Tudatos betelepítés, Európa megszállása zajlik
rta: postaimre - Dtum: 2015. jlius 20. 10:31:31
A judejó-keresztény rohadt szabadkõmûves anyátokat, féreg zsidó banda! A népvándorlás miatt szükség lenne az EU hatékonyan és gyors fellépésére. Ennek nyomait sem látni, ezért fontos ­ átmeneti jelleggel ­ a határzár – mondta lapunknak Soltész Miklós, az Emberi Erõforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára, a KDNP alelnöke. Kiemelte: a kormány fontosnak tartja a hazai civil szervezetek munkáját, ezért összesen kétmilliárddal nõtt idén a támogatásuk.
Teljes hr
A judejó-keresztény rohadt szabadkõmûves anyátokat, féreg zsidó banda! A népvándorlás miatt szükség lenne az EU hatékonyan és gyors fellépésére. Ennek nyomait sem látni, ezért fontos ­ átmeneti jelleggel ­ a határzár – mondta lapunknak Soltész Miklós, az Emberi Erõforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára, a KDNP alelnöke. Kiemelte: a kormány fontosnak tartja a hazai civil szervezetek munkáját, ezért összesen kétmilliárddal nõtt idén a támogatásuk. A hatvanezer civil szervezetbõl a problémás ügyek csak két tucatot érintenek, ezek között vannak olyanok, amelyek politikai megrendeléseket teljesítettek.

– Mostanában mintha a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatai könnyebben átmennének a nagyobbik kormánypárton és a parlamenten, gondolok itt a vasárnapi zárva tartásra és a családi csõd intézményére. Most pedig a termékbemutatók szabályozásának eredményes éllovasa lett a kisebbik kormánypárt. Minek tudható be a sikeres lobbizás?

– Korábban is voltak olyan döntések, amelyek alapját a KDNP dolgozta ki. Gondoljunk az alaptörvényre, amelyben a kereszténydemokrata alapértékek jelentõs mértékben visszaköszönnek. Említhetem a családtámogatási rendszer kidolgozását, a családok védelmét is.

– Kaptak kritikát jócskán.

– Nem baj!

– Önök azt mondják, a KDNP az egyetlen történelmi és világnézeti párt a mostani parlamentben. Ez nem szûkíti be a lehetõségét annak, hogy nagy párttá nõjék ki magukat?

– A világnézethez való ragaszkodás jó bázis az élethez. De ez nem jelenti azt, hogy aki nem vallja magáénak ezt az ideológiát, az elõtt zárva marad az ajtónk. Mi értékrend alapján politizálunk, ami sokaknak szimpatikus. A mindennapok kihívásaira kell választ adnunk.

– A vasárnapi zárva tartás nem mindenkinek tetszik.

– Sokaknak pedig igen, például azoknak, akik a hét utolsó napját ma már családi körben tölthetik. Fontosnak tartjuk a család, a dolgozó emberek érdekképviseletét. Ezért támogattuk – egyebek mellett – a családi adókedvezmények bevezetését és a kafetéria-rendszer átalakítását.

– Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi-pihenõkártya miatt Magyarország ellen. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amelyet az EU április 10-én indított az unió bírósága elõtt Luxemburgban. Mi lesz, ha veszít a magyar kormány?

– Nem veszíthetünk. Ha mégis, majd kitalálunk valami mást. Azt jó, ha tudják az emberek: az étkezési utalványt forgalmazó cégek tízmilliárd forint hasznot vittek ki évente. Ma jóval kisebb a forgalmazói haszonkulcs, az utalványkibocsátói profitot gyermekek, családok, fogyatékossággal élõk és idõs emberek pihenésére, az ehhez szükséges infrastruktúra korszerûsítésére fordítjuk. Harmincéves lemaradást kell pótolnunk.

– Akkor a gyermeküdültetést a Kádár-rendszer kevés pozitívuma köré sorolja?

– Az úttörõmozgalom a cserkészet alapján, de más ideológia mentén jött létre. Az úttörõk számos ingatlana korábban a cserkészeké volt… A kérdésre válaszolva: jó volt, ahogy a munkásemberek üdültetése is. A rendszerváltás óta zajló, az emberek kizsákmányolására építõ liberális gazdaságpolitika azonban megbukott. Az állam után egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy a dolgozó ember érték.

– Mit gondol, a katolikus egyháznak nem kellene megújulnia, a kor kihívásaira gyorsabb válaszokat adnia?

– Szerintem a frissesség megvan: az utóbbi öt évben az egyházak szerepe megkétszerezõdött az oktatásban, a gyermekjólétben és -védelemben megháromszorozódott a jelenlétük. Az egyházi szervezetek karitatív szerepe felértékelõdött. Említhetem az Ukrajnába induló segélyszállítmányt, amire négy hónapot készültünk, de a nyolc kamion célba ért.

– Miért van az, hogy amíg a katolikusoknál kevés a kispap, addig hasonló problémával nem szembesülnek az evangélikusok, a reformátusok?

– Ennek oka részben a cölibátus, amit sok fiatal nem vállal. De ez a jelenség mégsem jelent komoly problémát, ugyanis aki ismeri az egyháztörténelmet, az tudja, mindig voltak hullámvölgyek, amit felemelkedés követett és követ.

– Ön azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy az elmúlt évszázadokban közösen megélt örömök és szenvedések egyaránt összekötik a Magyarországon élõ vallási közösségeket. Ez nem fikció?

– XVI. Benedek pápa mondta, a kereszténység egyik legnagyobb baja, hogy sokfelé szakadt. Nekünk a jelen korban nem feladatunk kutatni a sebek okát, hogy mi miért történt, hanem meg kell teremteni a békés egymás mellett élés feltételeit. Hogy ki melyikbe született bele, ki hol kapott hitet, teljesen mindegy.

– Mi a véleménye a világban zajló keresztényüldöztetésrõl, kivégzésekrõl?

– Botrányos, hogy a XXI. században embereket a hitük miatt üldöznek el, végeznek ki. A jelenség ellen nemzetközi fellépés szükséges.

– Mennyire lehet irányított akció a mostani népvándorlás kapcsán a tömegek mozdulása?

– Ez részben egy jól felépített üzlet. Nemrég jártam a déli határon, ahol életerõs, húsz év körüli fiatalokat láttam a legkorszerûbb információtechnológiai eszközökkel kommunikálni. Pontosan tudják, mit akarnak, s a világhálón konzultálnak a határ menti helyzetrõl, a késõbb érkezõket folyamatosan tájékoztatják. Ez tudatos betelepítés, Európa megszállása. Szükség lenne arra, hogy ne csak Magyarország és néhány másik tagállam, hanem az egész EU megkongassa a vészharangot, s közösen, hatékonyan és gyorsan lépjen fel a helyzet rendezése érdekében. Ennek nyomait sem látni a brüsszeli bürokratikus gépezetben, ezért is fontos átmeneti jelleggel a határzár.

– Mit gondol, a magyarok mennyire befogadóak?

– Magyarország, a magyarok nagyon is szolidárisak, gondoljon csak a második világháború lengyel menekültjeire vagy a délszláv háborúra, amikor az ide érkezõk tömegének – és nem csak magyaroknak – adtunk fedelet, ételt. De Magyarország már az elmúlt évszázadokban is új hazát biztosított a betelepülõknek és leszármazottaiknak, akik aztán teljes jogú hasznos polgáraivá váltak az országnak. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy döntõen azonos kultúrkörbõl jöttek ezek az emberek, szemben a most érkezõkkel. Ez már nem menekültkérdés, hanem népvándorlás, aminek nagyon súlyos következményei lesznek nemcsak Európára, hanem az egész világra nézve. Ebbe gazdaságilag nemhogy egy ekkora méretû ország, de még egy nagyhatalom is belerokkanhat.

– Iszlamizálódik Európa?

– Igen, de az iszlámot mint vallást nem szabad bántani. Azt azonban látni kell, hogy az európai kultúra a zsidó–keresztény kultúrkörre épül. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki hívõ, de a társadalom egészét tekintve ez mégiscsak zsidó–keresztény alapokra épülõ közösség.

– Az ukrán helyzet miatt mi lesz az ott élõ magyarokkal? A szlovákiai Új Szó értesülései szerint Magyarország és Szlovákia 20-20 ezer, Lengyelország pedig 40 ezer személyt engedne be az országba, ha szétesne a központi hatalom, és kiterjednének a harcok Ukrajnában.

– Ez világpolitika, de a magyar kormány eddig is mindent megtett a kárpátaljai magyarokért és az ukránokért. Mi jelenleg ott élõ gyermekeket táboroztatunk, akiknek az édesapja már elhunyt a háborúban vagy éppen a harcvonalban van.

– Mit gondol, az oroszoknak van terjeszkedési törekvésük a Baltikum és/vagy Lengyelország irányába?

– Ez geopolitikai kérdés, de nem tartom reálisnak.

– Beszéljünk a hazai civil szervezetekrõl! A civil szervezetté átminõsített kisegyházaknak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint összesen körülbelül 20 milliárd forint kártérítés jár különbözõ jogcímeken az államtól. Hol tart az egyezkedés?

– Ennek elõzménye, hogy a kedvezõ egyházi kiegészítõ normatív támogatás miatt voltak olyanok közöttük, amelyek civilbõl egyházakká avanzsáltak, hogy így jussanak több forráshoz. A rendszerbõl ki kellett szûrni õket. A 16-ból nyolccal már megszületett a megállapodás, a többiekkel tovább pereskedünk az adófizetõk pénzének védelme érdekében.

– Az elmúlt idõszakban felhõssé vált a kormányzat és egyes civil szervezetek viszonya. Mit gondol errõl?

– A problémás viszonyban csupán két tucat civil szervezet érintett a hatvanezerbõl. Utóbbiak teszik a dolgukat, míg a maroknyi nagyhangú között vannak a politikai megrendeléseket teljesítõk. A kormány a tisztességes civilek munkáját elismeri, amit jól mutat, hogy idén kétmilliárd forinttal nõtt a civil szféra kormányzati támogatása.

– A kormány korábbi tervei szerint a civil szervezeteket bevonná a közfoglalkoztatás rendszerébe.Hol tart ennek az elképzelésnek a megvalósítása?

– Már kétezer szervezettel van ilyen irányú megállapodásunk. Például a falvak ennek köszönhetõen folyamatosan szépülnek. Ez is bizonyítja, hogy az értékteremtõ közmunka megfelelõ helyre került, a társadalom elismeri.

– A kormány bevonta az egyházakat a nemzetpolitikába. Mit lehet tenni a magyarság megmaradásaérdekében?

– A Ratkó-korszak gyermekei kiöregedtek a gyermeket vállalni tudók körébõl, mégis több gyermek születik, mint korábban. Ez év elsõ négy hónapjában 29 184 gyermek jött a világra, 3 százalékkal több, mint a tavalyi bázisidõszakban. A születések száma mind a négy hónapban több volt, mint 2014-ben. Különösen a januári emelkedés volt jelentõs, amikor az egy évvel korábbihoz képest, 5,3 százalékkal nõtt az újszülöttek száma. Az elsõ években – 2010 és 2013 között – megállítottuk a negatív folyamatot, s 2014-tõl elindult a növekedés. Vagyis a kormány családpolitikája sikeres.

– A Ratkó-korszak (1949–1956) és az azt követõ évtized szülöttei közül sokan a következõ két évtizedben mennek nyugdíjba. Nagy részük kényszervállalkozó volt, minimálbéren, tehát megélhetést biztosító nyugdíj helyett az „éhenhalás” vár rájuk. Mi lesz velük?

– A nyugdíjrendszer a következõ 25-30 évben fenntartható a kormányzati lépéseknek köszönhetõen. Ehhez számos olyan döntést kellett meghozni, mint a korai nyugdíjazás és a rokkantnyugdíjazás anomáliáinak megszüntetése vagy a kötelezõ magánnyugdíjpénztárak felszámolása. A kötelezõ magánkasszák esetében 2010-ben már 400 milliárd forint hiányzott a rendszerbõl, ami banki, biztosítói magánzsebekbe vándorolt. Azt sem lehetett tudni, hogy húsz év múlva itt lesz a cég vagy nem, s mi lesz a befizetett pénzzel. A magánszemélytõl levont 8,5 százalékból 7 százalék ment a magánkasszába, 1,5 maradt az államiban. Az utóbbiban keletkezõ mínuszt pedig a költségvetésbõl kellett kipótolni. Ráadásul a nyugdíjpénztárak az elsõ években állampapírt vettek, annak garantált hozama eredményeként pedig egy rókáról két bõrt húztak le.

– Hogyan ítéli meg a magyarországi tizenhárom nemzetiség helyzetét?

– Jók a lehetõségeik, s ezt õk is elismerik. Jövõre a nemzetiségi terület több mint nyolcmilliárd forint támogatást kap, ami kétmilliárddal magasabb az ideinél. Nagyon örülnék, ha a környezõ országokban a magyar nemzetiség élhetne hasonló környezetben.

– Azt hallottam, hogy egy balatoni házban rászorulókat üdültetnek. Miért?

– Egy jó szándékú ember segítségével felújítottunk egy házat, ahol fogyatékossággal élõket táboroztatunk.

– Állami pénzbõl?

– Nem, sajnos a beosztásom miatt ezzel nem kalkulálhatunk. Látás-, hallás, értelmi és mozgássérülteket üdültetünk a feleségem vezetésével. Már több mint ezren nyaraltak az évek alatt.
Link