Devizahiteleseknek
rta: magyarember - Dtum: 2014. szeptember 29. 17:22:57
Lehet csatlakozni!
Teljes hr
A facabookról:

Tisztelt Devizaadósok!
Mellékelem az általam tett feljelentést, és arra kérném a Raiffeisen Bankos ügyfeleket, hogy azt nyomtassák ki, írják rá, hogy ahhoz tanúként jeletkeznek, mert velük is ez történt; és nevüket, címüket a tanúk sorába (utolsó elõtti bekezdés) tüntessék fel, és csatolják hozzá a kölcsönszerzõdést, a közjegyzõ iratát (ha készült ténytanúsítvány, azt is) és a legutóbbi banki leveleket .
Akinek van lehetõsége más honlapra is eljuttatni ezt az üzenetet, ahhoz a beleegyezést ezúton megadom.
Üdvözlettel:
dr. Tóth Emese
nemzetközi pénzügyi tanácsadó
bankszakjogász
Tel: 30/7314330
Telefoni rendelkezésre állás: kedd és csütörtök: 17-19 ig
Elektronikus üzenetek, szkennelt iratok fogadása bármikor 24 órán belüli válaszadással: az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.
Iratok küldése, levélcím: Dr. Tóth Emese 1022 Budapest, Lórántffy Zs. u. 8.
Fogadó óra: kedd és csütörtök 17-19-ig, elõzetes bejelentkezés alapján: 1054 Budapest, Aulich utca 4-6. I. emelet 2.
Üzenet/fax: 1/3324203

A feljelentés

Tisztelt Ügyészség!


KÉRJÜK, HOGY SZÍVESKEDJENEK HIVATALBÓL ÉSZLELNI BÛNCSELEKMÉNY GYANÚJÁT, ÉS INTÉZKEDNI A NYOMOZÁS ELRENDELÉSE VÉGETT, MERT A BANKOK TOVÁBBRA IS HAMIS KISZÁMLÁZÁSSAL A DEVIZAADÓSOK TÖMEGÉT ZAKLATJÁK, BEFIZETÉSEKRE SZÓLÍTJÁK FEL, FIKTÍV ELSZÁMOLÁSOKAT TARTANAK FENN KÖNYVEIKBEN, MÉRLEGEIKBEN, BESZÁMOLÓIKBAN.

A CSALÁS ÉS A SZÁMVITELI REND MEGSÉRTÉSE, VALAMINT AZ ADÓCSALÁS BÛNTETTÉNEK GYANÚJÁT VETI FEL TÖBB TÉNYEZÕ IS.
ELSÕSÕRBN A RAIFFEISEN BANK nevû intézmény, amely nevében eljáró személyek hamis adatközléssel és hamis tartalmú szóbeli tájékoztatással arra vették rá ügyfeleiket, hogy kössenek deviza árfolyam elszámolású kölcsönszerzõdést, és a törlesztõ részletet egy havi fix forint összegben jelölték meg, mind szóban, mind írásban, és a kölcsönszerzõdésben is, és a deviza elszámolásról annyit hitettek el a sértettekkel, hogy az nem lényeges körülmény, havi 2-3 ezer forinttal nõhet a törlesztõrészlet, ha a svájci frank árfolyama emelkedik. nem tájékoztatta a bank, sem alkalmazottai sértetteket arról, hogy a kölcsönszerzõdésben az kerül bele, hogy a bank saját maga jegyez árfolyamot, amely a teljes elszámolás alapja lesz, és egyáltalán nem a svájci jegybank által jegyzett svájci frank árfolyam vagy a magyar jegybanki svájci frank árfolyam lesz irányadó; nem tájékoztatta a sértetteket a bank arról sem, hogy a deviza átváltásokat nem hajtják végre valóságosan csak „elkönyvelik”.

A kölcsönszerzõdés mint magánokiratok ügyfél részére történõ átadása közvetlenül az aláírás elõtt történt azzal, hogy az pontosan azt tartalmazza, amit velük elõzetesen letárgyaltak (megtévesztés).

A közjegyzõ is tévedésbe ejtette ügyfeleket, amikor a szerzõdéshez olyan kötelezettségvállaló iratot szerkesztett, amely nem felelt meg a szándékaiknak, és annak gyors, számukra értelmezhetetlenül hosszú, szakszavakkal teletûzdelt mondatok felolvasásával rejtette el a szerzõdés azon tartalmát, amely számomra késõbb kárt okozott (árfolyam mechanizmus valós gazdasági tartalma), és azt tanúsította, hogy a megfelelõ értelmezés megtörtént, pedig semmilyen szóbeli értelmezést a közjegyzõ nem fûzött az okirathoz annak aláírása elõtt, sem utána. A közjegyzõ azért is jogellenes magatartást tanúsított, mert gondatlanul nem észlelte, hogy tisztességtelen kikötést tartalmaz a szerzdés, pedig kellõ körültekintés mellett a közjegyzõnek észlelnie kellett a csalást, és nem lett volna lehetséges a károkozó banki magatartás ilyen támogatása a bûncselekmény folyamatos, jelenleg is tartó idõtartama alatt. (A közjegyzõ a mai napig nem értesített a közjegyzõi okirattal kapcsolatban arról, hogy annak tartalma megtévesztõ és milyen jogorvoslatot alkalmaz.)

A kölcsönszerzõdés és az üzletszabályzat olyan szerzõdési feltételeket tartalmaz, amelyekrõl nem volt szó a szerzõdés elõtti tárgyalásokon, a csalás körülményeihez tartozik, hogy a közjegyzõ nem adta át és nem is fûzte hozzá az üzletszabályzatot a közjegyzõi okirathoz, ezzel is azt a megtévesztést erõsítve, hogy csak a szerzõdésben megadott forint összegek irányadóak a kötelességvállalásban.

A bank részt vett abban az ún. átcsomagolási tevékyenyégben, amelyet Asztalos László professzora „A globális pénzteremtés kettõs körforgása/ A ’paralel banking’ pénz- és inflációelméleti alapjai (Hitelintézeti Szemle, 2009/5. szám 436. oldal) már 2009-ben leírt és nyilvánosságra hozott, tehát a t. Hatóságnak hivatalos tudomása van róla. Ebben leírja a szerzõ részletesen, hogy a bankok ún. árnyéktevékenységet folytatnak, mert bár ki van írva rájuk, hogy bank, de valójában mint a tõzsdei ügyletek elérési pontjai mködnek, a lakossági hitelekhez befektetési tevékenységet kapcsolnak, és errõl a kölcsönfelvevõt nem is tájékoztatják, miközben a pénzt swap ügyletekbe konvertálják. A folyamatot a Dr. Tóth Emese: A deviza alapú kölcsön elnevezésû termék jogi természete címû, az Európai Jog 2012/5. számban megjelent leírás és a hitel mint adásvétel tárgyú, Baka Istvánné által szerkesztett , Bánfi Tamás professzor és Sulyok-Pap Márta által írt Pénzügytan II. címû mûben megjelent közgazdasági elemzés is igazol.

A csalárd magatartással aláírt szerzõdés és a hitelnek adásvétellé történõ átalakítása mint nem engedélyezett tevékenység alapján pedig a szolgáltató olyan árazást alkalmazott az adóssal szemben, amely súlyosan és hátrányosan az adós terhére a szóban elõadottaktól 1.100.000 Ft-tal eltért, ennyi kárt okozott szerzõdésenként csak az árfolyamrés és kamatemelés jogcímen, és ehhez járul még a tisztességtelenül beszedett kezelési költség, amelyrõl nyilvánvaló, hogy a saját költségeit úgy tüntette fel, mintha a lakossági ügyfél annak kifizetésére vagy megtérítésére lenne köteles, pedig a saját nyilvántartásának fenntartását finanszírozta belõle a bank.
Jelenleg is követelnek a fenti csaló magatartással összeállított értesítõ levelekben olyan összeget, amely – tudván-tudják, hogy – nem jár; ennek befizetésére történõ felhívás már nem a polgári jog, hanem büntetõjogi kategória, hiszen a Bank
- tudván, hogy nem tartozik neki ennyivel az adós,
- tudván, hogy törvény van hatályban, amely a visszafizetésrõl rendelkezik,
még további jogalap nélküli, téves befizetésre szólítja fel az adósokat.

A Raiffeisen Bank jelenleg is szándékosan tévedésbe ejti a sértetteket hamis tartalmú magánokiratok kiüldésével, és tévedésben tartja õket.
A banki levelekkel olyan befizetésekre kívánja a bank még ma is rávenni az adósokat, amivel nem tartoznak. 2014. június 16. napján hirdette ki a Kúria a jogegysági határozatát, amely jogszabály szintû jogforrás, és egyértelmûen megállapítást nyert, hogy a bank árfolyamrést nem követelhet. Ezt késõbb törvény is megerõsítette, ennek ellenére a bank továbbra is olyan összeget tart nyilván tartozásként, amelyrõl törvényi vélelem kimondta, hogy tisztességtelen, azaz érvénytelen. (számviteli rend megsértése).

A részemre kiküldött banki értesítõ levelekben folyamatosan hamis tartalmú kiközlések történtek, tévedésben tartottak és tartanak a valós összegekre nézve.
A fentiek miatt a nyomozás elrendelését kérem a bank mint jogi személy, a banki alkalmazottak és a közjegyzõ elkövetési magatartása és az intézmény büntetõjogi feleleõssége megállapítása érdekében.
Tanúként kérem meghallgatni a Raiffeisen Bank által elkövetett csalásról az alábbi tanúkat:

Kérjük a nyomozás lefolytatását az esetleges más minõsülés esetén is.
Tisztelettel:
Dr. Tóth Emese