Ezernél több nácit alkalmaztak az amerikaiak a hidegháború idején
rta: postaimre - Dtum: 2014. oktber 27. 21:03:10
No meg a zömük zsidó is..., de ezen mi már rég nem csodálkozunk, ugye? Több mint ezer nácit alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a második világháború végétõl egészen a 90-es évekig. Sok kettõs ügynök is volt közöttük.
Teljes hr
No meg a zömük zsidó is..., de ezen mi már rég nem csodálkozunk, ugye? Több mint ezer nácit alkalmaztak az amerikai titkosszolgálatok a második világháború végétõl egészen a 90-es évekig. Sok kettõs ügynök is volt közöttük.

Az MTI híre szerint a The New York Times olyan levéltári adatokra hivatkozva írta meg mindezt, amelyek titkosítását a közelmúltban oldották fel.

A lap szerint azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda(FBI) és a katonai hírszerzés zsoldjában szolgáltak nácik és kelet-európai kollaboránsok, ám az amerikai kormány a legfrissebb adatok fényében sokkal többet alkalmazott közülük, mint amennyit korábban feltételezni lehetett, sõt, egyes esetekben a szakszolgálatok még egy fél évszázaddal a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosításának feloldása után a The New York Times szerint a mostaninál is több együttmûködõre derülhet fény az amerikai szerveknél.

Az 50-es években J. Edgar Hoover, az FBI és Allen Dulles, a CIA igazgatója, valamint más amerikai biztonsági szervek vezetõi úgy gondolták, hogy a volt náciknak a szovjetekkel szembeni hírszerzési értéke nagyobb súllyal esik a latba az „erkölcsi tévedésüknél”, vagy az általuk esetenként elkövetett háborús bûnöknél. Hoover, aki személyesen hagyta jóvá néhány náci informátor alkalmazását, „szovjet propagandának” minõsítette a háborús atrocitásokkal kapcsolatos vádakat, Dulles pedig a dokumentumok tanúsága szerint úgy vélekedett, hogy a „mérsékelt” nácik „hasznosak lehetnek” Amerika számára.
Zsidókat öltek, majd az amerikaiaknak kémkedtek

Otto von Bolschwing, aki a lap szerint az úgynevezett végsõ megoldásért - így a magyar zsidók százezreinek haláltáborokba való deportálásáért - felelõs Adolf Eichmann mentora és egyik fõ munkatársa volt, s akit a CIA európai kémkedésre szerzõdtetett, majd, mintegy jutalomként, 1954-ben New Yorkban telepített le, a CIA-hoz fordult segítségért, amikor izraeli ügynökök Argentínában foglyul ejtették Eichmannt.

Maga az amerikai hírszerzés is aggódott amiatt, hogy nyilvánosságra kerülhet a Bolschwing és az Eichmann közötti kapcsolat. 1961-ben az ügynökség arról biztosította az exnácit, hogy az sosem fog kiderülni. Bolschwing ezután két évtizeden át háborítatlanul élt, mígnem 1981-ben, néhány hónappal a halála elõtt lemondott az amerikai állampolgárságáról.

1980-ban az FBI még az amerikai igazságügyi minisztérium nácivadászai elõtt is elhallgatta, hogy mit tud 16 olyan náciról, akik közül 11 korábban, 5 pedig még akkor is aktív informátora volt.1994-ben, amikor az amerikai igazságügyi minisztérium Bostonban eljárást indított a litván Aleksandras Lileikis ellen, akinek a CIA aktái szerint is köze volt 60 ezer zsidó legéppuskázásához, az ügynökség egy ügyvéd közvetítésével próbált meg nyomást gyakorolni az ügyészekre.
Volt nácik, mint kettõs ügynökök

A lap szerint a hidegháború éveiben Maryland államban az amerikai hadsereg volt náci tiszteket képzett ki a Szovjetunió elleni invázióra. Connecticut államban egy volt náci fegyõr a CIA megbízásából azt tanulmányozta, hogy vajon hordoznak-e titkos üzenetet a kommunista blokk országai által kibocsátott postai bélyegek. Virginiában „Hitler egy vezetõ tanácsadója” titkos eligazításokat tartott szovjet ügyekben. Németország szovjet megszállási övezetében volt SS-tisztek fektettek le a hírszerzés által használt kábeleket és figyelték meg a vasúti forgalmat.

A feloldott titkosítású hírszerzési értékelésekbõl ugyanakkor az is kiderült, hogy a náci kémek nem ritkán alkalmatlannak, mi több, olykor megrögzött hazudozónak, csalónak, sikkasztónak, néhány esetben pedig szovjet kettõs ügynöknek bizonyultak.
Link