Oliver Stone: A CIA áll az ukrán vérengzés mögött
rta: postaimre - Dtum: 2015. janur 03. 10:11:00
Egyre több jel mutat arra, hogy a lakosság nyilvánvaló elégedetlensége mellett a tavaly februári véres kijevi események és a hatalomváltás mögött egy harmadik fél, történetesen az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) állt – állítja Oliver Stone amerikai rendezõ, aki nemrég órákig beszélt Viktor Janukovics megbuktatott volt ukrán elnökkel is. A többszörös Oscar-díjas Stone dokumentumfilmet készít az ukrán eseményekrõl.
Teljes hr
Egyre több jel mutat arra, hogy a lakosság nyilvánvaló elégedetlensége mellett a tavaly februári véres kijevi események és a hatalomváltás mögött egy harmadik fél, történetesen az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) állt – állítja Oliver Stone amerikai rendezõ, aki nemrég órákig beszélt Viktor Janukovics megbuktatott volt ukrán elnökkel is. A többszörös Oscar-díjas Stone dokumentumfilmet készít az ukrán eseményekrõl.

Négy órát beszélgetett Moszkvában Viktor Janukoviccsal Oliver Stone amerikai rendezõ. A találkozó után arról írt Facebook-oldalán, hogy „a filmkészítés során a nyomokat követve egyre inkább úgy tûnik, az úgynevezett »mesterlövészek«, akik 14 rendõrt és 45 tüntetõt öltek meg, 85-öt pedig megsebesítettek, egy külsõ, harmadik fél agitátorai voltak”. Hozzátette, a szemtanúk elmondásai alapján mindezt Nyugat-barát elemek rendezték meg, és a CIA is hátrahagyta ujjlenyomatát.

A többek között A szakasz, a Tõzsdecápák, a JFK, a The Doors és a Született gyilkosok címû filmek rendezõje a világban máshol látott „forgatókönyvek” alapján úgy véli, ilyen akciót korábban már 1953-ban Iránban, 1973-ban Chilében és 2002-ben Venezuelában és több más országban is alkalmaztak. Stone az amerikai módszert csak a hatalomváltás 101-es programjaként emlegeti.

Kijelentései után igen keményen nekitámadtak az Ukrajna mellett kampányolók az interneten, többek között Putyin-bérencnek nevezve az amerikai rendezõt, aki Janukovics piszkos pénzén a Kreml propagandáját erõsíti. Voltak olyan kommentelõk, akik egyszerûen idiótának titulálták.

A brit The Guardian szerint Stone az egyetlen balos másként gondolkodó, aki ilyen magas szinten munkálkodhat Hollywoodban. A rendezõ nem rest politikailag igen érzékeny témákhoz nyúlni, így például Fidel Castróról is forgatott dokumentumfilmet, Hugo Chávez egykori baloldali venezuelai elnökkel is jó viszonyt ápolt, sõt nagyszerû embernek nevezte, aki képes a fõsodortól eltérõen cselekedni. Támadták amiatt is, hogy kiállt a szélsõbaloldali kolumbiai gerillaszervezet, a FARC mellett.

A hazájában sokszor erõteljesen a demokratákhoz húzó Stone George W. Bushról is kemény játékfilmet forgatott Josh Brolin fõszereplésével. Az alkotást ráadásul a 2008-as elnökválasztási kampány hajrájában mutatták be, amit sok republikánus megmondóember is hevesen kritizált, mondván, a rendezõ beleszólt a választásba. Stone egyébként az ukrán történettel egy idõben az amerikai megfigyelési botrányt kirobbantó, ugyancsak moszkvai „számûzetésben” élõ Edward Snowdenrõl is filmet forgat.

A rendezõ ukrán helyzettel kapcsolatos megjegyzései nem számítanak egyedinek. A külsõ beavatkozás lehetõségét már tavaly márciusban is felvetették. Akkor Urmas Paet észt külügyminiszter egy kiszivárgott telefonbeszélgetésben azt mondta az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjének, Catherine Ashtonnak: nem tartja kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetõk közül bérelte fel a Majdan körül lövöldözõ orvlövészeket.

Az észt külügyminiszter február 25-i kijevi látogatását követõen azt közölte, „egyre erõsebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból”. Moszkva akkor többek között azt kifogásolta, miközben Brüsszel nem gyõzte kritizálni Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelõs amerikai külügyi államtitkárnak az EU Ukrajna-politikájáról nyomdafestéket nem tûrõ, kiszivárogtatott beszélgetését, addig a Paet–Ashton-diskurzusról hallgatott. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint abban az idõben Viktor Janukovics félt beavatkozni, erõteljesen fellépni a tüntetõkkel szemben, mert tartott az EU reakciójától.
Link