Félelem és reszketés a hitközségi iskolában
rta: postaimre - Dtum: 2014. oktber 31. 21:22:36
Ön hogy jellemezné eme írás olvasása során felbukkanó érzései által keltett gondolatainak irányultságát?
Tolvajlások kora - így jellemezte egy forrásunk azt a helyzetet, amiben nyár óta jellemzi a Budapesti Zsidó Hitközség által fenntartott Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium van. Volt és jelenlegi pedagógusokkal beszélve egy név mindig elõkerült: Schwezoff Dávidé, a fenntartó ügyvezetõ igazgatójáé.
Teljes hr
Ön hogy jellemezné eme írás olvasása során felbukkanó érzései által keltett gondolatainak irányultságát?
Tolvajlások kora - így jellemezte egy forrásunk azt a helyzetet, amiben nyár óta jellemzi a Budapesti Zsidó Hitközség által fenntartott Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium van. Volt és jelenlegi pedagógusokkal beszélve egy név mindig elõkerült: Schwezoff Dávidé, a fenntartó ügyvezetõ igazgatójáé.

Korábbi cikkeinkben feltártuk, miként kapcsolódik össze a miniszterelnökséget vezetõ miniszter, Lázár János és a havi egymillióért kormánytanácsadóvá avanzsált, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) egykori ügyvezetõ igazgatója, Zoltai Gusztáv, illetve a helyét a kasszakulcsnál átvevõ Schwezoff Dávid. Utóbbi, az evangélikus és katolikus egyházat is megjárt, tranzfesztita elõadóként is jegyzett ügyvezetõ igazgató hamarosan a hitközség elé kénytelen állni, fegyelmi eljárás keretében. Bár tegnapi írásunkban jelentõs, milliárdos összegek is forogtak, ezúttal megelégszünk "csupán" a százmilliós nagyságrenddel és sajátos, fenntartói munkamorál bemutatásával.
A hitközség a fõvárosban egyetlen egy iskolát üzemeltet, ez a 12 osztályos Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium. Az intézmény nem számít kiemelkedõen jó iskolának, sõt. A legfrissebb gimnáziumi rangsorokban országos összevetésben nincs a legjobb száz között, de Budapesten sem jegyzik a top 50-ben sem. A lapunk birtokába került kompetencia-felmérések tanulsága szerint évrõl évre rosszabbul teljesítenek az itt tanuló diákok, általában matematikából messze az országos átlag alatt, míg szövegértés tekintetében alulról súrolják a közepest. Ez azonban nem - vagy nem kizárólag - a helyben tanító, hatvannál is több tanár sara csupán. Számos forrásból értesültünk róla: a hitközség az iskola vezetésére folyamatosan nyomást gyakorol évek óta, hogy minél nagyobb létszámnak vegyenek fel az iskola tanulói közé olyan gyerekeket, akik után az állam a normánál magasabb fejkvótát utal a fenntartó részére.

(Az egyházi tulajdonban lévõ iskolák - ahogy korábban az államiak is - tanulók után kaptak normatív támogatást. A vallási intézmények esetében ez a duplája volt annak, mint amit az önkormányzati fenntartásúak kaptak nebulónként. Azonban ha speciális nevelési igényû (SNI) gyerekeket is felvesz egy intézmény, utánuk három, de akár négyszeres fejpénz is jár. A megnövelt normatíva mögött persze több munka is áll, hisz az SNI-snek titulált gyerekek valóban nagyobb odafigyelést, több pedagógiai munkát igényelnek, mint társaik. Vagyis, ha egy iskola sok "nehéz" gyermeket vállal, jelentõsen emelkedik az állami támogatás összege.)

Mindez azonban messze nem egyedi jelenség Magyarországon. Akad azonban számtalan furcsaság a Scheiberben - amirõl szülõk, pedagógusok és hitközségi alkalmazottak is csak halkan (állásukat vagy gyereküket féltvén név nélkül) mernek mesélni.

Az iskola a jelek szerint inkább a valóságot szereti az elvárásokhoz torzítani, mintsem szemben nézzen a vezetés a valós helyzettel. Egy-két, apróbbnak számító sztori: egy iskolai szervezésû, izraeli utazáson néhány diáklány - 17 évesen - Tel-Avivban úgy berúgott, hogy alkoholmérgezés miatt helyben kórházba kellett õket szállítani. Bármelyik tinédzserekkel teli osztállyal megeshet ez - az érdekes azonban a dolog következménye, amely nem volt. Sem a diákok, sem a rájuk felügyelõ tanárok nem kaptak sem intõt, sem figyelmeztetést - ugyanis Budapestre érkezvén a lerészegedésbõl hirtelen életelmérgezés lett. Többen tudni vélik az okot is: a hitközség számára fontos ember gyereke is korpa közé keveredett.

Az elõzõhöz hasonló okokból egy tornatermi baleset az egyik pedagógus állásába került. Úgy tudjuk, alsós tornaórán két diák is felmentést kapott, egyikük azért, mert korábban komoly mûtéten esett át, az orvosok tiltották számára az ugrabugrálást. Miközben a pedagógus majd' harminc gyereknek igyekezett tornaórát tartani, néhány szekálni kezdték a felmentett srácot, aminek végén úgy hanyatt lökték, hogy felszakadtak a varratai. Természetesen a tanóra alatt, a tanteremben történtekért a tanár a felelõs, ám az már túl lép bizonyos határokat, ha az esetrõl készült jegyzõkönyvbe az kerül, hogy a fegyelmezetten, csendben dolgozó tanulók között a tanári tevõleges hibájából került sor a balesetre. A történet végén a tornatanárt kirúgták, ám õ bírósághoz fordult, és - információink szerint - épp a napokban nyerte meg elsõ fokon az iskola ellen indított perét.
Szintén egészen sajátos utat járt be egy alsós osztályfõnök, aki - némi szülõi nyomásra - fordult az iskola pszichológusához azzal a gyanúval, hogy egyik diákjánál családon belüli veszélyeztetést sejt. Utóbb kiderült: az érintett gyermek édesanyja gyerekkori barátja az iskolaigazgatónak, akihez a pszichológustól jutott el a történet. Az abszurd fordulat: a veszélyt sejtõ tanító ellen indult fegyelmi vizsgálat, amely végül elmarasztalással zárult. Olyannyira, hogy a tanító - munkájának ellehetetlenülése okán - távozott is az iskolából.

Utóbbi történetnek azonban érdekes szála: az osztálytanítóért kiálló szülõk, amikor azt érezték, hogy az iskola vezetése nem áll mellettük, tõlük nem várhatnak jogorvoslatot, a fenntartó BZSH-hoz fordultak segítségért. Schwezoff Dávid, mint a hitközség, vagyis a fenntartó képviselõje azonban közölte a szülõkkel: nincs joga semmilyen utasítást adni az iskola vezetésének. A tanítójukat féltõ szülõk ekkor az emberi erõforrás minisztériumhoz fordultak, állásfoglalást kérve, ahonnan az a válasz érkezett: nemhogy joga, de kötelessége lenne a fenntartónak ilyen esetben fellépnie a hozzá tartozó iskola vezetésénél. Ennek ellenére Schwezoff Dávid semmit nem tett. Mármint ebben az ügyben. Más tekintetben igen aktívnak bizonyult a Scheiberrel kapcsolatban.

Alig vette át az ügyvezetõ igazgatói posztot, amikor augusztus legelején bejelentette: a intézmény bérszámfejtését, könyvelését és általában az összes gazdasági ügyet magához rendeli, az általa kijelölt könyvelõ végzi ezentúl, a pénzügyi kérdésekben is maga fog dönteni. Tette ezt a megbeszélésen jelen lévõk teljes elképedése mellett, ugyanis jog szerint a munkáltatói jogokat nem a BZSH, hanem az iskola mindenkori igazgatója gyakorolja, így csak neki van hatásköre gazdasági beosztásban lévõ munkatársai felmentésére.

A dologból végül semmi nem lett - ám Schwezoff érdeklõdése az iskola iránt mit sem csökkent. Egyik forrásunk úgy fogalmazott: idegenekkel az oldalán úgy járkál az iskolában, mintha otthon lenne. Többen elmondták: nincs olyan terület, amelybe ne szólna bele, legyen az karbantartás, hittan tanítás vagy magyar nyelv oktatás. Úgy tudjuk, meglepetésszerûen, hatáskör és szakismeret nélkül több órára is beült, önkényes és indokolatlan inspekcióval zavarva az oktatást.
Több forrásunk is jelezte: az iskola akkor hozta igazán a fejére a bajt, amikor kiderült, hogy az átlagoshoz képest is sikeres félévet zártak idén. Ezt követõen szállt rá igazán Schwezoff az intézményre. Szeptember végén egy nem létezõ hitközségi döntésre hivatkozva pénzügyi átvilágítást rendelt el a Scheiberben, amelyet egy olyan "szakember" vezetésével végeztetett, akinek a gyermeke az iskolában tanul - megsértve ezzel minden összeférhetetlenségi szabályt. Az sem zavarta az ügyvezetõt, hogy alig fél évvel korábban, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) négy hónapon keresztül világította át az iskola mûködését - a folyamatban teljesen nyitottan mûködött közre a Scheiber gazdasági irányítása. Az akkori megállapításokat azonban Schwezoff félredobta és saját revíziót indított, amelyet néhány hétnyi kutakodás után le is zárt. Az eredményrõl azonban mindeddig senkit nem tájékoztatott, bár saját bevallása szerint is kezében van az összegzõ dokumentum.

A BZSH katolikus travi ügyvezetõje addig járt a scheiberes tanárok nyakára is, amíg - információink szerint - a tanári kar elsöprõ része fellázadt állandó zaklatás ellen. Úgy tudjuk: aláírásokat gyûjtöttek Schwezoff ellen a tanári karban, figyelmeztetõ sztrájkot vagy akár tömeges felmondást is kilátásba helyezve, amennyiben a hitközség nem változtat az áldatlan állapotokon. A megoldás helyett azonban Schwezoff Dávid érkezett meg tegnap az amúgy õszi szünet miatt zárva lévõ iskolába, a vezetéstõl követelve az aláíró íveket és a "renitens", vele nem szimpatizáló tanárok névsorát. Miután ezt nem kapta meg, egyértelmûvé tette: a kezében lévõ átvilágítási eredmény problémákat tárt fel, amelyeknek komoly következményei lehetnek. Végül a tanári karnak is küldött egy elektronikus levelet, amelyben kijelentette: "... nem láttam, hogy a Hitközség által biztosított hatalmas összeg mindig a céloknak megfelelõen lett volna felhasználva. Szeretném pedagógusainkat hivatalosan is informálni, hogy éppen ezért rendeltem el átfogó gazdasági átvizsgálást, melynek összegzõ jelentését a napokban kaptam kézhez. Kíváncsian vártam, hogy megtudjam, milyen döntések alapján lett felhasználva a több mint 300 millió Ft-os teljes iskolai költségvetés. A jelentés kiértékelése folyamatban van, de biztosra veszem, hogy hamarosan a pedagógusok munkáját nagymértékben és pozitívan befolyásoló bejelentéseket tehetek."

Minden érintett, akivel az elmúlt napokban beszéltünk, egyértelmû és azonos tartalmú üzenetet olvasott ki a szövegbõl: ha az iskola mindenben, ellenkezés nélkül elfogadja Schwezoff akaratát, úgy fizetésemelést kaphatnak a tanárok. Ha ez nem történik meg, sokan kezdhetnek csomagolni.

Pedagógusok és adminisztratív dolgozók együttes álláspontja: a Scheiber eddig is komoly szakmai kihívást jelentett az ott dolgozóknak, azonban Schwezoff Dávid megjelenésével lényegében ellehetetlenül a szakmai munka, a legkevesebb energia épp a gyerekekre marad, minden fenntartói döntés a pénzre irányul.
Link