SZM szerint az állam (Platon is elírígyelhetné!)
rta: postaimre - Dtum: 2014. december 26. 14:31:33
"Az állam 1014 éves. A Nemzet egy kicsivel több idõre tekint vissza." Ez egy nagyon jó, és nagyon fontos gondolat! s_*_grat
Teljes hr
"Az állam 1014 éves. A Nemzet egy kicsivel több idõre tekint vissza." Ez egy nagyon jó, és nagyon fontos gondolat! s_*_grat

De ha már az ÁLLAM szóba került, akkor nekem is lenne néhyány gondolatom róla.
Valójában az ÁLLAM, a világ legnagyobb rablója, amely a harácsolásra toborzott útonálló maffiahorda (rendõrök, fináncok, ügyészek, bírók, köztisztviselõk) segítségével kifosztja alattvalóit, majd ezután szociális és egyéb támogatás címén visszaad nekik egy fillért. Aztán az állampolgárok túlélésük érdekében kénytelenek egy rossz megoldással, egy "modus vivendi"-vel beérni, amikor is egyenként kiegyeznek az ÁLLAM-nak elnevezett bestiával. Innentõl pedig legfõbb ellenfelüket már nem ebben a szörnyben, hanem egymásban látják, ennek következményeként pedig létrejön az a megdöbbentõ helyzet, amit ma is sokan tapasztalnak ugyan, de az okát nem értik. Ez a "bellum omnium contra omnes" vagyis a "mindenki háborúja mindenki ellen". Ebben a rendszerben pedig, mindazok akik nem akarják vagy nem képesek elsajátítani a sorok közötti olvasás tudományát, azok vagy beállnak a maffiahordába, vagy alulmaradnak. Az ÁLLAM jóságába és tökéletességébe vetett tévhit okán, néhány évszázad alatt, az emberiség nagy része, alaposan belezuhant a saját csapdájába. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy a modern ÁLLAM-nak köszönhetõen, gyakorlatilag majdnem a teljes modern civilizáció beleegyezett a teljes szellemi elnyomorodásába, és az autonómiájától való megfosztottságába. Ez egy rabszolga-szellemben nevelt embertömeg, mert a jelenlegi államstruktúrák minden korábbinál erõszakosabban roncsolják szét a személyiség autonómiáját. Az úgynevezett "Jóléti Állam" (ami egy illúzió) mesterségesen agytalanított tömegembere, igazából semmivel sem különb, mint az, amelyik valamilyen hazug demagóg ideológia, vagy vallás gyámságában él. Az ÁLLAM-nak csak két alapállapota létezik, az egyik a diktatúra a másik a demokrácia. A diktatúra általában kiváltja a demokrácia vágyát, de aztán a hatalmi erõk szabad játékában egy idõ után ismét a diktatórikus tendenciák erõsödnek fel, és a gyõztesek megszervezik a maguk totális uralmát. Ezután pedig minden kezdõdik elölrõl. A demokrácia igazából csak egy "intermezzo", ahogyan azt már Platón is megfogalmazta: "afféle szatírjáték két diktatúra között". Nos, mindössze ezt tudja nyújtani a jelenlegi ÁLLAM! Sajnos a legszebb elméleteink sem érnek semmit, az ideális államról, vagy a demokráciáról. Amint az emberek egy parányi szabadsághoz jutnak, az egész társadalmat - a legfelsõ szinttõl a legalsóig - behálózza a korrupció. Maga az állam csak akkor mûködõképes, ha szupermaffiává növi ki magát, s teret enged a korrupciónak. Hiszen a tisztségviselõk fel se vállalnák hivatásukat, ha nem érné meg feladniuk a becsületüket, és ebbe a korrupció hozamát is belekalkulálják. Igazából a két rossz alapállapotot, csak még jobban elrontani lehet, és ennek egyik legdurvább és legfélelmetesebb módja az, amikor a pártpolitika frigyre lép a teokráciával. Na, akkor kötelezõ lesz imádni mind a két ház bálványát, az egyházét, meg az országházét.
"Magunkban hordozzuk a tökéletlen államot".
Hogy miben jobb egy ideig mégis a demokrácia? Abban, hogy demokráciában ezt, amit most éppen írok, elvileg egy ideig közvetlen következmények nélkül is kirakhatom a netre, és megoszthatom másokkal. Valljuk be, ez nem feltétlenül egy nyomós érv, inkább csak egy esély. Egy esély arra, hogy végiggondoljunk valamit addig, amíg még éppen tart a jelenlegi status-quo. Azonban ez, nem egy tartós állapot. Négyévente választások mi? Micsoda képtelen színjáték. A birka módon bégetõ, fejét kalodába hajtó, szavazni szaladgáló embertömeg tudatlansága és nemtörõdömsége miatt, eleve rossz a kiinduló pont. A nép nem valódi népképviseletet választ, hanem egy ragadozó hatalmi elitet szavaz maga fölé. A megválasztott parlament a továbbiakban fütyül szavazóira, és egyre inkább fokozódik az a tendencia, hogy a hatalmon lévõk mindinkább korlátok közé szorítják a szabad szellemet, és a független véleményt, amivel elfojtják még a csíráit is a továbblépés lehetõségének.

Lehetõségek?
Eddig ott tartunk tehát, hogy minden állam gyakorlatilag egy-egy szuper-maffia. De mivel a bölcsek kövét én is elhagytam valahol a folyóparton, ezért részletes alternatívát nyújtani a jelenlegi struktúrával szemben aligha tudhatok, viszont az elsõ gondolatom ezzel kapcsolatban az, hogy a hatalmi ágakat, de fõleg a kormányzást, a legnagyobb szigorral el kell különíteni nemcsak egymástól, hanem az egyházaktól, a pártoktól, s mindazon erõktõl, amelyek a hatalmat a maguk számára akarják kisajátítani, és amelyek a szellemi szabadság tényére törnek. Ez természetesen már aligha lenne demokrácia, de még mindig jobb, mint az orwelli szörnyállam. Mindenesetre nem árt vigyázni ezzel a témával, mert az államvédelmi szervek számára (bárhol a világon és bármilyen államalakulatban) a Szellem felforgató ereje, az intellektuális lázadás veszélyesebb mindenfajta közbûnténynél!

s_*_aha

Imre!
Lehet hogy megérné, de kinek szólna?

Egyébként pedig nem titok, hogy mi is az állam.
"...olyan társadalmi közösség, mely szervezett politikai hatalomnak alávetett területbõl és lakosságból áll, amit a szuverenítás jellemez..." (Badinter bizottság 1991)

Ugye, hogy ugye! Szervezett politikai hatalomnak alávetett terület és ugyanennek a hatalomnak alávetett lakosság.
Lehet hogy bennem van a hiba, de szerintem ez így nem az igazi.
s_*_kukk

Az augusztus 20.-ai Államiságunk ünnepe, ez esetben akkor, egy bizonyos politikai hatalomnak való alávetettségünk ünnepe. A bírkák meg úgy örülnek, mintha ez valami hihetetlenül értékes dolog lenne. Na persze nem mindig jelentette azt az állam, amit ma is jelent, lehet hogy egykoron talán még a haszna is több volt, de a mai viszonylatban hangosan ünnepelni rabszolgaságunk tényét, azért az mégiscsak elég bizarr. Érdekes általános jelenség ez, úgy hívják a "fõhajtás ösztöne" (sensus numinis).
De hogy miért nem közbeszéd tárgya az állam milyensége, annak is megvan az oka, ami nem más, minthogy a jelenlegi struktúra tartógerendáit is, azokból a pórázon tartott szellemi emberekbõl kovácsolták, akik a viszonylagos jólét és látszatszabadság érdekében hajlandók hallgatni az Igazságról.
s_*_oh1
De tudjátok nem is az a legmegdöbbentõbb számomra, hogy ismét rabláncra fûzi alattvalóit az állam, mert ennek a szörnynek ez a természete, hanem az, hogy mindehhez az áldozatok önkéntes beleegyezését kívánja, és meg is kapja. Az emberek újra meg újra igent mondanak saját megaláztatásukra. Lám, lám, milyen ostoba az ember, nemcsak aláveti magát a parancsuralomnak, hanem még büszke is rá. Hasznosan szolgál! Ebben nincs kegyelem, nincs részvét, és nincs szeretet. Akik szinte önként besétáltak ennek az útvesztõnek a csapdáiba, azok ott is pusztulnak mindahányan. Akik pedig kívülmaradtak, mert nem hajlandók "szolgálni" azokat megfosztják az életlehetõségtõl, méltatlan, lefokozott tengõdésre kényszerítik.
Imre talán erre az egyik legjobb példa, õ sem volt hajlandó "szolgálni" a szörnyet.
s_*_help

Na de mára elég lesz ennyi, még mielõtt olyan dolgokat is leírok amiket nem kéne, hiszen a "tetten ért világ" nem bocsát meg leleplezõinek.

Link