A pénzügyi hadviselés éve lehet 2015
rta: postaimre - Dtum: 2015. janur 06. 21:24:42
Ah, megnyugodtam, hogy a felfejlõdött és elõre dobott fegyverzet és élõ erõ, csak a díszlet. Bakker, már majdnem komolyan vettem. Gyerekek, riadó lefújva! Vissza a kaszárnyákba! Elfelejthetjük az atomfegyvereket és a hadihajókat. Az Egyesült Államok ugyanis idén egy nem konvencionális fegyverhez nyúlhat a geopolitikai konfliktusok során: a pénzügyekhez. Washington számára ugyanis egyre fontosabbá válik, hogy miként tudja felhasználni az amerikai piacokat és bankokat a kül- és biztonságpolitika területén.
Teljes hr
Ah, megnyugodtam, hogy a felfejlõdött és elõre dobott fegyverzet és élõ erõ, csak a díszlet. Bakker, már majdnem komolyan vettem. Gyerekek, riadó lefújva! Vissza a kaszárnyákba! Elfelejthetjük az atomfegyvereket és a hadihajókat. Az Egyesült Államok ugyanis idén egy nem konvencionális fegyverhez nyúlhat a geopolitikai konfliktusok során: a pénzügyekhez. Washington számára ugyanis egyre fontosabbá válik, hogy miként tudja felhasználni az amerikai piacokat és bankokat a kül- és biztonságpolitika területén.



Erre a legjobb eszköz a pénzügyi hadviselés, amely a tõkepiacokhoz való hozzáférést és a különbözõ szankciókat alkalmazza a kényszerítõ erejû diplomácia során – idézi a Business Insider Ian Bremmer, az Eurasia Group elemzõjének véleményét.

Szankciók és egyebek

A legtöbbet emlegetett példák természetesen az Észak-Koreával, illetve Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. Mindazonáltal vannak kevésbé nyilvánvaló elemei is a pénzügyi rendszer fegyverré alakításának. Azon pénzügyi intézmények (fõleg európai bankok) ellen is széleskörû intézkedéseket vezethetnek be, melyek segítenek finanszírozni az amerikai szankciók által sújtott nemzetközi szereplõket.

made in usa amerika 130313Vannak kockázatok

Fontos azonban látni, hogy a pénzügyi hadviselés stratégiájának 3 hátránya is lehet:

1. A legnagyobb rövidtávú problémát a megromló amerikai-európai kapcsolat jelentheti. Európa ugyanis egyre frusztráltabb lehet attól, hogy meg kell fizetnie (az európai bankokkal együtt) az amerikai politika egyoldalúságát – írja Bremmer. Hozzáteszi, az Oroszország és/vagy Irán ellen bevezetett szankciók vissza is üthetnek 2015-ben.

2. A másik fontos probléma az lehet, hogy mások – fõleg Kelet-Ázsiában – el fognak kezdeni diverzifikálni az erõs dollár miatt. Kína például elég erõvel és motivációval rendelkezik, hogy létrehozza a saját intézményeit, miközben a kisebb mértékben dollárban denominált adósság csak tovább komplikálja a helyzetet – mondja Bremmer.

3. A harmadik veszélyforrást az jelenti, hogy a szankciók következtében az amerikai vállalatok egyre nagyobb mértékben kényszerülnek szembenézni a megtorlások kockázataival. Ezen a területen bármi elképzelhetõ a szabályozásokon keresztül a szerzõdéses diszkrimináción át a kibertámadásokig. Bremmer meglátása szerint különösen az amerikai pénzügyi szektor lehet a támadások célpontja.

Limitált siker

Végül – bár ezt az elemzõ nem említi – egyre többen vonják kétségbe a szankciók sikerességét és hatékonyságát. Annak ellenére tehát, hogy a pénzügyi hadviselés kiküszöböli az esetleges közvetlen katonai konfliktusokat, az USA nemcsak kockáztatja politikai kapcsolatainak további bonyolódását, de a stratégiája talán alapvetõen is csak limitált sikerre van ítélve.
Link