Nemierõszak-dzsihádról beszélnek Svédországban
rta: postaimre - Dtum: 2015. jnius 21. 12:32:08
Skandinávoknál mûködik a geci-donorság, ha akarja a viking liberálbornyú, ha nem. Stefan Löfven svéd szociáldemokrata kormányfõ Budapesten a bevándorlásban rejlõ lehetõségekrõl beszélt, és azzal indokolta ennek szükségességét, hogy „a menekültek nélkül nehéz lenne fenntartani a jóléti rendszert”. Eközben a Malmö külvárosában, Jägersróban élõ, templomba járó átlagpolgár egyre inkább csak a bûnözés és az erõszak terjedését látja az újonnan érkezõkben. Egyesek úgy vélik, a bevándorlóknak közük van a hétvégén holtan talált tizenéves lány halálához, és összefüggésbe hozzák õket a szervkereskedelemmel és a bûnbandák közti véres leszámolásokkal is.
Teljes hr
Skandinávoknál mûködik a geci-donorság, ha akarja a viking liberálbornyú, ha nem. Stefan Löfven svéd szociáldemokrata kormányfõ Budapesten a bevándorlásban rejlõ lehetõségekrõl beszélt, és azzal indokolta ennek szükségességét, hogy „a menekültek nélkül nehéz lenne fenntartani a jóléti rendszert”. Eközben a Malmö külvárosában, Jägersróban élõ, templomba járó átlagpolgár egyre inkább csak a bûnözés és az erõszak terjedését látja az újonnan érkezõkben. Egyesek úgy vélik, a bevándorlóknak közük van a hétvégén holtan talált tizenéves lány halálához, és összefüggésbe hozzák õket a szervkereskedelemmel és a bûnbandák közti véres leszámolásokkal is.

Az erõ szerintem azt jelenti, hogy egy svéd a földre borul elõttem, és megcsókolja a lábaimat – idéz egy 15 éves arab fiút a lundi egyetem szerkesztésében megjelent, Háború a svédek ellen címû, a Malmõt rettegésben tartó muzulmán tinédzserbandákról szóló Petra Åkesson-tanulmány. Sokak szerint Svédországban a bevándorlók agresszív viselkedése számos bûncselekmény eredõje, és sokszor sajnos ez be is igazolódik. A Malmö külvárosában, Jägersróban élõk körében járva határozottan az lett az érzésünk, az átlagpolgár egyre inkább csak a bûnözés és az erõszak terjedését látja a bevándorlás hátterében.

A legutóbb Lisa Holm esete borzolta fel a kedélyeket; a lány egy blombergi kávézóból június 8-án, szombaton este, munka után indult haza, de soha nem érkezett meg. Egy hétig kutatott utána a hatóság és csaknem ezer önkéntes, aprólékosan átfésülve a környéket. Amikor még nem derült ki, mi történt, egy baloldali ismerõsünk az úgynevezett eltûnt fehér lány szindróma tipikus esetének nevezte a történteket. A szociáldemokrata érzelmû, ötven év körüli szociológus, Alexander az amerikai politikailag korrekt sajtó által terjesztett frázisra utalt, amelynek az a lényege, hogy a média fokozottabban érzékeny a felsõ-középosztálybeli, fehér bõrû lányok eltûnésére, mint a más etnicitású polgárokéra, különösen a színes bõrû férfiakéra. Alexander példaként hozza a két, 9 és 12 éves arab gyerek történetét, akik februárban tûntek el a malmöi pályaudvarról, és – teljes hírzárlat mellett – csak az egyiküket találták meg késõbb, Dániában. Alexander beszélgetésünkkor még nem tudta – mert a rendõrség csak késõbb hozta nyilvánosságra – hogy a hétvégén megtalálták Lisa Holm holttestét. A Lidköping település melletti Blomberg faluból eltûnt, 17 éves, szõkésbarna, skövdei lányt a hatóságok mellett több mint 900 önkéntes kereste hét napon át. A rendõrség a múlt hét végén a bûncselekménnyel összefüggésben letartóztatott három embert, két férfit és egy nõt, akikrõl semmilyen információt nem adnak ki. Azt a széles körben terjedõ hírt sem erõsítették meg, hogy a lányt halála elõtt többször megerõszakolták. Az online közvélemény egy része muzulmán bevándorlókat gyanúsít, abból kiindulva, hogy Svédországban a nemi erõszakért elítélt férfiak több mint 80 százaléka bevándorló, javarészt iszlám országból érkezõ migráns.

Több mint hétezer, fõként fiatalkorú ember tûnik el évente Svédországban, de Lisa Holm esete különösen heves indulatokat kavart fel és fokozott médiafigyelmet váltott ki. – Azt hiszem, az Aftonbladet nevû lapban olvastam egy cikket, amiben elõre temették a tizenéves lányt, azt sugallva, hogy az eltûnésének köze lehet a szervkereskedõ bandák svédországi jelenlétéhez. Svédország ugyanis már nemcsak tranzit- és célország, hanem kibocsátó ország is a nemzetközi ember- és szervkereskedelem területén. Ez döbbenetes! – mondta Alexander, miután kiderült, a lány meghalt.

Míg korábban Oroszországból, Nigériából, Albániából, Tanzániából és Thaiföldrõl érkezett a nagyjából évi 600 fõs, fõleg szexuálisan kizsákmányolt nõkbõl álló, egyirányú „tranzit”, mostanában sokat hallani Svédországból eltûnt fiatalokról és kisebb gyerekekrõl, akiket soha nem találtak meg. A velünk szóba állók világnézetre tekintet nélkül mind ismertek valakit, akinek gyermekkorú rokona városi legenda ízû körülmények között tûnt el és soha nem került elõ.

– Szerintem a rendõrség sok esetben eltitkolja egy-egy gyerek eltûnését, hogy ne keltsen pánikot – halljuk immár sokadszor a pánikkeltés elkerülésére tett lépések mindenhatónak tûnõ érvét Hakantól, aki nõi felsõruhát árul hétvégente, mobil módon, autóból kipakolva, különbözõ Malmö környéki és Smaland tartományi kis- és nagyváros fõterén. – Ez ugyanolyan, mint a nemi erõszaktevõk esete, vajon miért most tudjuk meg a 2013-as statisztikákat? Félnek, rettegnek a felháborodástól, a hatóság és a média önmagát cenzúrázza – fogalmaz Hakan, hozzátéve, az elkövetõk származását politikailag korrekt módon a sajtó úgy írja le: „nem európai hátterû” bevándorlók. – Én úgy tudom, az év elsõ felében 1000-1500 nõt erõszakoltak meg a fiatal bevándorlók, az áldozatok harmada 15 év alatti. Valamelyik politikus nemierõszak-dzsihádról beszélt, és igaza van! – jelenti ki a férfi. – Ismerek olyan malmöi lányokat, akik estefelé az utcán eltakarják az arcukat, vagy sötétre festik a hajukat, csak hogy kevésbé keltsék fel a helyi szomáliai vagy szír fiúk érdeklõdését. Azt ugyanis mindenki tudja, a fiatal lányok is, hogy a nemi erõszak miatt elítélt tettesek 85 százaléka külföldön vagy külföldi szülõktõl született, szíriaiak, marokkóiak, algériaiak, tunéziaiak, líbiaiak – fejtegeti dühösen Hakan. – Persze a baloldali kormány védi õket, hiszen az állampolgárrá váló bevándorlók általában a szociáldemokratákra szavaznak – teszi hozzá.

A svédek többsége a híradások nyomán a múlt pénteki, göteborgi robbantást is a bevándorlókkal hozza összefüggésbe. Az autóba rejtett pokolgép a jármûben ülõ három férfit azonnal megölte, a negyedik utas, egy kislány késõbb a kórházban vesztette életét. Az esetnek feltehetõen köze van a Göteborgban élõ, külföldi eredetû bandák közti leszámolásokhoz, ahogyan a márciusi lövöldözésnek is, amelyben két gépfegyveres férfi tûz alá vette a Var Krog éttermet, ahol éppen focimeccset néztek a helyi fiatalok. A gólyózáporban ketten meghaltak és tizenketten megsebesültek. Az esetnek voltak elõzményei – közölte Ulla Brehm rendõrségi szóvivõ arra utalva, hogy a támadás elõtt a göteborgi peremvilághoz tartozó Hisingen-szigeten több erõszakos cselekmény, köztük filmbe illõ tûzharc is történt.Link