Izraelnek kétezer palesztin halálát kell megmagyaráznia
rta: postaimre - Dtum: 2015. janur 07. 10:16:09
Jó, ehhez jön a szíriai és az ukrajnai ...és még sok milliós zsidó mészárlások. Csak felvezetik.
Áll a bál Izraelben, a hadseregen pedig nagyobb a nyomás, mint valaha.
Teljes hr
Jó, ehhez jön a szíriai és az ukrajnai ...és még sok milliós zsidó mészárlások. Csak felvezetik.
Áll a bál Izraelben, a hadseregen pedig nagyobb a nyomás, mint valaha.

A 2014-es gázai offenzíva leginkább vitatott eseménye tavaly augusztus elsején, az ún. "fekete pénteken" történt. Az igen ellentmondásos Hannibál doktrína keretében az izraeli erõk megpróbálták megakadályozni, hogy hadnagyukat túszul ejtse az ellenség, azonban Hadar Golding meghalt a procedúra során. Az akcióban becslések szerint 30-70 civil is meghalt

A pontos szám azonban ismeretlen, tekintve, hogy a civilek egy jelentõs része 18-35 közötti férfi volt, a Hamász propagandagépezet pedig elõszeretettel állítja be saját katonai halottjait is ártatlan civil áldozatnak az izraeli-palesztin propagandaháborúban.

Civilek azonban haltak meg, az IDF-et pedig komolyan megosztja a kérdés, hogy ezeknek a civileknek a halála ügyében eljárást indítson-e a saját katonái ellen, háborús bûnök miatt.
Van egy ENSZ-jelentés

Az IDF belsõ csatározásai már szeptemberben elkezdõdtek, amikor a Givati brigád parancsnokai és katonái szokásuktól eltérõen interjút adtak a gázai háború mûveleteirõl. Ofer Winter ezredes, valamint helyettesei és az eljárásban résztvevõ alacsonyabb rangú tisztek világosan kijelentették, hogy a munkájukat végezték és a vezérkar utasítása szerint kockáztatták az életüket.
A Hannibál doktrína

Lényege, hogy egyszerre vetik be a gyalogságot, a tüzérséget, és légierõt is olyan nagy területen, ahol az IDF szerint az ellenség a foglyul ejtett katonát tarthatja. Az akció során a célterület nagy eséllyel a földdel lesz egyenlõ.

Ez azonban semmi ahhoz a szivárogtatáshoz képest, amely során nyilvánosságra kerültek a Givati brigád augusztus elseji mûveleteirõl szóló felvételek, valamint olyan agresszív megjegyzések, melyek az IDF-et támadják a bûnügyi nyomozás elindítása miatt.

Olyan hangok is elhangzanak a hadsereg kötelékén belül, hogy „nem fogjuk tönkretenni magunkat a hadsereg ügyvédjei kedvéért."

Ezek arra a 2014-ben meghozott rendeletre utalnak, mely alapján júliusban felállítottak egy nemzetközi bizottságot a feltételezett háborús bûnök kivizsgálására. Ezek a bûntények a legutóbbi offenzíva alatt történtek. A bizottságot egy William Schabas nevû kanadai jogász vezeti és a vádak az IDF ellen a fõleg a háromfõs bizottság kutatásainak eredményein alapulnak. A kutatások eredményei szerint Izraelnek több mint 2000 palesztin halálát kell megmagyaráznia. A jelentés szerint az 50-80 százaléka állítólag civil áldozat volt.

Fotók: Jászberényi Sándor

Izrael már a kinevezésének percétõl azzal vádolta Schabast, hogy elfogult. Az izraeli ENSZ-nagykövet, Ron Prosor egyenesen úgy nyilatkozott Schabas szerepérõl a vizsgálatban, hogy „ egy Schabas vezetése alatt álló vizsgálóbizottság létrehozása nagyjából olyan, mintha az Iszlám Államot hívnánk meg, hogy vallási tolerancia hetet tartson az ENSZ-ben."

Az izraeli kirohanást Schabas olyan nyilatkozatai elõzték meg, melyekben hevesen bírálta, hogy a Nemzetközi Büntetõbíróság szudán elnöke helyett nem az izraeli miniszterelnök ellen adott ki körözést háborús bûnök miatt, valamint hogy „jogi úton a volt izraeli miniszterelnök Simon Perez ellen megy."

Izrael elfogultsággal vádolja Schabast, amire Schabas csak annyit válaszolt: „Ha pókember végezné ezt a vizsgálatot, õt is azzal vádolnák."

Mindemellett a Schabas-jelentés elkészült, Izraelnek pedig kezdenie kell vele valamit, már amennyiben meg akarja állítani az ország PR mélyrepülését. Ezért ugrott egymásnak belülrõl az IDF, amelyre csak olaj volt az elmúlt hetek kiszivárogtatása.

Az IDF egyébként nyomozást rendelt el a kiszivárogtatási ügyben, függetlenül attól, hogy indul-e vizsgálat a Hannibál-doktrína alkalmazásával kapcsolatban.

A vezérkari altábornagy, Benny Gantz és a Moshe Ya'alon védelmi miniszter nyilvánosan támadták az illetéktelen kiszivárogtatót, majd közölték, hogy teljes mértékben támogatják a Givati harcosait, de ettõl még ki kell vizsgálni az ügyüket anélkül, hogy bármilyen nyomás nehezedne a nyomozást folytatókra.


A két tábor

Néhányan úgy vélik, az IDF-parancsnokok és ügyvédek közti konfliktus még a régebbi idõkre, az elsõ és második intifáda idejére vezethetõ vissza és amiatt robbant ki, hogy akkoriban mennyi bûnügyi vizsgálatot kellett volna folytatni a civil palesztinok meggyilkolása miatt.

Mások szerint ez egy hibás megközelítés, mivel a régebbi esetekben inkább az volt a kérdés, hogy a békeidõre vagy a háborús idõkre vonatkozó jogi keretet kell-e alkalmazni. A tavaly nyári eseményekre pedig egyértelmûen háborúkor alkalmazandó jogi keret vonatkozik.

A Givati brigád támogatói azt mondják, hogy bár történtek háborús bûnök, de nem kellene nyomozást kezdeményezni, mivel már az eljárás megindításával foltot ejtenének az IDF legfontosabb brigádján és megtörnék a csatatéren harcoló és a központban dolgozó katonák egymás iránti bizalmát. Azzal, ha az IDF Schabas "csókosává" válna, semmit sem érne el. Az ENSZ gázai háborús bûnökkel foglalkozó bizottságának feje ugyanis szerintük reménytelenül elfogult.



A kivizsgálások elkerülését szorgalmazó tábor érvei között az is szerepel, hogy a 2008-2009-es Gázai háborúról készült Goldstone jelentéshez (mely szintén sok vádat hozott össze az IDF ellen és mely bizottság vezetõje szintén erõs kritikákat kapott az izraeli oldalról) hasonlóan ennek érvényességét is ki lehet bekkelni, ki lehet várni, míg elavul valódi vizsgálat nélkül.

A másik oldal szerint, bûnügyi vizsgálatokra akkor is szükség van, ha az IDF-katonákat végül felmentik. A nyomozás megindításával ugyanis bizonyíthatnák a Nezetközi Büntetõbíróságnak, hogy Izrael komolyan foglalkozik az üggyel, és így talán elkerülhetnék, hogy maga a Böntetõbíróság indítson a katonák ellen vizsgálatot.

A legtöbben azonban úgy érzik, hogy az IDF jogi fõosztályának vezetõje, Danny Efroni vezérõrnagy fog döntést hozni az ügyben, fiygelmen kívül hagyva mindenféle nyomást, csak a szigorú jogi és az ügyre jellemzõ sajátságokra hagyatkozva.

(A cikket a Jerusalem Post, az Ynet.com izraeli hírportál, a Haeretz alapján íródott)
Link