Orosz életpálya-modell: Kovács Béla és a háromférjû feleség
rta: postaimre - Dtum: 2014. szeptember 28. 08:27:17
Ez onnan lesz érdekesebb, mikor Morvait, Balót, Bánót és a többit kezdik el pedzeni, vona-zazrivecestõl, no meg a többi "párt" ügynöklistáját is. Ja, már kezdik is! Ki, hol végzett, Soros, vagy nem Soros...ect...
A jobbikos Kovács Béla félig orosz származású, felesége egészen az. Az Index szerint ez a két tény fõszerepet játszik abban, hogy az orosz titkosszolgálat behálózta. Kovács szerint õ teljesen magyar. Akárhogy is van, májusban az Európai Unió elleni kémkedéssel hozták hírbe, ügye jelenleg is folyamatban van. A Hetek cikke.
Teljes hr
Ez onnan lesz érdekesebb, mikor Morvait, Balót, Bánót és a többit kezdik el pedzeni, vona-zazrivecestõl, no meg a többi "párt" ügynöklistáját is. Ja, már kezdik is! Ki, hol végzett, Soros, vagy nem Soros...ect...
A jobbikos Kovács Béla félig orosz származású, felesége egészen az. Az Index szerint ez a két tény fõszerepet játszik abban, hogy az orosz titkosszolgálat behálózta. Kovács szerint õ teljesen magyar. Akárhogy is van, májusban az Európai Unió elleni kémkedéssel hozták hírbe, ügye jelenleg is folyamatban van. A Hetek cikke.

Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselõ orosz származású feleségén keresztül került kapcsolatba az orosz titkosszolgálattal, a KGB-vel: ez az Index keddi riportjának legfontosabb megállapítása a májusban EU-ellenes kémkedéssel hírbe hozott Kovácsról. A hónapokon keresztül végzett kutatómunka eredményeképpen a lap azt írja: Kovács Bélát nevelõszülõk nevelték fel. Vér szerinti anyja állami gondozásba adta, mert Kovács igazi apja egy orosz katonatiszt. A nevelõszülõk 1976-ban külszolgálati munkára Japánba kerültek, ahol Kovács számára kinyílt a világ. Amerikai iskolában tanulhatott, 1979-ben megismerkedett egy nála hét évvel idõsebb orosz nõvel, aki azt állította, hogy egy Japánban mûködõ orosz nyelvû televízió mûsorvezetõje. Kovács 1986-ben feleségül vette a nõt, akivel a mai napig házastársak. Az Index azonban megtudta, hogy a nõ 1975-ben hozzáment egy japán férfihoz, akitõl papíron a mai napig nem vált el. Ráadásul 1983-ban feleségül ment egy osztrák bûnözõhöz is, igaz, csupán azért, hogy újabb férje révén osztrák állampolgársághoz jusson. A lap szerint a nõ orosz kém: mindezt Kovács nevelõapja állítására alapozza, aki már 1980-ban megtudta, ki is valójában a fia barátnõje. A riport szerint a KGB a feleségen keresztül hálózhatta be a Jobbik képviselõjét.



Életpályák



Az orosz titkosszolgálatokra jellemzõ a perspektivikus beszervezés – mondta a Hetek megkeresésére a Kovács-ügy újabb fejezete kapcsán Földi László egykori hírszerzõ, az Információs Hivatal korábbi mûveleti igazgatója. A módszer lényege, hogy a hírszerzõnek kinézett személyre hosszú távon számítanak, ezért valós identitást építenek fel a számára: fiatal korától kezdve úgy alakítják a pályáját, hogy késõbb ne kényszerüljön soha meg nem történt dolgokat hazudni saját magáról.

A KGB tudhatott Kovács orosz apjáról, az is lehet, hogy az apa felsõbb utasításra hagyta ott Kovács anyját, ám Földi László azt nem tartja valószínûnek, hogy már Kovács örökbeadását is a titkosszolgálat intézte volna.

Földi szerint az oroszok akkor léptek mûködésbe, amikor idõsebb Kovács Bélát a családjával együtt Japánba küldték külszolgálatra. Nyilvánvaló, hogy a Diplomáciai Testület Ellátó Igazgatóság csak megbízható, leinformált személyeket küldött külföldre dolgozni, vagyis a magyar szolgálatok mindenkirõl tudtak mindent a külképviseleteken: azokról is, akik egyébként semmilyen módon nem kapcsolódtak a szolgálathoz. Amit pedig a magyar szolgálatok tudtak, azt szinte automatikusan tudta a KGB is. Így aztán tudták, hogy van Tokióban a magyar külszolgálati kolóniában egy félig orosz, félig magyar fiatalember.

Nagyon valószínû, hogy a Kovácsnál hét évvel idõsebb, csinos orosz nõ, Szvetlana Isztosina nem véletlenül tûnt fel Kovács életében, hanem a KGB állította rá. Ebbõl azonban még nem következik, hogy Kovács is tudta, kicsoda valójában a kedvese. (A nõ akkor már egy japán férfi felesége volt.)



Belép a KGB



Földi szerint az viszont egyértelmû, hogy Kovács moszkvai tanulmányait már a titkosszolgálat intézte, ám ebbõl sem következik, hogy Kovács Bélát formálisan valaha is beszervezték volna. Az úgynevezett perspektivikus beszervezés során sokszor menet közben derül ki, hogy a kiválasztott személybõl mi lesz. Optimális esetben elsõ osztályú kém, de az is lehet, hogy csak befolyásoló ügynök. Elképzelhetõ, hogy Kováccsal csak annyit közöltek, hogy valójában félig orosz származású, ezért azt kérik, hogy az orosz szempontból fontos információit ossza meg bizonyos személyekkel. Kovács persze idõközben nyilván rájöhetett, hogy végül is hol landolnak az információi, ám mivel valós orosz–magyar identitással rendelkezik (amit, mint említettük, a KGB tudatosan épített fel), nem voltak ellenérzései saját tevékenységével kapcsolatban.

A keleti blokk összeomlásakor a KGB is megrogyott, ügynökei, kémei közül sokakat évekig nem használt. Ám késõbb „magára talált”, és aktivizálta embereit. Így kerülhetett a képbe Kovács is. Miután 2003-ban, tizenöt évnyi oroszországi tartózkodás után Magyarországra jött, talán nem véletlenül került a Jobbikhoz. Az oroszok fejében már akkor kész koncepció lehetett arról, hogy az akkor még külpolitikai identitással nem rendelkezõ kispártot a saját céljaik szerint formálni kezdik. Arról korábban a Hetek írt elsõként a magyar sajtóban, hogy Kovács egy korábbi katonatársán keresztül csatlakozott a párthoz. (Ahmadinezsád magyar barátai, Hetek, 2012. november 30.)

Az egykori katonatárs 2005-ben a Jobbik elnökségi tagja volt. Mint elmondta, a közel húsz év után váratlanul felbukkanó Kovács azt állította, egy közösségi portálon talált rá, és azért keresi, mert hosszú külföldi munka után hazatért Magyarországra, és szeretne bekapcsolódni a közéletbe. Tájékozódva a magyar belpolitikáról úgy találta, hogy a Jobbik egy perspektivikus párt, és értékrendje messzemenõen támogatandó. A Jobbik akkoriban 1-2 százalékos népszerûséggel rendelkezett, valójában kevesen hittek benne. Külpolitikai irányultsága egyáltalán nem volt, így a több nyelven is beszélõ, világlátott Kovács szinte azonnal megkapta a külügyi kabinet vezetését. Õ állította orosz irányba a pártot. Jellemzõ, hogy amikor 2013 májusában Vona Gáborral látogatást tettek Moszkvában, a meghívó orosz fél azt nyilatkozta: Kovács Bélával folytatott tárgyalásokat, akit Vona Gábor pártelnök elkísért az útra.



Mindig a kormány dönt



Az is lényeges kérdés, ki áll a Kovács-ügy kirobbantásának hátterében. Az Index – egyébként kitûnõ – cikkének egyik pillére egy japán lap 1975-ös számában megjelent japán nyelvû tudósítás, melyben Kovács késõbbi felesége, Szvetlana Isztosina és japán férje nyilatkoznak. Egy ilyen nyomtatott cikk véletlenszerû megtalálásának 2014-ben elég kicsi lehet az esélye.

De akárhogy is történt, annyi tudható, hogy a magyar szolgálatok 2009 óta figyelték Kovácsot. Földi László szerint vélhetõen külföldi szolgálatok hívhatták fel a figyelmet Kovácsra: a férfi orosz felesége valószínûleg évtizedek óta szerepelhetett nyugati szolgálatok nyilvántartásában. Elképzelhetõ, hogy az Index cikkében is említett Sztaniszlav Levcsenko révén: Levcsenko szintén a KGB hírszerzõje volt, és szintén élt Japánban is. 1979-ben azonban disszidált és terített: beszervezett ügynököket, a szigetországban dolgozó KGB-sek neveit adta át az amerikaiaknak – írta a lap.

A 2009 óta EP-képviselõ Kovács szintén érdekessé válhatott a külföldi szolgálatok számára, és miután összefésülve az adatokat kiderült, hogy a nõ és a férfi házaspár, nyilvánvalóan behatóbban figyelni kezdték Kovácsot.

Természetesen nem Kovács az egyetlen „kém”. A különbözõ országok kémelhárításai folyamatosan figyelik egymás hírszerzõit, és folyamatosan informálják saját kormányaikat. Arról, hogy melyik kémet buktatják le és mikor, mindig a politika dönt. Kovács esetében kérdés, hogy mennyire zavar bele a bimbózó orosz–magyar kapcsolatokba, hogy „Magyarország orosz kémet fogott”. Egyes vélemények és sajtóhírek szerint a magyar kormány egyértelmûen az erõsödõ Jobbik megtörése érdekében húzta elõ a Kovács-kártyát, úgy kalkulálva, hogy az oroszok nem fognak megorrolni. Éspedig egyrészt azért nem, mert Kovács nem Magyarország kárára, hanem az EU kárára adott át információkat, tehát nem magyar–orosz, hanem EU–orosz problémáról van szó. Másrészt Kovács valójában kishal: az EU-ban tízezerszámra dolgoznak hivatalos lobbisták különbözõ országok és cégek megbízásából, és a közéjük sorolható Kovács elvesztése messze nem ér annyit, mint az orosz szempontból fontos magyar kapcsolat további fejlesztése. Ennek is betudható, hogy Kovács mögött most szemmel láthatóan nem áll senki, a jobbikos képviselõ esetlenül reagál az õt ért vádakra. Az pedig, hogy egyáltalában reagál és ahogy magyarázkodik, azt jelzi, hogy nem profi hírszerzõ.



Felemás reakciók



A májusban még határozottan Kovács mellé álló Jobbik most visszafogottabb. Az Index állításaira reagáló közlemény felemás: bár a párt adta ki, a szöveget Kovács írta. A politikus „gátlástalan titkosszolgálati manipulációnak” nevezi az írást. A cikk állításai közül azonban csak egy dolgot tagad, igaz, ez a fentiek alapján lényeges: Kovács azt állítja, nem orosz apától származik, és nem egy eltitkolt kapcsolatból született, hanem azt követõen, hogy édesanyja nemi erõszak áldozata lett. Kovács azt írja, az elkövetõk „magyarul beszélõ emberek” voltak.

A Jobbik-alelnök Novák Elõd az Indexnek azt mondta: nem foglal állást a kérdésben, de Kovácsot is megilleti az ártatlanság vélelme. Szávay István sem védte meg egyértelmûen Kovácsot: azt mondta, hamarosan „Bélát is meg kell hallgatni”. Mirkóczki Ádám viszont szerdán azt mondta: a Jobbik májusi álláspontja hangyányit sem változott. „Ha van a hatóságoknak vagy bárkinek írásos, képi, egyéb dokumentált bizonyítéka, akkor mutassa be, és a Jobbik levonja a konzekvenciákat, de addig sajtócikkekre nem fog szankciókkal illetni senkit.” Mirkóczki szerint erõsíti azt, hogy nincsenek bizonyítékok, hogy Polt Péter legfõbb ügyész nem küldte el az EP-nek a rendelkezésre álló iratokat, miközben korábban az ügyészség szorgalmazta a jobbikos EP-képviselõ mentelmi jogának felfüggesztését.



A saját nevével viccelt
A hat nyelven beszélõ Kovács Béla japán és amerikai tanulmányait követõen, 1986-ban Moszkvában szerzett nemzetközi közgazdászdiplomát a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Errõl az egyetemrõl köztudott, hogy a szovjet érában szorosan együttmûködött a diktatúra állambiztonsági szervezetével, a KGB-vel. Kovács 1986-ban hazaköltözött, ám 1988-ban homályos okokból visszatért a Szovjetunióba, és csak 2003-ban jött haza Magyarországra. A Jobbikba két évvel késõbb lépett be, ezt követõen erõsödött a párt oroszbarát politikája. Információink szerint a Jobbikban gyakran viccelõdött teljes nevével: „Kovács Gábor Béla vagyok. Érted? KGB.”
Link