Elvágták pórázukat az önvédelmi csoportok
rta: postaimre - Dtum: 2015. augusztus 16. 11:54:07
Az Egyesült Államok hagyományaihoz szorosan hozzátartozik a kisközösségek védelme, a lakosság vállvetve harcol, hogy megvédje az övéit. A gondot csak az jelenti, hogy ami az indián háborúk idején még elfogadott volt, ma már az állam monopóliuma. Ezt viszont nem feltétlenül fogadja el mindenki.

Teljes hr
Az Egyesült Államok hagyományaihoz szorosan hozzátartozik a kisközösségek védelme, a lakosság vállvetve harcol, hogy megvédje az övéit. A gondot csak az jelenti, hogy ami az indián háborúk idején még elfogadott volt, ma már az állam monopóliuma. Ezt viszont nem feltétlenül fogadja el mindenki.

Az Eskü Õrzõi névre hallgató milícia tagjai megjelentek Ferguson városában. A speciális polgárõrség olyan emberekbõl áll, akik olyan utasításokat nem hajtanak végre, amely szerintük az Egyesült Államok alkotmányával szembehelyezkedik, a régi esküt tartják, a csillagos-sávos lobogóra, az alkotmányra, az Egyesült Államokra tett fogadalmat. Mivel azonban az amerikai alkotmány értelmezése leginkább szakképzett jogászoknak való feladat, a talpig fegyverbe öltözött harcosok igen veszélyessé válhatnak. Fõként azért, mert a szóban forgó csoport tagjai politizálnak.

Bár az Egyesült Államokban rengeteg kisebb-nagyobb önvédelmi csoport mûködik, sõt Texas állam alkotmánya az összes 17 és 45 év közötti egészséges férfit tartalékos milicistának nevez, akiket szükség esetén be lehet hívni szolgálatra, az Eskü Õrzõi fiatal szervezet, 2009-ben alakult, tagjai egykori vagy jelenlegi egyenruhások, katonák, rendõrök, a Nemzeti Gárda tagjai. Steward Rhodes jogász, Ron Paul korábbi tanácsadója hozta létre, mivel úgy látta, hogy az amerikai elnök alkotmányellenes utasításokat ad. Hívó szavára nagyon sok olyan egyenruhás jelentkezett, aki ellenezte Barack Obama politikáját, így az Eskü Õrzõinek gyûlésein ma is nemcsak az alkotmány védelmére tesznek fogadalmat, de az alkotmánysértõ parancsok megtagadására is.

A társaságról szóló számos amerikai beszámoló szerint õk is elképzelhetõnek tartják, hogy Obama valamilyen ürüggyel megvonja a szabadságjogokat az amerikaiaktól. Lezáratja az államok határait, hadi törvénykezést vezet be, s tömegesen fogja letartóztatni az embereket, véli a tagság egy része, akik ebben az esetben kész tervvel rendelkeznek. A régóta összeállított, nagyon sok fegyvert tartalmazó batyujukat magukhoz véve elmennek az elõkészített bunkerbe, s onnan fognak harcolni, ha kell, akár fegyverrel a hivatalos erõk ellen. Az Eskü Õrzõi között természetesen szinte kizárólag republikánusok vannak, az amerikai pártrendszer sajátosságai miatt az óriási mozgalom különbözõ platformjairól. Teadélutánosok és Obama születési anyakönyvi kivonatát követelõk, utóbbiak meglepõen sokan. A YouGov 2014-es felmérése szerint az amerikai megkérdezettek 15 százaléka teljesen biztos volt benne, hogy Barack Obama nem az Egyesült Államokban született.

Dél büszkesége

A milíciák természetüktõl fogva hazafias és harcias csoportok, így nem meglepõ, hogy az Egyesült Államok déli részén, a régi Konföderáció területén olyan egységek is létrejöttek, amelyek nem a csillagos-sávos lobogóra esküsznek fel, hanem a saját kisebb hazájukat akarják újra megszerezni a „jenkiktõl”.

A Dél Ligája (League of the South) egy alabamai milícia, amely a hagyományos értékeket képviseli, keresztény és nemzeti, s a Biblián alapuló világot képzel el. Álláspontja szerint joguk van – az amerikai függetlenségi nyilatkozat mintájára – a déli függetlenség kikiáltására. Ellenzi a bevándorlást, a fegyverviselési jog bármilyen korlátozását. Idénre azt tervezik, hogy megünneplik Abraham Lincoln amerikai elnök meggyilkolását, az elkövetõ John Wilkes Bootht pedig hõsként emlegetik. Természetesen élesen ellenzik az épp most terjedõ trendet, hogy a déli zászlót rossz emlékû jelképként egymás után veszik ki a hivatalos jelképek közül, mint a rabszolgatartó múlt máig élõ szimbólumát.

A kutatások szerint Obama megválasztása az addig csökkenõ aktivitású különbözõ „hazafias” milíciák számának ugrásszerû növekedését eredményezte. A tagok úgy érezték, hogy a fekete elnök, valamint az egyre gyorsuló bevándorlás kapcsolatban állnak egymással, a csalódottságot tetézte a 2008-ban kezdõdött nemzetközi pénzügyi válság, a növekvõ munkanélküliség. A válság évében 149 ilyen milíciát tartottak számon, 2010-ben már 824-et, 2012-ben pedig 1360-at. A fehér csoportok mellett természetesen léteznek a feketékbõl álló fegyveres közösségek is, amelyek általában a Fekete Párducok nevû harcias jogvédõ csoport utódainak tartják magukat. A szocialista tömbben általános szimpátiával kísért mozgalmat ma terrorcsoportnak neveznénk. Az Új Fekete Párduc Párt nevû szervezettõl elhatárolódnak a régi párt egykori tagjai, az újak egyértelmûen fekete uralmat követelnek, az amerikai értelmezés szerint fekete felsõbbrendûséget hirdetõ illegális csoport. Hasonlít hozzájuk a harmincas évek óta mûködõ, szebb napokat is látott Iszlám Nemzete (Nation of Islam) is, amely vallási megújulást ígért az elnyomott feketéknek. A csoport radikalizálódott, az iszlám vallásnak olyan speciális, politikával átitatott válfaját követi, amely a belsõ megbékélés helyett a közösség erejére és sikerére koncentrál. Ma a Nation of Islam vezetõje, Louis Farrakhan utasítására a Szcientológiai Egyház módszerét követi.Link