Oroszország és Kína megváltoztatja a világrendet
rta: postaimre - Dtum: 2014. oktber 07. 18:11:18
De jó! Már úgy unom, hogy ilyen rendes ez a világ. Vagy egy másik rend világ, vagy egy rendes másik világ kék legyen már! De kérdem én, mikor lehet már leöldösni ezt a sok tetves zsidó férget? Remélem be van az is kalkulálva, mert ha nem, akkor sz@rok arra is! Oroszország és Kína felül akarja vizsgálni az elmúlt 70 évben kialakult világrendet. Ezt Robert O’Work honvédelmi miniszterhelyettes mondta az Amerikai Külügyi Kapcsolatok Tanácsában elhangzott beszédében. Elmondása szerint Washingtonnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Peking és Moszkva nem fog erõt alkalmazni érdekei védelme céljából.
Teljes hr
De jó! Már úgy unom, hogy ilyen rendes ez a világ. Vagy egy másik rend világ, vagy egy rendes másik világ kék legyen már! De kérdem én, mikor lehet már leöldösni ezt a sok tetves zsidó férget? Remélem be van az is kalkulálva, mert ha nem, akkor sz@rok arra is! Oroszország és Kína felül akarja vizsgálni az elmúlt 70 évben kialakult világrendet. Ezt Robert O’Work honvédelmi miniszterhelyettes mondta az Amerikai Külügyi Kapcsolatok Tanácsában elhangzott beszédében. Elmondása szerint Washingtonnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Peking és Moszkva nem fog erõt alkalmazni érdekei védelme céljából.

Az amerikai miniszterhelyettes aggodalmának okául az szolgál, hogy a két ország megerõsíti pozícióit a határmenti körzetekben: Oroszország a nyugati irányban, Kína a szomszédos tengereken. "Ez kiemelt figyelmet igényel. Stratégiai szinten már most meg kell határozni, hogyan fogunk dolgozni a két nagyon erõs regionális hatalommal" - mondta O’Work. Kínának és Oroszországnak tisztában kell lennie azzal, hogy az USA katonai eszközökkel válaszolhat, ha szövetségesei veszélybe kerülnek – hangsúlyozta Work.

A második világháború után Amerika felhasználta gazdasági fölényét saját befolyása megerõsítése érdekében a világon. A kollektív biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem leple alatt az USA, erõt alkalmazva, különbözõ államok területére tört be, és Amerika-barát rezsimeket juttatott ott hatalomra. Azonban ezek a módszerek nem mindig váltak be. Részben ezzel magyarázható az USA aggodalma – véli Pavel Zolotarev politikai elemzõ.

Viktor Juscsenko volt ukrán elnök még 2008-ban akarta megvalósítani az ország a NATO-hoz való csatlakozásának programját. Mihail Szaakasvili segítségével az USA Grúziát is próbálta belevonni a katonai szövetségbe. Sõt, az ukrán és a grúz vezetés összehangolta ezeket az erõfeszítéseket egymással. Ez volt az elsõ kísérlet, hogy gyökeresen változtassák meg a helyzetet a térségben.

Sokáig készült a második kísérlet - mondja a politikai elemzõ. A puccs nyomán Ukrajnában Amerika-barát erõk kerültek hatalomra. Azt tervezték, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a Fekete-tengerhez, és végül az orosz flotta elveszíti bázisát a Krím-félszigeten. De az akció meghiúsult. A népszavazási eredmények nyomán a Krím kikiáltotta függetlenségét, majd Oroszországhoz csatlakozott. Az, hogy meghiúsult Oroszország kiszorítsa a Krím-félszigetrõl nagy elégedetlenséget váltott ki a Nyugaton.

És mi van Kínával? Az után, hogy megerõsödött gazdasági ereje, Kína nem kíván többé árnyékban maradni a külpolitikai színtéren. Az ország igyekszik kiterjeszteni befolyását Ázsiában. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy Kína egyre keményebben jelenti be területi igényeit. És ez nagyon igerli az USA-t - mondja Alekszej Arbatov politikai elemzõ.

Kína például, igényt tart a Spratly-szigetekre és monopóliumra szénhidrogének kitermelésére ott. Ez nagy aggodalmat kelt Vietnamban, Indonéziában, Thaiföldönn és Malajziában. Obama követelni fogja, hogy Kína ne hozza veszélybe Amerika legközelebbi szövetségeseit, olyanokat mint Japán, Dél-Korea, Dél-Kelet-Ázsia országai.

Amerika egyszerûen nem akarja elveszíteni a befolyási övezeteket. Ezért Kína növekvõ befolyását fenyegetésnek tekinti, a Krím-félsziget önkéntes csatlakozását Oroszországhoz bekebelezésnek nevezi. És a versenytársai lehetséges konvergenciája a legkellemetlenebb az USA számára
Teljes szöveg: Link