nem áll módunkban adni.”



A jobbikos politikus felesége egyébként Isztohin Szvetlana orosz – osztrák kettõs állampolgár, aki értesüléseink szerint a KGB kémelhárításának a munkatársa volt.

Kovács Béla végzettségét tekintve közgazdász, Japánban, majd a nyolcvanas évek közepétõl a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében gyarapította a tudását. Errõl az egyetemrõl köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttmûködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 2003-ban jött haza Magyarországra, majd két évvel késõbb belépett a Jobbikba.
Kovács Béla a Jobbik képviseletében írta alá az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége megalapításáról szóló dokumentumot
Kovács Béla a Jobbik képviseletében írta alá az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége megalapításáról szóló dokumentumot
Fotó: Kovács Attila / MTI


Kovács Béla – aki jelenleg a Jobbik európai parlamenti listájának harmadik, befutó helyén áll – legutóbb akkor hallatott magáról, amikor a magyar, illetve az uniós állásponttal homlokegyenest ellenkezõ, az orosz érdekekhez igazodó nyilatkozatot téve szabad és igazságos választásnak minõsítette a krími népszavazást. A nemzetközi felháborodást okozó kijelentést követõen a KarpatNews címû internetes portál közölte, Kovács Béla Krímben tett nyilatkozatai és az úgynevezett népszavazás melletti kiállása jelzi, hogy ki pénzeli a képviselõt és talán a pártját is. Az újság szerint Kovács „európai léptékû provokatõr”, aki a baloldalnak dolgozik.

Gulyás József, az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek címû lap március 21-i számában elmondta, az ilyen kijelentéseikkel a jobbikosok egyenesen az oroszok kottájából játszanak, ugyanis Moszkva elemi érdeke, hogy élezze az ukránok konfliktusát a határaikon belül élõ más nemzetiségekkel, nemcsak az orosszal, hanem a magyarral is. Megjegyezte: már korábban is közbeszéd tárgya volt, hogy a Jobbik egyik finanszírozási szála az orosz kapcsolatból táplálkozik. Ugyanakkor – tette hozzá – a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok feladata értékelni, ellenõrizni a magyar nemzetbiztonsági stratégiával ellentétes nézeteket képviselõ Jobbik kapcsolatrendszerét és azt, hogy mennyiben nyugszik közvetlen gazdasági érdeken, jutnak-e illegális pénzek a párthoz.

Az is érdekes – mondta még márciusban –, hogy bár Kovács Béla indul a hazai parlamenti választásokon, egyéni körzetbõl nem tud nyerni, listán sem valószínû, hogy helyzetbe hozná a pártja, pláne olyan bizottságban, amely nemzetbiztonsági átvilágítást igényel, mivel Gulyás szerint jó eséllyel egy ilyen átvilágításon a jobbikos EP-képviselõ nem menne át. Úgy véli: gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha az Európai Unión kívüli, ám gazdasági érdekeit tekintve a térségben erõsen érintett Oroszország „talál magának” egy EP-képviselõt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja.

A szakpolitikus kijelentette: az orosz érdekek kiszolgálása egyrészt logikailag nem fér össze a Jobbik melldöngetõ, szélsõséges nacionalizmusával a magyar történelmi elõzmények ismeretében, másrészt pedig szembemegy Magyarország hatályos nemzeti biztonsági stratégiájával is, hiszen a 2012-ben elfogadott dokumentum a magyar biztonságpolitikát kizárólag a NATO- és EU-tagság keretében tekinti értelmezhetõnek.

Az MSZP kémügye

Kémkedés miatt folyamatban van egy másik büntetõügy is, amely azonban az MSZP-hez kötõdik. A Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetését érintõ ügyben tavaly július 5-én elsõ fokon a Debreceni Törvényszék már ítéletet is hirdetett. A bíróság katonai tanácsa a nem jogerõs verdiktben Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori fõigazgatójára és Szilvásy Györgyre, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterére kémkedésért és államellenes bûncselekményre való felbujtásért két év tíz hónapos letöltendõ börtönbüntetést szabott ki. Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort bûnpártolásért egyévi, két év próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg az ügy negyedik szereplõjét, P. Lászlót az orosz hátterû biztonságtechnikai cég, a Zömök Kft. tulajdonosát felmentették az államellenes bûncselekmények vádja alól. A 2041-ig államtitoknak minõsülõ eljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás munkatársait, aminek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A mûvelet következtében érzékeny információk kerülhettek az oroszok tudomására.
Link