Így szervezik be és dolgoztatják a besúgókat
rta: postaimre - Dtum: 2015. jnius 25. 11:02:48
A közelmúltban több olyan ügyet is felkapott a nyilvánosság, amelyekben kiemelt szerep jutott a nyomozó hatóságokkal együttmûködõ „nehéz fiúknak”. Ilyen volt például a Portik-ügy. A besúgók általános megítélése negatív, a valóság azonban jóval árnyaltabb. Az informátorok beszervezésérõl, a hálózattartásról és a vádalkukról egy egykori felderítõ rendõrt kérdezett a hirado.hu.
Teljes hr
A közelmúltban több olyan ügyet is felkapott a nyilvánosság, amelyekben kiemelt szerep jutott a nyomozó hatóságokkal együttmûködõ „nehéz fiúknak”. Ilyen volt például a Portik-ügy. A besúgók általános megítélése negatív, a valóság azonban jóval árnyaltabb. Az informátorok beszervezésérõl, a hálózattartásról és a vádalkukról egy egykori felderítõ rendõrt kérdezett a hirado.hu.
Kis spicliként kezeli a közfelfogás azt, aki valamilyen információt oszt meg a rendõrséggel. Akár bûnözõ, akár nem. Az okokat nem vizsgáljuk. Pedig a sikeres nyomozáshoz elengedhetetlenek az informátorok. Téves az a felfogás, hogy csak "rossz fiúk" szolgáltatnak információt a rendõröknek. Elítélõ szavak helyett sok esetben érdemrend járna az informátoroknak - mondta a neve elhallgatását kérõ egykori nyomozó a hirado.hu-nak.

Pincér, ruhatáros is lehet informátor

Komoly elemzõmunkával megismerhetõk az egyes bûncselekmény-típusok elkövetõi. Felderítik, hogy milyen helyekre járnak szórakozni, sportolni. Elit bûnözõi körökben például népszerûnek számított egykor a tenisz. Gyakran pincér vagy ruhatáros oszt meg értékes információkat a zsarukkal.

Illusztráció. (MTI-fotó: Balázs Attila)


A nyolcvanas években sok lengyel állampolgár jött Magyarországra, hogy elkerüljék a katonaságot, és többen vetemedtek betöréses lopásra. A lengyelekrõl köztudott, hogy mélyen vallásosak, még ha bûncselekményre kényszerülnek is. Fel lehetett térképezni, hogy mely templomokba járnak, és a környéken kit érdemes megkérdezni – oszt meg egy másik példát is a szakértõ.

Hasznos informátor lehet egy utcalány

Azért vetjük meg a spicliket, mert árulónak tarjuk õket, vagy azt gondoljuk róluk, hogy bûnt követtek el, mégis megússzák. A nyomozóhatóságok viszont mérlegelik, hogy a bûnüldözés vagy a nemzetbiztonság érdekében minek van nagyobb jelentõsége: annak hogy a törvény elé állítsák a bûnözõt vagy annak, hogy a tõle megszerzett információk hozzásegítsék õket nagyobb súlyú bûncselekmények, esetleg egy bûnszervezet felsõbb köreinek felderítéséhez. Ilyenkor jön a vádalku.

A prostituáltakból történõ hálózatépítés jó példa erre. Bár negatív az örömlányok és a szolgáltatásaikat igénybe vevõk megítélése, a prostitúció kisebb társadalmi kockázattal jár, mint egy több milliárdos brókercsalás. Felderítés szempontjából a lányok rendkívül értékes adatokat szolgáltathatnak, nem is elsõsorban az õket futtatókról, hanem a bûnözi körökbõl kikerülõ vendégeikrõl.

Nevelik a besúgókat és törõdnek velük

Egy felderítéssel foglalkozó, tapasztalt rendõr körülbelül 8-10 informátori hálózatot tud egyszerre kezelni. A rendõr egyedi viszonyt alakít ki informátoraival. Ennek része a többi között egyfajta nevelés, törõdés is. "A beszervezett lányok esetében egy-egy találkozó körülbelül három órán át tartott. Ebbõl két óra a lányok lelkével való törõdésre ment el. Nincs ebben semmi meglepõ, ha tudjuk, hogy a lányokat lelki értelemben általában semmibe vették" - emlékezett vissza a szakember.

„Olyan eset is elõfordult, amikor egy kapcsolatom elkezdett feltûnõsködni. Drága autót vett, szórta a pénzt. Próbáltam rá hatni, hogy álljon le, már csak azért is, mert a bûnszervezetben is ki fogják nézni és kevésbé értékes információkkal fog szolgálni. Senki sem pótolhatatlan, mondtam neki” – idézi fel egy másik történetet. A figyelmeztetés nem hatott, végül egy kisebb súlyú cselekményért kapott másfél évet, a felderítõ rendõr pedig nem avatkozott közbe annál a rendõri egységnél, amely lekapcsolta az emberét.

Mindenki tudja róla, hogy alvilági figura, mégsem viszi el a rendõrség

Az alkunál nemcsak a vád ejtése jöhet számításba. Egy komolyabb bûncselekmény gyanúsítottjánál lehet enyhítés, hogy kevesebb évet kell leülnie, vagy jobban hangzik számára a kedvezõbb börtönkörülmények felajánlása. Az egykori rendõr szerint az is igaz, hogy bizonyos vádalkuk esetében az ár-érték arány nem mindig a legmegfelelõbb.

Illusztráció. (MTI-fotó: Oláh Tibor)


Sok városban elõfordul, hogy mindenki tudja valakirõl, milyen alvilági dolgokkal foglalkozik, és besúgónak könyvelik el, mert azt látják, hogy a rendõrség nem lép fel ellene. A szakértõ szerint a sok esetben legendává felturbózott beszámolók gyakran túlzóak, és a közvélemény nem ismerheti a nyomozók szempontjait. "A rendõrség mérlegelheti, hogy kivár, és esetleg magasabb polcon lévõ személyeket csíphet el, vagy az is lehet, hogy nem áll még rendelkezésre elegendõ bizonyíték ellene" – teszi hozzá.

Sértõdött vagy megbukott bandatagokat keresnek

A közvélemény úgy tartja, hogy a rendõrök általában a legkönnyebb utat választják és egyszerûen pénzért vesznek információt. Ezt látjuk a filmekben. A valóság ugyanakkor az, hogy aprólékos és idõigényes felderítés során térképezik fel azokat a személyeket, akik alkalmasak lehetnek a hírigények kiszolgálására.

Illusztráció. MTI Fotó: Máthé Zoltán


Az együttmûködés alapja lehet az anyagi vagy egyéb elõnyökért cserébe történõ adatszolgáltatás, illetve az ún. terhelõ adatok alapján megvalósított beszervezés, vagyis amikor a rendõrök szemet hunynak egy kisebb bûncselekmény felett, hogy hasznos információt húzzanak ki valakibõl. Nagyon ritka, de elõfordul, hogy az informátor lojalitásból magától keresi fel a rendõrséget.

A beszervezettek háttere sokféle. A rendõrök a periférikus személyeket keresik egy bûnszervezetben, olyanokat, akiket társaik semmibe vesznek. A sértõdöttség is jó motiváció, hogy valakit együttmûködésre bírjanak. Az is alkalmas kiindulópont lehet, ha megbukik egy rábízott feladattal és félreállították a bandában – mutat rá a szakértõ.

Túl gyorsan változik a világ, hogy a rendõrség ne „alkalmazzon” informátorokat

A beszervezésre azért is van feltétlenül szüksége a nyomozóhatóságoknak, mert gyorsan változnak az intellektuális, gazdasági típusú cselekmények, így a rendõrségnek folyamatosan képben kell lennie.

„Amikor arról hallunk, hogy csökkent az autólopások száma, akkor nemcsak az történt, hogy a rendõrség sikeresen lekapcsolt több bandát. Jövedelmezõbb lett vagy egyszerûbben tisztára mosható az illegálisan szerzett vagyon például piramisjátékokkal, biztosítási csalásokkal. Aztán ahogy a gazdasági válság begyûrûzött, és az embereknek kevesebb lett a pénzük, úgy ezek a bûncselekmények is vesztettek vonzerejükbõl.”

Az informátorok által megosztott hírek sok esetben azért elengedhetetlenek, mert az adott cselekmény elkövetése rendkívül gyors. „Egy olajszõkítéssel foglalkozó banda Ausztriában megtankol pár tartályt, papíron Romániába szállítja, de Magyarországon engedik le a tartalmukat. Még egy nap sem kell, hogy a tartálykocsikat is eladják, és ha nincs tettenérés, akkor a bizonyítás lehetetlen lenne” – fejezi be a beszélgetést az egykori rendõr.


Link